Városliget

Felhasználás, jogok

Creative Commons Licenc

Címkék

1797 (1) 1869 (1) 1896 (2) 1945 (1) 1951 (1) 2.világháború (1) 23-s villamos (1) Állatkert (3) Alsó-tó (1) amfiteátrum (1) angol kert (1) Angol Park (1) Aréna út (2) Barlangvasút (1) Barokaldi (1) Batthyány (1) Boráros (1) Budapest (2) Budapest Színház (1) bűnügy (1) céllövölde (1) Dózsa György út (1) Dróthíd (1) ejtőernyő (1) elefánt (1) Eötvös József (1) építészeti tervpályázat (1) Ezredéves Kiállítás (1) Faírtás (1) fakivágás (1) fasor (1) Feld Mátyás (1) Feld Zsigmond (1) Felső-tó (1) Felvonulási tér (1) Ferenc József (1) Feszty (1) földalatti (1) Francsek Imre (1) Garnerin (1) Gizella tér (1) gyorsfénykép (1) hadikórház (1) harangláb (1) Hattyú-sziget (1) Helfgott (2) Hofhauser Antal (1) Holnemvolt Vár (1) hullámvasút (1) huszadik század (1) I. Világháború (1) Időkapszula (1) István a király (1) Jókai (1) József nádor (1) Királydomb (1) Király utca (1) korcsolya (1) körhinta (1) Körkép (1) koronázás (1) kötöttpályás közlekedés (1) Kresz Géza (1) Kronberger Lili (1) Lechner Ödön (1) légitámadás (1) LigetBudapest (1) Ligetbudapest (1) Liget Budapest (1) Liliom (1) majorság (1) Mária Terézia (1) mesecsónak (1) Mezőgazdasági Múzeum (1) Mikus Sándor (1) millennium (2) Molnár Ferenc (1) Műcsarnok (2) Múzeumi negyed (2) Múzeumi Negyed (1) Nebbien (1) Oborzil-Jenei (1) Ökördűlő (1) Olof Palme ház (1) ostrom (2) panorámakép (1) parkosítás (1) parkrekonstrukció (1) pavilon (1) Pesti Korcsolyázó Egylet (1) Petőfi Csarnok (1) Pfaff Ferenc (1) Reymetter (1) rondó (1) sárkányok (1) Siemens (1) Stefánia (1) Stokvájdli (1) Sugárút (1) Szépművészeti Múzeum (2) Sziám (1) színház (1) szobor (1) Sztálin-szobor (1) tájképi kert (2) teve (1) történelem (1) Úttörőpalota (1) Vajdahunyadvár (1) várárok (1) varieté (1) Városerdő (1) Városliget (6) Városligeti-tó (1) Városligeti Aréna (1) Városligeti jégpálya (1) Városligeti Színkör (2) városligeti vendéglő (1) Vidámpark (1) Vízhordó fiú (1) víziló (1) Vojtek Ödön (1) Vurstli (2) Witsch Rudolf (1) Wünsch Róbert (1) Címkefelhő

Szerzők

Mesék a pesti Városligetből

2018.05.02. 18:41 liget

Mi épül az Állatkerti körúton?

Címkék: sárkányok Állatkert Helfgott Holnemvolt Vár Reymetter

Sokan fotózzák a napokban az Állatkerti körúton a körhinta és a Cirkusz söröző közötti területet, ahol tél óta új épületek nőttek ki a földből. Az Állatkert új beruházása, a hamarosan nyíló Holnemvolt Vár építményeiről első pillantásra is szembeötlő, hogy replikaépületeket látunk. Most a történetüket is megismerheted, ha tovább olvasod a cikket.

latvany_sarkanyokkal1.jpg

Az Állatkerti körút látványterve, készítette Anthony Gall Ybl-díjas építész

 

A Holnemvolt Vár főbejárati kapuépítménye - Helfgott Sámuel gyorsfényképészete

helfgott_liget_elotti.jpg

A látványterv jobb oldalán látható bejárati kapuépítmény a Vurstliban álló Helfgott-féle gyorsfényképészet portáljának másolata. A papír gyorsfényképek előállítására szokosodott kis üzlet 1909-től, az új mutatványostelep kialakítása óta állt az Állatkerti körúton, mostani helye közelében.

tf_83_160_nr001.jpg

A Mutatványostelep utcaképe az Állatkerti körút felől a 30-as években. Bal szélen: Helfgott fényképész üzlete, mellette a Royal Vio mozi, attól jobbra a körhinta. Hátul takarásban a Feszty-körkép rotundája

 

A 20. század első felében, egy vasárnap délutáni lizsézéshez elmaradhatatlanul hozzátartozott egy gyorsfénykép készítése Helfgott bácsinál. A tulajdonos legendás alakja volt a századelő Városligetének. Tekintélyét egyrészt szaktudása, másrészt termetes alakja alapozta meg. A ligeti legendárium szerint nem volt olyan "bicskás legény", akit puszta kézzel ne tudott volna ártalmatlanítani. A Mutatványosok Egyesületének majdnem haláláig elnöke volt. Több fényképet készített Molnár Ferencről, aki a Liliom írása közben naponta kijárt Helfgott műtermébe, hogy a Városliget jellegzetes figuráit tanulmányozza. Leghíresebb fennmaradt fotóján József Attila, Szántó Judit és baráti társaságuk pózol.

helfggott_terv.jpg

A gyorsfényképészet terve, 1908. forrás: BFL

 

Szép Ernő a Lila akácban megörökítette a Városliget halhatatlan fényképészének alakját:

"Azután csináltattunk gyorsfényképet Helfgott Sámuelnél, Manci egy hintalovon ül, én tartom a hintaló zabláját. Még most is megvan a kép."

Sárkányok

sarkany1.jpg

Az egyik sárkány már a helyén, a Holnemvolt Vár főbejárata mellett figyel

 

Az 1860-ban készült három szárnyas sárkány szobor az egykori Kirakodó téri (ma Széchenyi tér) raktár északi felének öntöttvas kapurácsát díszítette. Első ránézésre túlméretezett kerékvetőnek tűnnek, ám a korabeli források szerint jégtörő szerepet szántak nekik az esetleges télvégi áradásokkor. Alkotójuk személye vitatott, a szakirodalom korábban Feszl Frigyeshez, Feszl monográfusa viszont Reitter Ferenchez köti a szobrokat.

 

sarkany_dunapart.jpg

Eredeti helyükön, a pesti rakparton

 

A huszadik század elején átkerültek a Városliget szélére, a világító szökőkút felé vezető sétány elejére.

 

f_64_140.jpg

1902-ben mindhárman átkerültek a Városligetbe

 

A 60-as években egyikük a Kiscelli Múzeum előtt lelt új otthonra, jelenleg is ott látható, két sárkány pedig a Vidámparkban a Velence nevű látványosság, majd az Elvarázsolt kastély főbejáratát őrizte. Az Állatkertbe 2011-ben kerültek. Új helyük mostantól a Holnemvolt Vár bejárati kapuja előtt lesz.

Lovarda - Reymetter Árpád lovardája

lovardama.jpg

A Reymetter-lovardát megidéző épület 2018. május 2-án

A jövőben lovardául szolgáló másik építmény eredetije, ugyanezzel a funkcióval nem az Állatkerti körúton, hanem a Mutatványos telep főutcáján, a Barlangvasút közelében állt. Ez a terület 2013-ig a Vidámparkhoz tartozott, azóta az Állatkert kezelésében van.

1cikk2_1_iv_1407_b_vi_3521_1908.jpg

Az új Mutatványos telep parcellabeosztása 1909 -ben. Reymetter Árpád lovardája a 25-ös számú telken, a Vurstli főutcájában állt.

 

 

Az új Vurstli 1909-es kialakításakor a fenti helyszínrajzon ez a parcella, a 25-ös, még fenntartott helyként van jelezve. Hamarosan jelentkezett azonban az új bérlő, Reymetter Árpád, aki lovardát kívánt ezen a telken üzemeltetni.

Úgy látszik a mutatványos üzem nem hozta a várt bevételeket a tulajdonosnak, ezért Reymetter a lovardában egyéb produkcióknak is szorított helyet. Az alábbi 1910-es években készült fotón látható, hogy ugyanebben az épületben mutogatták Sylviát, és a világ legnagyobb, 241 cm magas katonáját. Hogy Sylvia, "a világ csodája" mivel kápráztatta el a kispénzű publikumot, arról nincs közelebbi információnk, de sokatmondó a reklámtábla figyelmeztetése: a produkciót csak felnőttek nézhették meg.

lovarda_szembol_th.jpg

Reymetter Árpád lovardája a Vurstli 25-ös számú parcelláján 1910 körül

 

Reymetter szintén legendás alakja volt a Vurstlinak, több üzletbe is betársult. Egy ideig ő volt a slágerben is megénekelt Maud, a csodapók impresszáriója. A mutatvány lényege az volt, hogy a női statiszta végtagjait optikai trükkök segítségével eltüntették, így meglehetősen bizarr látványt nyújtott a csinos női arc, és a vetített pók test. Lényegét tekintve jövendőmondó mutatványos üzem volt, tehát a betérő delikvenseknek a póktestű jósnő néhány krajcárért boldog jövőt, jó férjet/feleséget, és anyagi biztonságot olvasott ki varázsgömbjéből.

lovarda_th1.jpg

Reymetter lovardája a Pöltl-féle céllövölde és a Fortuna mozgó között a Vurstli főutcájában, 1910 körül

Hetekig tartotta lázban a sajtót Reymetter másik vállalkozása, Okkultusz, a beszélő fej, amelyet a Lauffer kávéház (később Cirkusz étterem) tulajdonosával együtt alapított. A mutatvány lényege az volt, hogy egy viaszból készült, szakállas férfifejbe apró, láthatatlan hangszórót és mikrofonokat  szereltek, amelyek a közeli helyiségben tartózkodó statisztához továbbították a látogatók hangját. Így a feltett kérdésekre Okkultusz, a gépfej válaszolni tudott, azt a látszatot keltve, mintha egy gondolkodó robot társalkodna a közönséggel. A vállalkozás azonban csúfosan megbukott. Reymetterék nem vették figyelembe, hogy a mikrofonos trükköt kicsivel korábban egy Otto Widmann nevű német mérnök szabadalmi oltalom alá helyeztette, így jogosulatlanul használták fel a pesti Vurstliban. Az ügyből per lett, amelyet Okkultusz feltalálója megnyert, így Reymetterék hatalmasat buktak a reményteljesnek tűnő vállalkozáson.

A tulajdonost azonban ez a fiaskó sem tántorította el az állandó megújulástól: az 1920-as évek elején, hallgatva az idők szavára, lovardáját dodzsemmé építtette át.

1dod.jpg

A Vurstli főutcája a 30-as években, x-szel jelölve a Reymetter-féle lovardából kialakított dodzsem

 

Az újonnan felhúzott Állatkerti körúti lovardának van azonban még egy figyelemreméltó részlete. A körhinta felőli oldalhomlokzatába a tervező, Anthony Gall belekomponálta a hajdan az Angol Parkban álló ún. Orfeumépület ablaksorát. Erről az építményről a Budapest folyóirat egy korábbi számában Ráday Mihály és Saly Noémi írt cikket. Akkor már évek óta leromlott állapotban tengődött, felújításába belekezdtek ugyan, de sajnálatosan félbehagyták.

vp_orfeum011x.jpg

A Vidám Park ún. Orfeum épülete a nevezetes ablaksorral 2014-ben

 

A szerzők vélekedése szerint az eredetileg vendéglátóhely funkciójú épület ablakai valaha a Fővárosi pavilont, közkeletű nevén a Weingruber vendéglőt díszítették. Mi ezt a feltételezést nem tudtuk ugyan kutatásaink során igazolni, de az bizonyos, hogy az ablakok egy másik épületről kerülhettek a vidámparki Orfeumba. Hogy pontosan mikor, és melyik épület maradványait építették be a vendéglőbe, annak kiderítése még a jövő zenéje. Az Orfeumot 2016-ban, a biodóm építési munkálatainak megkezdése előtt lebontották. A legendás ablaksor mostantól az állatkerti lovarda oldalsó homlokzatát díszíti.

20180417_112826.jpg

Az ablaksor új helyén, a lovarda oldalsó homlokzatába építve

 

 Majkó Zsuzsanna - Ligetfalvi György

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://ujjealigetben.blog.hu/api/trackback/id/tr7913882374

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

yomsisi2 2018.05.07. 11:18:11

Örülök, hogy pofás lesz. De ebbe miért nem fértek bele a benti műemlékek? Miért kellett 100 éves játékokat lerombolni? Sosem fogom megérteni.