Városliget

Felhasználás, jogok

Creative Commons Licenc

Címkék

1797 (1) 1869 (1) 1896 (2) 1945 (1) 1951 (1) 2.világháború (1) 23-s villamos (1) Állatkert (3) Alsó-tó (1) amfiteátrum (1) angol kert (1) Angol Park (1) Aréna út (2) Barlangvasút (1) Barokaldi (1) Batthyány (1) Boráros (1) Budapest (2) Budapest Színház (1) bűnügy (1) céllövölde (1) Dózsa György út (1) Dróthíd (1) ejtőernyő (1) elefánt (1) Eötvös József (1) építészeti tervpályázat (1) Ezredéves Kiállítás (1) Faírtás (1) fakivágás (1) fasor (1) Feld Mátyás (1) Feld Zsigmond (1) Felső-tó (1) Felvonulási tér (1) Ferenc József (1) Feszty (1) földalatti (1) Francsek Imre (1) Garnerin (1) Gizella tér (1) gyorsfénykép (1) hadikórház (1) harangláb (1) Hattyú-sziget (1) Helfgott (2) Hofhauser Antal (1) Holnemvolt Vár (1) hullámvasút (1) huszadik század (1) I. Világháború (1) Időkapszula (1) István a király (1) Jókai (1) József nádor (1) Királydomb (1) Király utca (1) korcsolya (1) körhinta (1) Körkép (1) koronázás (1) kötöttpályás közlekedés (1) Kresz Géza (1) Kronberger Lili (1) Lechner Ödön (1) légitámadás (1) LigetBudapest (1) Ligetbudapest (1) Liget Budapest (1) Liliom (1) majorság (1) Mária Terézia (1) mesecsónak (1) Mezőgazdasági Múzeum (1) Mikus Sándor (1) millennium (2) Molnár Ferenc (1) Műcsarnok (2) Múzeumi negyed (2) Múzeumi Negyed (1) Nebbien (1) Oborzil-Jenei (1) Ökördűlő (1) Olof Palme ház (1) ostrom (2) panorámakép (1) parkosítás (1) parkrekonstrukció (1) pavilon (1) Pesti Korcsolyázó Egylet (1) Petőfi Csarnok (1) Pfaff Ferenc (1) Reymetter (1) rondó (1) sárkányok (1) Siemens (1) Stefánia (1) Stokvájdli (1) Sugárút (1) Szépművészeti Múzeum (2) Sziám (1) színház (1) szobor (1) Sztálin-szobor (1) tájképi kert (2) teve (1) történelem (1) Úttörőpalota (1) Vajdahunyadvár (1) várárok (1) varieté (1) Városerdő (1) Városliget (6) Városligeti-tó (1) Városligeti Aréna (1) Városligeti jégpálya (1) Városligeti Színkör (2) városligeti vendéglő (1) Vidámpark (1) Vízhordó fiú (1) víziló (1) Vojtek Ödön (1) Vurstli (2) Witsch Rudolf (1) Wünsch Róbert (1) Címkefelhő

Szerzők

Mesék a pesti Városligetből

2018.01.01. 12:46 liget

Az örök problémaforrás - a Városligeti tó. II.rész: A jövő

Címkék: parkrekonstrukció Felső-tó Városligeti-tó Alsó-tó várárok

3_2.jpg

A Felső-tó az Állatkert főbejáratával a háttérben, 2015-ben (fotó: Majkó Zsuzsa)

A Városliget tájépítészeti megújításának legbonyolultabb és minden bizonnyal legköltségesebb része az 1894-ig létezett Páva-sziget (későbbi nevén Nádor-sziget) visszaállítása, illetve a 200 éves tótörténetet végigkísérő vízminőségi problémák hosszútávú megoldása.

Jelenlegi állapot

A Városligeti tó jelenleg egy hármas rendszerű, mesterséges, lebetonozott medrű tó, területe mintegy 60 000 nm. Az 1971, a kisföldalatti meghosszabbítása óta építészetileg, és sajnos jogi helyzetüket tekintve is elkülönülő tórészek a szakirodalomban külön nevet is kaptak. A Felső- tó az Állatkert felőli szakasz, a Műjégpálya területe az Alsó- tó, és ehhez csatlakozik még a Széchenyi szigetet körülölelő várárok. A kezelés tekintetében az a furcsa helyzet állt elő, hogy míg a Felső- tó és a várárok kezelője a Városliget zrt (korábban a FŐKERT zrt), az Alsó- tó gazdája Budapest maradt, kezelője a főváros tulajdonában lévő Műjégpálya, hivatalos nevén a Budapesti Sportszolgáltató zrt. Indulatkitörésekre hajlamos olvasóimnak tehát azt tudom javasolni, ha a várárok elkeserítő vízminőségét veszik górcső alá, szidják nyugodtan a Városliget zrt-t, ha viszont a tómederben rendezendő vizes vb-vel, sörfesztivállal... akad gondjuk, forduljanak inkább a fővároshoz. Ez a lehetetlen jogi helyzet egyébként nem csak a jelenlegi problémák megoldását nehezíti, de előrevetíti a tó átalakítása körül várható hercehurcákat is.

1kaszkad.jpg

A kaszkád, amelyen keresztül az Alsó-tóba folyik a víz, 2017. (fotó: Majkó Zsuzsa)

A tó vízminősége sok kívánnivalót hagy maga után. A gondok, mint az előző részben is láttuk, abból fakadnak, hogy a mesterséges tó természetes vízutánpótlása nem megoldott. Ma a felső, egész évben vízzel borított tómedret a Széchenyi fürdő elfolyó melegvizével (ez gyakorlatilag a használt medencevizet jelenti) töltik fel, ehhez jön még a természetes csapadékvíz. A Műjégpálya tél végi zárása után a Felső-tóból egy kaszkádrendszeren keresztül jut a víz az Alsó-tóba és a várárokba. Mivel a befolyó termálvíznek nagy a szervesanyag tartalma, és a hőmérséklete is magas (kb 35 fok), fokozottan algásodik, sokszor szennyezett. A túlfolyó vizet sem lehet locsolásra használni, azt a  Szondi utcai főgyűjtőcsatornába vezetik. A tó természetes vízmozgása ugyanakkor erősen gátolt, a szél nem tudja megfelelően  átszellőztetni, és mivel nagy mennyiségű üledék képződik, az pang, rothad a mederben. Ezért van gyakran  a kellemetlen látvány mellé elég jelentős  szag is a tónál, sőt időnként sajnos a tavon élő vízimadarak is megsínylik a fertőzött vizet.

1toszenny.jpg

Durva szennyeződés 2017 kora tavaszán a Felső- tóban (fotó: Majkó Zsuzsa)

 

A tervezett változások

A Garten Stúdió győztes tájépítészeti tervének egyik nagy dobása volt az 1894-ben megszüntetett Páva-sziget visszaállítása. Ehhez gyakorlatilag egy új, kb 700 méter hosszú, hozzávetőlegesen 8 méter széles csatornaág kialakítására lesz szükség, mely összeköti a jelenlegi Felső-tavat a Városligeti körút alatt a várárokkal Ez azonban nem egyszerű feladat a Városligetben, hiszen keresztezni kell a kéregvasút (a földalatti ) nyomvonalát, a Kós Károly sétányt, és át kell hidalni a Felső-és Alsó-tó közötti mintegy 4 méter szintkülönbséget is. Ezt a már a Felső-tóból ismert kaszkádrendszerrel, csobogókkal fogják megoldani. A földalatti felett a medret megfelelően szigetelni kell, ráadásul ezen a szakaszon, az új ágban a mederfenék magas fekvése miatt csak csekély vízmélység (kb 50 cm) érhető el. Tovább bonyolíthatja a kivitelezést, hogy a Kós Károly sétányt a csatornaág kialakításának idejére le kell  zárni - kérdés mit szól majd ehhez a főváros.

1alsoto2.jpg

Az Alsó-tó a Műjégpálya által használt területet is magában foglalja (fotó: Majkó Zsuzsa)

 

Ezzel azonban a nehézségeknek még koránt sincs végük. Mivel egy új sziget képződik a tóban, logikus, hogy arra valahogy be is kell jutni. A megoldás 4 új híd, amiből kettőnek közúti terhelést is bírnia kell. Az egyik ilyen a Kós Károly sétány vonalában épül, a másik az Állatkert főbejáratával szemben. Ez utóbbira azért van szükség, hogy a szigetre a beszállítás (Itató Nyereg étterem), a mentő és tűzoltóútvonal, és az onnan történő kiszállítás (pl. hulladék) megoldható legyen. A másik két híd gyalogoshíd lesz, de a négy új műtárgy (plusz a Robinson Étterem melletti gyalogos átjáró visszaállítása) jelentősen drágítja majd a kivitelezést.

to-hidak.jpg

1-4. számozással az új hidak helye, ebből az 1. és a 4. közúti teherbírással készül. A-val jelölve a  90-es években tönkrement gyalogosátjáró, melyet visszaállítanak (grafika: Garten Stúdió, Liget Park Fórum, prezentáció, 2017.06.08)

 

További, a Városliget Építési Szabályzatban megkövetelt egyik változás, hogy a Széchenyi-szigetet körbecsónakázhatóvá kell tenni. Ehhez el kell bontani a jelenleg az Alsó-tavat és a várárkot elválasztó betonalapú kerítést, valamint át kell helyezni a Vajdahunyadvárat ellátó gázvezetéket. A másik előírt követelmény, hogy a Műjégpálya területének kivételével a tómedernek egész évben vízzel borítottnak kell lennie. Nyári idényben ezzel nincs is probléma, télen azonban miközben a Műjégen korcsolyáznak, a várárokban és az Alsó-tó fennmaradó részén meg kell oldani a vízzel való feltöltést. Ezt egy beton alépítményes mobilgátrendszerrel kívánja a Garten Stúdió megoldani úgy, hogy a mobilgátat minden ősszel, a koriszezon kezdete előtt felépítik, tavasszal pedig az idény végeztével elbontják. Természetesen a gátnak ki kell bírnia a rá nehezedő víznyomást, illetve kemény teleken az esetlegesen képződő jég nyomását is.

 to1916.jpg

A várárok újra csónakázható lesz (fotó: fortepan.hu, 1916)

 

Tudjuk, hogy a Városliget sokat emlegetett zöldfelületi növekményének kb 50%-a a tó vízfelületének  zöldfelületi beszámításával jön létre, miközben a csatornaággal kiegészített tó valós mérete számításaink szerint csak mintegy 5 000 nm-rel növekszik. Sokan úgy vélik, a beszámítás feltétele, hogy a tó jelenlegi betonaljzatát fel kell törni, és visszaállítani a  természetes medret. Ez azonban kizárt, hiszen mint Szloszjár György, a garten vezető tervezője a HVG.hu-nak elmondta,  a városligeti talaj olyan jó vízelvezető képességgel rendelkezik, hogy ebben az esetben a tó meleg nyarakon - úgy mint az 1860-as években -  biztosan kiszáradna. A tómeder tehát a jövőben is mesterséges aljzatot kap, a természetes hatást a tervezők  bizonyos  partszakaszokra telepített vízparti növényzettel, valamint egy, a Vajdahunyadvár Hunyadi loggiái előtt húzódó tóparti sétánnyal kívánják elérni.

Problémák a vízminőséggel

A Városligeti tó Vajdahunyadvárát körülvevő árkában a legsúlyosabbak a vízminőségi problémák, mivel itt egyáltalán nem mozog a víz. Ez előrevetíti, hogy az újonnan kialakítandó, Páva-szigetet körülölelő csatornaágban is hasonló problémákkal számolhatnának a tervezők. Így a vízmozgatást a teljes tó területén meg kell majd oldani. Ezt tóba telepített szökőkutakkal, az árokban csobogókkal és vízeséssel, valamint állandóan működő vízátemelő szivattyúkkal lehet megoldani. Ezek elsősorban az üzemeltetési költségeket fogják megemelni, hiszen a szivattyúk az év 365 napján dolgoznak, áramot fogyasztanak, a csobogókat, vízeséseket pedig rendszeresen tisztítani kell. A vízminőségi problémák kiküszöbölésére a legbiztosabb megoldás a Széchenyi fürdő tóba eresztett medencevizének tisztítása lenne. Ehhez a befolyás előtt tisztítóberendezés telepítésére lenne szükség, illetve meg kéne oldani, hogy a jelenleg egyetlen befolyási pont helyett a tó több ponton is kapjon vizet. A tervezők azt ígérik, a Rákos-patak hajdani befolyópontját is használni fogják a fürdő vizének tóba eresztéséhez.

1rakosp.jpg

A Rákos patak hajdani befolyónyílása, jó ideje használaton kívül (fotó: Majkó Zsuzsa)

 

Költségek, gondok és nyereség

A tó átalakítása valószínűleg a parkrekonstrukció legköltségesebb eleme. 4 új híd, több kaszkádrendszer, szökőkút, mobilgátrendszer, a Kós Károly sétányt keresztező csatornaág,  új befolyási pontok, teljes mederrekonstrukció drágítja a beruházást. Ha figyelembe vesszük, hogy a parkfejlesztés első ütemének nem túl jelentős beruházásai - kutyafuttató, egy 200 méteres futópálya, a Vakok kertje felújítása - 1 milliárd forintot emésztenek fel, kérdés, lesz-e elég fedezet a tó megújítására a 15 mrd-os, parkrekonstrukcióra szánt költségvetésben.

1nyomvonal2.jpg

A Felső-tó jelenlegi partvonala. A tervezett nyomvonal útjában koros fák állnak (fotó: Majkó Zsuzsa)

 

További gondot jelent a fentebb vázolt abszurd jogi helyzet, a tó jelenleg ugyanis nincs egységes kezelésben. Míg a Felső-tó és a várárok a Városliget zrt fennhatósága, a Műjégpályát is magába foglaló Alsó-tavat a főváros nem adta át a zrt-nek. Így itt most a Budapesti Sportszolgáltató zrt az úr, ők húzogatják ki a képletes dugót a medence fenekén, ha rendezvényterületként kívánják hasznosítani az alsó tómedret.

Szintén gondot okozhat, hogy a csatornaág kialakításának idejére - ez valószínűleg hosszú hónapokat jelent -  a Kós Károly sétányt le kell majd zárni. Ez szintén a főváros jogköre, ők viszont az út lezárását a Szegedi úti felüljáró megépítéséhez kötik,  erre azonban jelenleg se pénz, se különösebb eltökéltség nincs.

Hogy a csatornaág, és az egyéb műtárgyak kialakításának hány fa áll útjában, az jelenleg nem ismert. Vélhetően bravúros tervezői munkát fog igényelni a fák kikerülése, félő, hogy ez nem is lesz maradéktalanul kivitelezhető.

1nyomvonal.jpg

Sűrűn állnak a fák a tervezett új csatornaág közelében (fotó: Majkó Zsuzsa)

 

Amit a látogatók nyernek: új, nagy, nyílt vízfelületre senki ne számítson, ahogy az a sokszor hangoztatott nyereség is téves, hogy a tó majd körbecsónakázható lesz. Erre a szintkülönbséget áthidaló vízesésrendszer miatt nem lesz lehetőség. A parklátogatók egy nem túl jelentős, sekély vízborítottságú csatornaágat kapnak, mely kb ötezer nm-rel növeli a valós vízfelületet. Egész éves vízborítottság a tó nagy részén, a Széchenyi-sziget körbecsónakázhatósága, a part bizonyos szakaszainak természetesebb hatása, tisztább, jobb minőségű víz- ennyi érhető el a jelenlegi tervek szerint.

A tóra vonatkozó tervekről Szloszjár György a Garten Stúdió vezetője beszélt 2017. 06. 08-án, a Liget Park Fórumon: https://www.youtube.com/watch?time_continue=5502&v=_Rkx5NBuoVE

További info: http://hvg.hu/ingatlan/20171027_Mobilgat_fakivagasok_nepszerusegre_hajto_elso_utem__beindulnak_a_Varosliget_fejlesztesei

https://24.hu/belfold/2017/07/06/liget-projekt-megszuntetik-az-olof-palme-setanyt/

 

Majkó Zsuzsa

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://ujjealigetben.blog.hu/api/trackback/id/tr4713536743

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.