Városliget

Felhasználás, jogok

Creative Commons Licenc

Címkék

1797 (1) 1869 (1) 1896 (2) 1945 (1) 1951 (1) 2.világháború (1) 23-s villamos (1) Állatkert (2) amfiteátrum (1) angol kert (1) Angol Park (1) Aréna út (2) Barlangvasút (1) Barokaldi (1) Batthyány (1) Boráros (1) Budapest (2) Budapest Színház (1) bűnügy (1) céllövölde (1) Dózsa György út (1) Dróthíd (1) ejtőernyő (1) elefánt (1) Eötvös József (1) építészeti tervpályázat (1) Ezredéves Kiállítás (1) Faírtás (1) fakivágás (1) fasor (1) Feld Mátyás (1) Feld Zsigmond (1) Felvonulási tér (1) Ferenc József (1) Feszty (1) földalatti (1) Francsek Imre (1) Garnerin (1) Gizella tér (1) gyorsfénykép (1) hadikórház (1) harangláb (1) Hattyú-sziget (1) Helfgott (1) Hofhauser Antal (1) hullámvasút (1) huszadik század (1) I. Világháború (1) Időkapszula (1) Jókai (1) József nádor (1) Király utca (1) korcsolya (1) körhinta (1) Körkép (1) kötöttpályás közlekedés (1) Kresz Géza (1) Kronberger Lili (1) Lechner Ödön (1) légitámadás (1) LigetBudapest (1) Ligetbudapest (1) Liget Budapest (1) Liliom (1) majorság (1) Mária Terézia (1) mesecsónak (1) Mezőgazdasági Múzeum (1) Mikus Sándor (1) millennium (2) Molnár Ferenc (1) Műcsarnok (2) Múzeumi negyed (2) Múzeumi Negyed (1) Nebbien (1) Oborzil-Jenei (1) Ökördűlő (1) Olof Palme ház (1) ostrom (2) panorámakép (1) parkosítás (1) pavilon (1) Pesti Korcsolyázó Egylet (1) Petőfi Csarnok (1) Pfaff Ferenc (1) rondó (1) Siemens (1) Stefánia (1) Stokvájdli (1) Sugárút (1) Szépművészeti Múzeum (2) Sziám (1) színház (1) szobor (1) Sztálin-szobor (1) tájképi kert (2) teve (1) történelem (1) Úttörőpalota (1) Vajdahunyadvár (1) varieté (1) Városerdő (1) Városliget (6) Városligeti Aréna (1) Városligeti jégpálya (1) Városligeti Színkör (2) városligeti vendéglő (1) Vidámpark (1) Vízhordó fiú (1) víziló (1) Vojtek Ödön (1) Vurstli (2) Witsch Rudolf (1) Wünsch Róbert (1) Címkefelhő

Szerzők

Mesék a pesti Városligetből

2017.11.04. 21:44 liget

Vitatott épületek a Városligetben I. - A Szépművészeti Múzeum

Címkék: Szépművészeti Múzeum

"Nézetünk szerint tehát újabb területek beépítése semmi körülmények közt sem volna megengedhető, annál kevésbé, mert ily uton-módon a városliget lassan-lassan egészen kivetkőztettetnék eredeti jellegéből s elvonatnék rendeltetésétől. Ily körülmények közt a leghatározottabban elleneznünk kell, hogy a szépművészeti múzeum czéljára a kiszemelt terület átengedtessék."
(A főváros sétányügyi bizottságának véleménye a Városliget egy részének Szépművészeti Múzeum építése céljára való átengedése tárgyában, Fővárosi Közlöny, 1897. január 12.)

 

szm1908.jpg

A Szépművészeti Múzeum épülete 1909-ben

 

A Városligetben álló, ma már megszokott múzeumépületekről a közvélekedés manapság úgy hiszi, valamely tudatos városfejlesztési koncepció eredményeképpen kerültek a közparkba. Ezzel szemben az igazság sokkal prózaibb: mivel a 19. század végi rohamos városfejlődés eredményeképpen Budapesten a belterületi telkek ára az egekbe szökött, a mindenkori kormányok takarékossági okból fordultak a beépítetlen közpark felé. Általában az országos jelentőségű intézmények elhelyezéséhez a fővárostól kértek telket, méghozzá ingyen. Eme törekvésnek pedig, mint sorozatunkból látni fogjuk, gyakran esett áldozatul a Városliget egy-egy része. Miközben az új intézmények szükségességét mindenki elismerte, az elhelyezésük körül több ízben sokáig húzódó vita alakult ki az állam szervei és a főváros között.

Így került a Városliget szélére az egyik ikonikus intézmény, a Szépművészeti Múzeum is. Alapítását a millenniumi hevület, és a Bécstől érzett fájdalmas lemaradás kompenzálása ihlette. Nem sokon múlott, hogy a város egy másik pontján épüljön fel. Ha a fővárosi képviselők az áldatlan és hosszan húzódó viták helyett idejében dönteni tudtak volna, ma a II. János Pál pápa térre járnánk kiállításokat nézni.

fortepan_82284.jpg

A Sugárút (Andrássy út ) vége a Ligetnél, még épületek nélkül. Klösz György fotója, Fortepan/BFL

 

A Szépművészeti Múzeum alapítását az 1896. évi VIII. tv, más néven a millenniumi törvény rendelte el. Ugyanebben a törvényben határoztak a millenniumi emlékmű felállításáról is, de míg annak pontos helye, az Andrássy út Liget felőli vége,  akkor már ismert volt, a múzeumnak még csak keresték az alkalmas elhelyezést. A kormány régi gyakorlatát követve,  a fővároshoz fordult segítségért, egy kb 12 000 nm-nyi telket kértek ingyen a Városligetben, az akkori mutatványos telep, a mai Széchenyi fürdő helyén. Kikötés volt, hogy az épület könnyen megközelíthető legyen, valamint, hogy minden oldalról szabadon álljon, csendes, nyugalmas helyen.

"Ezen alkalmas hely pedig a városligetnek azon része, mely a kiállítás területén átvonuló új körúttól balra a nádor-szigetre vezető s állandó jelleggel épülő hiddal szemben a mostani népliget legmagasabb pontján fekszik, a hol a nagy arányokban építendő múzeumépület fényes művészi hatású távol hátterét képezné az Andrássy-út külső végére tervezett millenniumi emlékműnek s befejező pontja lenne az Andrássy-útról a városliget felé irányuló látképnek."

(Miniszterelnöki leirat a fővároshoz, a múzeum elhelyezése tárgyában. In: Fővárosi Közlöny, 1894. 103. sz.)

 

Mivel a kormány előtt ismeretesek voltak a főváros Városligettel kapcsolatos elképzelései - az ugyanis, hogy mindenképpen városi pihenőparkként akarják megőrizni a területet -,  Wekerle igyekezett elhúzni a mézesmadzagot a városatyák orra előtt. Azt ígérte, hogy a leendő múzeum környezetét a kormány saját költségén parkosítja, valamint, hogy a kieső terület kárpótlásaként az Erzsébet királyné útja mentén,  a  vasút telkéből mintegy 15 holdnyi területet befásítanak, és a Ligethez csatolják. (Ez természetesen csak ígéret maradt). Egyben a viták lecsendesítése érdekében a kormány kérte a fővárost, hogy delegáljon tagokat egy felállítandó vegyes bizottságba, mely a múzeum elhelyezése tárgyában fog vizsgálódni.

"Ismeretesek előttem azon több alkalommal hangoztatott aggodalmak, melyek a városligetnek, mint a város közvetlen közelében fekvő és minden nehézség nélkül megközelíthető befásitott üdülő sétahelyének beépítése ellen méltán fel szoktak hozatni. De hiszem és reménylem, hogy ilyetén aggodalmak ezen szépművészeti muzeum építése alkalmából nem fognak felmerülni."

(Wekerle miniszterelnök leirata a fővároshoz. In: Fővárosi Közlöny, 1894. 103. sz.)

 

 Már a bizottsági tagokról döntő, 1894. decemberében lezajlott közgyűlésen több városatya jelezte, hogy nem hajlandó megszavazni a Városliget újabb épülettel való beépítését.

"Az előterjesztés azon részét, a mely a millenniumi emlék czéljaira az Andrássyút végén levő területet kéri, hozzájárul, de nem járul hozzá az előterjesztés ama részéhez, a mely azt kívánja, hogy a városliget belsejéből egy 10.000 négyszögméternyi terület a szépművészeti muzeum czéljaira felajánltassék. Itt nem arra kell súlyt fektetni, ha vajon ingyen adja-e át a főváros a kért területet, avagy megfelelő ellenértéket kap-e érte cserébe, hanem tekintetbe kell venni a főváros magasabb érdekeit, a melyek azt mondják, hogy a városligetre a főváros közönségének üdülési szempontból szüksége van és nem szabad tűrni, hogy ez a városliget évről-évre különböző építményekkel elhalmoztassék és végtére belőle a főváros közönségének üdülésre szánt helyül mi se maradjon."


(Dr Preyer Hugó felszólalása a közgyűlési vitában, közli a Budapest Hírlap, 1894. 12.28.)

 A főváros a bizottsági tagok kiküldése után saját bizottságait, illetve a fővárosi mérnöki hivatalt is állásfoglalásra kérte fel. Mind a mérnöki hivatal, mind a sétányügyi bizottmány, mind a gazdasági és pénzügyi bizottmány kategorikusan elutasította a Városligetből újabb terület átengedését, helyette több javaslattal éltek a múzeum elhelyezése tárgyában.

»Kétséget nem szenved, hogy a városliget jelenleg az egyedüli népmulatóhely s mint ilyen minden körülmények közt fentartandó. Mert ugyan, hogy az uj népliget már a legközelebbi jövőben legalább részben pótolni fogja a városligetet, igaz, hogy a hatóság már is megindította a tárgyalásokat több kisebb-nagyobb sétány létesítése iránt, de bármennyi sétányt, ligetet is fog a hatóság létesíteni, meggyőződésünk az, hogy a városligetre mint népmulatóhelyre már kedvező fekvésénél fogva is mindenkor szükség lesz. A városliget egy részét már amúgy is beépítették, s ez alkalommal százával vágták ki a szebbnél szebb fákat, a mi mindenkor csak az üdülést kereső közönség rovására történt. Nézetünk szerint tehát újabb területek beépítése semmi körülmények közt sem volna megengedhető, annál kevésbé, mert ily uton-módon a városliget lassan-lassan egészen kivetkőztettetnék eredeti jellegéből s elvonatnék rendeltetésétől. Ily körülmények közt a leghatározottabban elleneznünk kell, hogy a szépművészeti múzeum czéljára a kiszemelt terület átengedtessék. Elleneznünk kell ezt anynyival is inkább, mert nézetünk szerint a jelzett czélra nem tízezer, hanem legalább 40 ezer négyszögméternyi területre lesz szükség, a mi a városligetnek ujabbi, nagyon is érzékeny meg| csonkításával járna, nem is szólva arról, hogy e miatt ismét százával el kellene pusztítani a ! fákat, sőt előreláthatólag át kellene helyezni az egész mutatványos telepet is. Alig hiszszük, j hogy a kérdés más uton-módon kedvező megj oldást nem nyerhetne, miért is ismételten kérjük a t. Tanácsot, hogy a kiszemelt városligeti területet a jelzett czélra semmi körülmények között átengedni ne méltóztassék.”

(A főváros sétányügyi bizottságának véleménye a Városliget egy részének Szépművészeti Múzeum építése céljára való átengedése tárgyában, Fővárosi Közlöny, 1897. január 12.)

Lehetséges helyszínként szóba került az akkori Új vásártér (ma II. János Pál pápa tér),  a Kálvária tér és az újépület helye is. Mindhárom helyszínnel akadtak azonban gondok: az Új vásártéren akkor még állt a gázgyár, ezt le kellett volna előbb bontani, és a területét rendezni, a Kálvária teret túlzottan külvárosinak vélték, míg az Újépület telkéről a Közmunkatanáccsal kellett volna tárgyalni, ami bizonyára jelentősen lassította volna az építkezés folyamatát. Márpedig a kormánynak sürgős volt az alkalmas telek megtalálása, így a millenniumi ünnepségek elülte után újabb sürgető leiratot küldtek az érzékelhetően tétovázó fővárosi szerveknek. Az előterjesztés végül 1897 elején került a fővárosi közgyűlés elé, ebben az Új vásártér területét ajánlották a kormánynak a múzeum céljaira.

"Engedtessék át a szépművészeti múzeum czéljaira szükséges 10.000 négyszögméternyi  a VIII. kerületben levő uj vásártérből. E térből a kért terület átengedése esetén is még 74.442 négy szögméter marad fenn a közönség használatára és üdülésére szolgáló park czéljaira. A szóban forgó tér közvetlenül a kerepesi-ut, tehát egy főközlekedési útvonal közelében fekszik s miután egyrészről az említett uton, másrészről pedig a népszinház-utczában levő közúti vasúti vonalak segélyével a főváros minden részéből könnyen megközelíthető, a tervezett múzeum czéljaira kiválóan alkalmas. Ezen javaslat elfogadása esetén az átengedés feltételéül kikötendő volna, hogy a terület mindig csak a szépművészeti múzeum czéljaira szolgálhat, tehát csak addig engedtetik át, mig kizárólag e czélra használtatik és hogy a múzeumot a közönség díjmentesen használhassa."

(Részlet a közgyűlési előterjesztés indoklásából, közli Fővárosi Közlöny, 1897. január 12.)

 

18377027_a9ba4dd2301c68549ee181e31c94a504_wm.jpg

Az Új vásártér a 19. század végén, Klösz György fotója, Fortepan/BFL

 

A közgyűlésen azonban előre nem várt,  élénk vita bontakozott ki az elhelyezésről, többen amellett érveltek, hogy a múzeumnak központi helyen, Budapest belvárosában kell felépülnie. Quittner Zsigmond építész szenvedélyes hangú írásban egyenesen a pesti belvárosi  Duna-partot vélte a legmegfelelőbb helyszínnek. A vita végén a közgyűlés nem szavazta meg a felajánlott telek átengedését, és a kérdés majd egy évre lekerült a napirendről. A kormány, amely időközben már jelentős összegeket költött a leendő múzeum állományának gyarapítására, 1898 elején végleg megelégelte a főváros hezitálását, és  ezúttal határozottabban lépett fel a múzeum érdekében. A kultuszminiszter a hely pontos megjelölésével 12 000 nm területet kért a mai Hősök tere területén, az akkor még ott álló Feszty körkép rotundája helyén.

20161027feszty-korkep.jpg

A Feszty körkép épülete 1898 körül. Klösz György fotója, Fortepan/BFL

 

Wlassics Gyula két nyomós érvet is latba vetett leiratában: ezek szerint az Andrássy út lezárásának méltó befejezése lenne a Műcsarnokkal szemben álló épület, másrészt nem vennének el területet a Ligettől, hiszen ott most is épület, a Feszty körkép bemutatására szolgáló, leginkább ormótlan gáztartályra emlékeztető építmény áll. Arról is biztosította a fővárost, hogy a Feszty testvérekkel még fennálló szerződés értelmében járó kártalanítást a kormány magára vállalja, Fesztyék pedig nem élnek további igénnyel a főváros felé. Mivel a fővárosnak egyre kínosabbá kezdett válni a döntésképtelenségből fakadó rá háruló erkölcsi felelősség, még az év márciusában új előterjesztést vitt a közgyűlés elé. Ebben kikötötték, hogy a kért területet átengedik, azzal a feltétellel, hogy az csak és kizárólag szépművészeti múzeum építésére használható, továbbá, hogy  állam a területet saját költségén parkosíttatja, fenntartásáról gondoskodik, az oda vezető utakat és az egyéb infrastruktúrát kiépíti. Azt is kikötötték, hogy Fesztyéknek semmiféle további követelésük a fővárossal szemben nem lehet, a körkép elhelyezésére új telket nem kapnak. (Ez az ígérvény majd 1911-ben érvényét veszti, mikor a körkép az újonnan kialakítandó Mutatványos téren, a körhinta épülete mögött kap egy parcellát)

14939594_337020033321852_9163573532296840342_o.jpg

"A Szépművészeti Muzeum  szerződése.

A  vallás  és közoktatásügyi  miniszter jóváhagyta azt  a  szerződést  melyet  az  Országos  Képtár kormány biztosa  a  fővárossal  kötött  a  szépművészeti   muzeum telkének  átengedése  tárgyában.  A  muzeum   az   And rássy ut  végén  a  képzőművészeti  csarnokkal  szemben az  Aréna-ut  sarkán  fog  emelkedni.  A  főváros  a  tulajdonában  levő  7150  négyszögölnyi  telekből  az   építkezés  czéljára  3336  négyszögöl  (12000   négyszögméter) területet  enged  át  azzal  a  kikötéssel,  hogy  azt  az   állam  mindaddig,  a  mig  ott  szépművészeti  muzeum  fog állani  szabadon  használhatja,  a  nélkül  azonban,  hogy a  tulajdonjogáról  a  főváros  egyébként  lemondana.

Az  építkezést  a  szerződés  értelmében még 1899- ben  meg kellett volna kezdeni, közbejött akadályok miatt azonban  csak  most  kezdhették  meg.

A  miniszter  elfogadta  a fővárosnak  azt  az   utólagosan  kifejezett  és  a  szerződésbe  belefoglalt  kívánságát,    hogy    a    szépművészeti     muzeum    ünnep-  és  vasárnapokon  s  ezeken  kívül  hetenként   egy hétköznapon  összes  tárlatával  teljesen  díjtalanul   álljon  nyitva  a közönségnek.

Az  állam  a   tulajdonjog   elismeréséül   a   telek használatáért  100  drb.  20  koronás  aranyat  fizet évenként

A  be  nem  épített  részből  nyilvános  parkot   alakítanak,  mely  a  közönségnek  mindenkor   rendelkezésére  áll.  A  parkban  kellőszámu  ülőhelyeket,   padokat állítanak  fel,  a   melyek  használatáért  dijat  nem  fognak  szedni.

Az  összes  adóilleték-  és  egyéb  terheket  a  kincstár  viseli.

Végül  beleegyezett  a  főváros  abba,  hogy  a szépművészeti  muzeum  telkére   a  kincstár   a   használati jogát  a  szerződés  alapján  bekebeleztesse,  a  tulajdonjog  azonban  ezentúl  is  a  fővárost  illeti  meg."

(Magyar Székesfőváros, 1900. június 11.)

 

A főváros közgyűlése 1898. márciusában az előterjesztést elfogadta, és ezzel eldőlt, hogy a Szépművészeti Múzeum épülete a Városliget szélén, az akkor még névtelen téren, a millenniumi emlékmű és a Műcsarnok szomszédságában épül fel. Az építkezés 1900-1906 között zajlott Schikedanz Albert és Herzog Fülöp tervei alapján, az intézmény megnyitására 1906. december 1-jén került sor.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://ujjealigetben.blog.hu/api/trackback/id/tr6113174078

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.