Városliget

Felhasználás, jogok

Creative Commons Licenc

Címkék

1797 (1) 1869 (1) 1896 (2) 1945 (1) 1951 (1) 2.világháború (1) 23-s villamos (1) Állatkert (2) amfiteátrum (1) angol kert (1) Angol Park (1) Aréna út (2) Barlangvasút (1) Barokaldi (1) Batthyány (1) Boráros (1) Budapest (2) Budapest Színház (1) bűnügy (1) céllövölde (1) Dózsa György út (1) Dróthíd (1) ejtőernyő (1) elefánt (1) Eötvös József (1) építészeti tervpályázat (1) Ezredéves Kiállítás (1) Faírtás (1) fakivágás (1) fasor (1) Feld Mátyás (1) Feld Zsigmond (1) Felvonulási tér (1) Ferenc József (1) Feszty (1) földalatti (1) Francsek Imre (1) Garnerin (1) Gizella tér (1) gyorsfénykép (1) hadikórház (1) harangláb (1) Hattyú-sziget (1) Helfgott (1) Hofhauser Antal (1) hullámvasút (1) huszadik század (1) I. Világháború (1) Időkapszula (1) Jókai (1) József nádor (1) Király utca (1) korcsolya (1) körhinta (1) Körkép (1) kötöttpályás közlekedés (1) Kresz Géza (1) Kronberger Lili (1) Lechner Ödön (1) légitámadás (1) LigetBudapest (1) Ligetbudapest (1) Liget Budapest (1) Liliom (1) majorság (1) Mária Terézia (1) mesecsónak (1) Mezőgazdasági Múzeum (1) Mikus Sándor (1) millennium (2) Molnár Ferenc (1) Műcsarnok (2) Múzeumi negyed (2) Múzeumi Negyed (1) Nebbien (1) Oborzil-Jenei (1) Ökördűlő (1) Olof Palme ház (1) ostrom (2) panorámakép (1) parkosítás (1) pavilon (1) Pesti Korcsolyázó Egylet (1) Petőfi Csarnok (1) Pfaff Ferenc (1) rondó (1) Siemens (1) Stefánia (1) Stokvájdli (1) Sugárút (1) Szépművészeti Múzeum (1) Sziám (1) színház (1) szobor (1) Sztálin-szobor (1) tájképi kert (2) teve (1) történelem (1) Úttörőpalota (1) Vajdahunyadvár (1) varieté (1) Városerdő (1) Városliget (6) Városligeti Aréna (1) Városligeti jégpálya (1) Városligeti Színkör (2) városligeti vendéglő (1) Vidámpark (1) Vízhordó fiú (1) víziló (1) Vojtek Ödön (1) Vurstli (2) Witsch Rudolf (1) Wünsch Róbert (1) Címkefelhő

Szerzők

Mesék a pesti Városligetből

2014.08.14. 17:17 liget

Az elpusztult Városliget

Címkék: ostrom 2.világháború légitámadás

A Városligetet 70 éve, 1944. július 2-án délelőtt érte az első komoly légicsapás a 2. világháborúban. Pest már ízelítőt kapott április 3-án a szövetséges légierő pusztító erejéből, akkor a ferencvárosi és józsefvárosi pályaudvar mellett számos polgári célpont is találatot kapott, de a Liget egyelőre élte tovább megszokott életét.

Július 2. azonban verőfényes vasárnapra esett, a Városliget tele volt sétálókkal, családokkal, gyerekekkel. A támadás eredetileg a csapatátcsoportosítások szempontjából kulcsfontosságú vasúti objektum, Rákosrendező ellen irányult, azonban a légvédelem erőteljes zavaró tevékenysége miatt a bombák a belső kerületekre és a Ligetre hullottak. A Köröndtől kifelé, az Andrássy úti paloták egy része súlyos károkat szenvedett, az útpálya több helyen beszakadt, a bombakrátereken át le lehetett látni a földalatti vasút pályatestére. A légiriadó váratlanul érte a Ligetben korzózókat, óvóhely híján az emberek fejvesztve menekültek a tavon átívelő híd alá és a földalatti lejárói felé. Szilágyi György visszaemlékezései szerint "a Városliget fáin úgy lógtak a széttépett emberi testrészek, mint karácsonyfán a szaloncukor."

zserbo.jpgEnnyi maradt a Gerbeaud-kioszkból

 

hosok_1.jpgA megrongálódott emlékmű - Mária Terézia, II.Lipót és Ferenc József szobra kapott találatot

 

A Ligetben találatot kapott a Weingruberként emlegetett Székesfővárosi pavilon, az 1885-ös kiállításra épült, eredetileg a király fogadására szolgáló, majd később cukrászdaként működő Gerbeaud-kioszk, de számos bomba hullott a Városligeti tó medrébe és a korcsolyacsarnokra is. A Millenniumi Emlékmű jobb oldali oszlopcsarnoka súlyosan megrongálódott az itt álló Habsburg királyszobrokkal együtt. (Mária Terézia szobra néhány éve Gödöllőre került, Ferenc József a mai napig a sülysápi szoborraktárban várja sorsa jobbrafordulását.) A Műcsarnok Aréna út felőli szárnya leomlott, az épület üvegteteje megsemmisült. Találatot kapott a szemközti Szépművészeti Múzeum is, teljes tetőszerkezete megrongálódott. Itt a pusztítást a csapadékos tél végezte be, a hólé szabadon folyt a falakon és a műtárgyakon. A Vajdahunyadvár reneszánsz szárnyának egy része leomlott, a múzeum tetőszerkezetét pedig az ősz folyamán kétszer is átszakította a ledobott lőszerutánpótlás. Teljesen megsemmisült a Rákóczi-ház és a lőcsei óratorony. A gyűjtemény 75 százaléka lett a lángok és a fosztogatás martaléka.

mucsar.jpgA Műcsarnok Aréna út felőli szárnya

 

szepm.jpgA Szépművészeti azóta is zárva tartó román csarnoka

 

 

1944 őszére Budapest lakossága kényszerűen megtanult együtt élni a zavarórepülésekkel és a bombázásokkal. Szeptember hónapban egymás után 10 alkalommal érte súlyos légitámadás a fővárost, szeptember 14-én kapott találatot az Iparcsarnok, az állatkerti pálmaház és a Közlekedési Múzeum. Utóbbinak értékes repülőgép - és 1:5 arányú vasúti modellgyűjteménye az enyészeté lett.

 

kozl.jpgA Közlekedési Múzeum romjai

 

ipcsar.jpgAz Iparcsarnok gyújtóbombáktól teljesen kiégett épülete

 

A háború közvetetten is sújtotta a ligeti intézményeket: nem kapott játékengedélyt, így bezárt a Fényes Fővárosi Nagycirkusz (nem volt óvóhelye), a Vurstli, az Angol Park kihalt, az Állatkert még nagy nehézségek árán tartotta magát, de az állatok élelmezése és a besorozott munkaerő hiánya egyre nagyobb gondot jelentett. Csodával határos módon a Széchenyi Fürdő kútjai épen maradtak, így a kádfürdőosztály már 1945 márciusában kinyitott. A mai nagyrét helyén elterülő korzón álló világító szökőkút horganyzott acéllemez figurái a feketepiacon bukkantak fel.

A háború utolsó szakasza, Budapest ostroma még a többé-kevésbé épen maradt intézmények sorsát is megpecsételte. A főváros bekerítése 1944 karácsony szentestéjén kezdődött és 26-ra az ostromgyűrű be is zárult. A Vörös Hadsereg és a hozzájuk csatlakozó román csapatok január 9-én átlépték a Hungária körutat, és behatoltak a Városliget területére, ahol napokig tartó, öldöklő közelharc bontakozott ki. Az Iparcsarnok romjai között tűzharcot vívtak, az Angol Park és a Vurstli területén harcálláspontokat létesítettek. A legnagyobb pusztulást az Állatkert volt kénytelen elszenvedni: a még életben lévő állatokat a lakosság és a katonaság egyszerűen megette, a többiek éhenhaltak vagy repeszektől pusztultak el. (Korábban).

Megjegyzés: lankadatlanul tartja magát az a sztori miszerint egy, az Állatkertből megszökött oroszlán a földalatti egyik állomásán tengette az ostrom alatt napjait, majd Zamercev városparancsnok és hős csapata befogta és visszaszállította a zoo-ba. A történet szerepel Ungváry Krisztián Budapest ostroma című könyvében is, forrása Zamercev magyarul 1969-ben kiadott visszaemlékezése. A történet szépséghibája, hogy a budapesti Állatkertnek a háború után nem maradt, és még évekig nem is volt semmilyen nagymacskája, sőt a korabeli napilapok - melyek egyébként bőven tárgyalták a szovjet csapatok lakosság érdekében tett erőfeszítéseit -  sem emlékeznek meg az oroszlánszabadítókról. Nádler Herbert akkori igazgató szerint a nagyvadakat az Állatkert munkatársai lőtték agyon, nehogy kiszabadulva kárt tegyenek a lakosságban. Egy másik verzió szerint - egy szemtanúval készített interjúm - az orosz katonák szórakozásból engedték össze az éhező vadállatokat, akik aztán halálra sebezték egymást. Hogy valójában mi történt, nagyon nehezen rekonstruálható, hiszen 1945-ben, az igazolóbizottságok működésének árnyékában, valószínűleg senkinek nem akaródzott elmondani a teljes igazságot.

1944-ben még a Városligetnek is volt állandó lakossága. Egyrészt a Mutatványos telepen élő hintások, céllövöldések, másrészt az Állatkert dolgozói, akik a mai Varannó utca melletti szolgálati lakásokban éltek. Ők gyakorlatilag november vége és január közepe között nem tudtak az óvóhelyekről felmerészkedni, saját élelmiszer tartalékaik, a megolvasztott és szalvétán átszűrt hólé, valamint a Gundel család lekvár és cukrozott kakaópor készletei segítették őket a túlélésben.

 

allatkert.jpgA víziszárnyas állomány teljesen elpusztult, a kihalt állatkerti tóban gyerekek csónakáznak 1945 májusában

 

A faállomány és a ligeti infrastruktúra jelentős károkat szenvedett, ehhez képest a talpra állás viszonylag gyorsnak volt mondható. A Széchenyi Fürdő az első tavaszi napokban megnyitott, a strandfürdő részen az üres medencékben napoztak az emberek. Fűtőanyag nem volt, így az asszonyok a városligeti hőforrásoknál rendezték a hétvégi nagymosást, de rögtönzött piac is virult a tó partján. A Vurstli és az Angol Park május 1-re készen állt, utóbbi a megváltozott körülmények között  szovjet katonai parancsnokság irányítása alatt működött, belépőt viszont nem szedtek.  A romeltakarítás még évekig húzódott, az 1949-es VIT-re bontottak le több menthetetlen épületet, és ebben az évben kezdett életjeleket adni a lassan újra benépesülő Állatkert is.

 

nagymosas.jpgNagymosás az artézi forrásnál

 

MZS

 

A poszt az Élet a régi Városligetben c. könyvben megjelent írásom átdolgozott verziója.


Képek forrása sorrendben:

BTM Kiscelli Múzeum
MTI
BTM Kiscelli Múzeum
BTM Kiscelli Múzeum
Közlekedési Múzeum
MTI
MTI
MTI

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://ujjealigetben.blog.hu/api/trackback/id/tr326602931

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Béla Hoffmann 2017.04.28. 15:43:28

Köszönet a részletes tájékoztatásért.