Városliget

Felhasználás, jogok

Creative Commons Licenc

Címkék

1797 (1) 1869 (1) 1896 (2) 1945 (1) 1951 (1) 2.világháború (1) 23-s villamos (1) Állatkert (2) amfiteátrum (1) angol kert (1) Angol Park (1) Aréna út (2) Barlangvasút (1) Barokaldi (1) Batthyány (1) Boráros (1) Budapest (2) Budapest Színház (1) bűnügy (1) céllövölde (1) Dózsa György út (1) Dróthíd (1) ejtőernyő (1) elefánt (1) Eötvös József (1) építészeti tervpályázat (1) Ezredéves Kiállítás (1) Faírtás (1) fakivágás (1) fasor (1) Feld Mátyás (1) Feld Zsigmond (1) Felvonulási tér (1) Ferenc József (1) Feszty (1) földalatti (1) Francsek Imre (1) Garnerin (1) Gizella tér (1) gyorsfénykép (1) hadikórház (1) harangláb (1) Hattyú-sziget (1) Helfgott (1) Hofhauser Antal (1) hullámvasút (1) huszadik század (1) I. Világháború (1) Időkapszula (1) Jókai (1) József nádor (1) Király utca (1) korcsolya (1) körhinta (1) Körkép (1) kötöttpályás közlekedés (1) Kresz Géza (1) Kronberger Lili (1) Lechner Ödön (1) légitámadás (1) LigetBudapest (1) Ligetbudapest (1) Liget Budapest (1) Liliom (1) majorság (1) Mária Terézia (1) mesecsónak (1) Mezőgazdasági Múzeum (1) Mikus Sándor (1) millennium (2) Molnár Ferenc (1) Műcsarnok (2) Múzeumi negyed (2) Múzeumi Negyed (1) Nebbien (1) Oborzil-Jenei (1) Ökördűlő (1) Olof Palme ház (1) ostrom (2) panorámakép (1) parkosítás (1) pavilon (1) Pesti Korcsolyázó Egylet (1) Petőfi Csarnok (1) Pfaff Ferenc (1) rondó (1) Siemens (1) Stefánia (1) Stokvájdli (1) Sugárút (1) Szépművészeti Múzeum (1) Sziám (1) színház (1) szobor (1) Sztálin-szobor (1) tájképi kert (2) teve (1) történelem (1) Úttörőpalota (1) Vajdahunyadvár (1) varieté (1) Városerdő (1) Városliget (6) Városligeti Aréna (1) Városligeti jégpálya (1) Városligeti Színkör (2) városligeti vendéglő (1) Vidámpark (1) Vízhordó fiú (1) víziló (1) Vojtek Ödön (1) Vurstli (2) Witsch Rudolf (1) Wünsch Róbert (1) Címkefelhő

Szerzők

Mesék a pesti Városligetből

2013.02.17. 12:52 liget

200 éves a Városliget

Címkék: fasor Mária Terézia Király utca József nádor Boráros Batthyány Városerdő Ökördűlő Stokvájdli Witsch Rudolf

A fenti mondattal, gyanítom, gyakran fogunk találkozni idén, ugyanis a Főváros úgy döntött, megünnepli végre szeretett közparkunk bicentenáriumát. A témában járatosaknak gyanús lehet az évszám, ugyanis Thaly Tibor 1958-ban megjelent kitűnő Liget-monográfiája is 200 évesnek mondja a parkot a  megjelenés évében.  Akkor most mi az igazság, hány éves is a Városliget?

A kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni, hiszen a Városliget nem egyszeri, tudatos fejlesztés eredményeképp létrejött zöldmezős beruházás. Részint spontán, a városlakók igénye szülte, részint több hullámban megvalósult, tervszerű fejlesztés eredménye. A Főkert munkatársai mégis jó nyomon jártak, mikor a 2013-s dátumot választották évfordulóul: 1813-ban hirdette meg ugyanis a Szépítő Bizottmány József nádor javaslatára azt a pályázatot, melynek célja a Városerdő közparkká és igazi népszórakoztató központtá alakítása volt. Ebben a bejegyzésben az előzményekről fogok írni.

Ökördűlőből stokvájdli

A Rákos patak vízgyűjtő területén fekvő több mint 100 hektáros futóhomokkal körülzárt mocsár még a 18. század közepén is elhagyott, rendezetlen terület volt. Birtokviszonyai tisztázatlanok voltak, állandó pereskedések kereszttüzében állt. És míg a perek zajlottak az élelmes, pesti városfalakon kívülre szorult marhatartók legelőként hasznosították a mocsarat övező gazdátlan zsombékost.

Mária Terézia 1769 –s, fásítást szorgalmazó ún. erdőrendelete megindított ugyan némi akác és fűztelepítést az akkoriban Ökördűlőként emlegetett  területen, de a pesti elöljáróság kiváló tehetséggel szabotálta a végrehajtást. A lakosság pedig szabad prédaként tekintett rá: ha fa kellett az építkezéskehez, kivágta az ültetvényeket,  ha tőzegre volt szüksége kitermelte a földet. Tartott ez az áldatlan állapot a század végéig, mikor is Batthyány hercegprímás – valószínűleg Boráros János városbíró kapacitálására -  bérbe vette  a birtokon belülre került Pesttől a területet, és tervszerű fejlesztésbe fogott.

Az első hazai ppp beruházás

A nagy vagyonnal rendelkező főpap vállalta a terület rendezését, növényesítését, cserébe bormérési, vendéglő és fogadó-építési és üzemeltetési jogot szerzett a lassan ligetesedő Városerdőcskében.  A kontraktus úgy szólt, hogy 24 év múltán a város majd napi áron átveszi a gazdasági épületeket, a park pedig térítésmenetesen kerül  Pest tulajdonába. A Király utca meghosszabbításaként a Ligetbe vezető fasor kiépítése is a szerződés tárgyát képezte: ez úgy rendelkezett, hogy a facsemetéket a hercegprímás  szállítja, az ültetést és az utat övező telkek parcellázását a város végzi.  

Az 1799. év nyarán hozzá is láttak a munkálatokhoz: Batthyány úgy gondolta először a terület közepén fekvő, nagy kiterjedésű mocsárral kéne kezdeni valamit, ezért megbízta Witsch Rudolfot, a bánáti határőrezred földmérőjét, a munkálatok megtervezésével.  A mocsár lecsapolásához Witsch egy ún. kialakító csatornát ásatott, melynek két ága a majdani tó határait jelölte ki. A kiásott földből  feltöltötték a csatornán belüli területet, így  tulajdonképpen két– egy nagyobb és egy kisebb – szigetet hoztak létre. Hozzáfogtak még egy platánsor telepítéséhez, mely a Városerdő délnyugati csücskétől vezetett a  mai  Városligeti fasorral szemben elterülő  térséghez – itt állt ugyanis a város tulajdonát képező borozó-vendéglő. Az ígéretes kezdés után azonban a munkálatok a főpap még az év őszén bekövetkezett halála miatt évekre leálltak. A Batthyány örökösök kevés érdeklődést mutattak a nemes cél iránt, inkább a jól jövedelmező bérbeadást választották. Így míg Pest perelt a szerződéses kötelezettség miatt, a Városerdőt megint birtokba vették a legelésző marhák.

witsch_utanuj.jpgA térkép közvetlenül a Witsch-féle területrendezés után készült

varosliget1810x copy.jpgKb 10 évvel későbbi térképszelvény, 1810 körüli állapotokat mutat. A mai Városligeti fasor telepítése már megkezdődött, a terület 2 oldalán álló szőlőskertek parcellázásával együtt

 

Benépesül a Stokvájdli

A fent említett vendéglőnek kulcsszerepe volt a Városliget kialakulásában.  Boráros János polgármester indítványára építette a város  1795-ben, majd bérlők üzemeltették egészen 1906-ig.  A felállítandó Washington szobor környékének rendezése során dózerolták el  az akkora már gyalázatosan lepusztult állapotba került épületet.

A vendéglő körül a XIX. század tízes éveire spontán alakult ki a Városerdő kicsiny központi tere. A rohamosan népesedő és iparosodó Terézváros főleg német ajkú lakossága hétvégén ugyanis szívesen rándult ki a kicsi erdőbe, amit ők Stadtwäldchennek neveztek (ebből született aztán a németet kerékbe törő magyar ajkakon a Stockvájdli név, mely még a század második felére is  a Ligeten ragadt). A belsőbb városrészekből a Ligetet a Király utcán át érhették el legkönnyebben, így értelemszerűen annak tengelyében indult meg először a fejlődés.

terkep048 copy.jpg1820-s állapot. 1. kialakító csatorna, 2. vendéglő, 3. mocsár, 4. fasor. A kerek, platánokkal övezett térség a rondó, a Városerdő főtere. Itt települtek le az első mutatványosok.

Az első vendéglőt mintegy tíz év múlva újabb borozó követte, ezzel egy időben pedig megjelentek a területen a belvárosból kipaterolt mutatványosok, talján kard-és tűznyelők, balkáni erőművészek, kötéltáncosok és vásári képmutogatók. A fogaton érkezőknek istállót is húztak fel a téren, majd két körhinta is odatelepült, 1802-ben pedig lóversenyt szerveztek a területen.  Mindeközben a Liget belső , használaton kívüli részein továbbra is a belvíz, az elvadult bozótos és a mindent körülzáró futóhomok volt az úr. A fejlesztési elképzelések a törvényhatóság permanens marakodásán, az anyagi kicsinyességen és az egymást keresztező érdekkörök belharcain sorra elbuktak. Ezt az állapotot elégelte meg a széles látókörű Habsburg, Mária Terézia unokája, József nádor, aki gyakorlatilag a pesti tanács kikerülésére hozta létre a Szépítő Bizottmányt és hirdette meg Pest valódi európai nagyvárossá fejlesztését. Legfontosabb programpontjai között szerepelt a Városerdő népkertté alakítása, melyre 1813-ban tervpályázatot hirdettek. Erről fogok írni a következő részben.

vendeglo.jpgRudolf Alt 1840 körüli rajza a vendéglő környékéről. Háttérben már látszik a tó, balra a vendéglő épülete a fák között

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://ujjealigetben.blog.hu/api/trackback/id/tr425084884

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Palotabarát · http://bpxv.blog.hu/ 2013.02.17. 23:44:32

Örülök a folytatásnak, és látom már mi lesz a nagy projekt is. Hajrá! :)

liget · http://ujjealigetben.blog.hu 2013.02.18. 08:24:15

Köszi, alakulóban van ez még nagyon. De reménykedünk...