Városliget
https://ujjealigetben.blog.hu/atom
blfr8@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://ujjealigetben.blog.hu/2024/01/08/kiralypavilonbol_royal_gerbeaud_pavilon
Királypavilonból Royal Gerbeaud Pavilon
2024-01-08T18:58:20+01:00
2024-01-08T18:58:20+01:00
liget
https://blog.hu/user/526452
<p>A cikk az <a href="https://adt.arcanum.com/hu/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Arcanum Adatbázisának</a> felhasználásával készült.</p>
<p>Ez a gyönyörű, igazi összefogással készült épület hosszú évekig a Városliget legelegánsabb cukrászdája volt. A II. Világháború ezt is elsodorta, ma már szinte senki nem emlékszik rá. </p>
<p style="text-align: justify;">Az 1885. évi <strong><a href="https://ujjealigetben.blog.hu/2024/01/08/varosliget_1885_az_orszagos_altalanos_kiallitas_eve" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Országos Általános Kiállításra</a></strong> készülve a Magyar Mérnök- és Építész Egylet vetette fel, hogy a fővárosi iparosok a kiállítás területén, saját költségükön emeljenek egy méltó épületet az uralkodó fogadására. Az iparosoknak megtetszett az ötlet, az épület tervezésére azon melegében felkérték Ybl Miklóst, akinek munkáját később Cziegler Győző - egyebek között az Andrássy úti Saxlehner Palota, valamint a Széchenyi Fürdő tervezője – segítette.</p>
<h5><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/kiralypavilon_kivul.jpg" alt="kiralypavilon_kivul.jpg" class="imgnotext" /></h5>
<p style="text-align: center;">A Királypavilon nyugati szárnya (Kozmata Ferenc)</p>
<p style="text-align: justify;">Az iparosok közül volt, aki pénzzel, volt aki munkájával, vagy anyaggal járult hozzá az építkezéshez. A közel félszáz „adakozó” között volt a Schlick-féle vasgyár és Oetl Antal vasöntödéje, akik az épület vasszerkezetéhez szükséges anyagot biztosították, a budapesti kőfaragó ipartársulat, akik az összes kőfaragómunkát magukra vállalták, a Neuschlosz család, akik az építkezéshez szükséges faanyagot szállították. Jungfer Gyula vasáru gyáros vezényelte a lakatosmunkák elvégzését és biztosította az összes kovácsoltvas tárgy elkészítését, Kratzmann Ede „üvegfestészeti műterem tulajdonos” az ablaküvegek festését vezényelte, Zsolnay Vilmos a majolika burkolatokat készítette el. Haas Fülöp szőnyeg gyáros szállította a szöveteket és szőnyegeket, Ehrlich Miklós ”mázoló” elvégezte a mázoló munkákat és a helyiségek „aranyozását”. Falk Zsigmond nyomdász a könyvszekrényekbe könyveket adományozott, a márványkandallót Senger Béla kőfaragómester szállította és Fürth Lajosné „műhímzési üzlettulajdonos” hímezte az asztalterítőket.</p>
<p style="text-align: justify;">A közel 300 m2-es épület egy 28 m magas kupolateremből és két alacsonyabb oldalszárnyból állt. <br />Az <a href="https://ujjealigetben.blog.hu/2024/01/08/iparcsarnokbol_petofi_csarnok" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Iparcsarnok</a> felöli főhomlokzat felett a „Budapesti iparosok a királynak”, illetve az „Egyesült erővel” feliratokat helyezték el. A másik oldalon, a <a href="https://ujjealigetben.blog.hu/2024/01/08/mucsarnoktol_a_millennium_hazaig_a_varosliget_legregebbi_epuletenek_kalvariaja" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Műcsarnok</a> felől gyönyörűen kialakított lépcső vezetett az ovális előcsarnokba, „melynek egyszerű, de monumentális hatását a gazdagon alkalmazott élő virágok és Zsolnay-féle majolika lapokkal kiburkolt talaj csak emeli.” Innen balra nyílt a királyi szalon, jobbra az Erzsébet terem. „Ez utóbbiban túlnyomóan a kedvencz kék szín lett mint alapszín szerencsésen alkalmazva”. Mikor Ferenc József és családja meglátogatta a kiállítást, minden alkalommal rövid itt tartózkodás után innen indultak „vizitálni”.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/kozmata_kirakypavilon_belulrol2.png" alt="kozmata_kirakypavilon_belulrol2.png" class="imgnotext" />A Királypavilon – Ferenc József császár szobája (Kozmata Ferenc)</p>
<p style="text-align: justify;">A kiállítás látogatói előtt az épület zárva volt. Ám a hatalmas érdeklődésre való tekintettel megnyitották a kíváncsi tömegek előtt. Néhány hét múlva azonban csökkenteni kellett a nyitvatartási időt, mert a „pavilon tömeges látogatása következtében az értékes bútorzat gyakori tisztítása szükséges”.</p>
<p style="text-align: center;"><br /> <img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/kiralypavilon002.jpg" alt="kiralypavilon002.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="572" height="423" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" />A Királypavilon belülről (Klösz György)</p>
<p style="text-align: justify;">A kiállítás zárása után kiderült, hogy az épületnek nem találnak funkciót. A főváros ugyan 45 000 forintért megvette az államtól, de a hasznosításról szóló hosszas vita végére nem akart pont kerülni. Rendeztek benne kisebb volumenű festménykiállítást, de az 1890-es évek elejére odáig jutottak a döntéshozók, hogy mégis inkább lebontják. A berendezést már el is szállították, amikor jelentkezett Gerbeaud Emil, a híres cukrász, hogy nyári cukrászdát nyitna az épületben. A Közgyűlés az ajánlatot elfogadta, ugyanakkor előírta, hogy a bérlő a létesítendő cukrászdát április 1-től október végéig megszakítás nélkül köteles üzemben tartani, és a kínálat nem lehet alacsonyabb színvonalú a belvárosban lévő üzleténél. <br />Miután Gerbeaud átvette a Királypavilont, kisebb átalakítások elvégzését követően hihetetlenül rövid idő alatt a Városliget egyik legkedveltebb cukrászdája lett.</p>
<p style="text-align: center;"> <img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/szazadfordulon.jpg" alt="szazadfordulon.jpg" class="imgnotext" />A Gerbeaud pavilon a századfordulón</p>
<p style="text-align: justify;">A Hét c. lap újságírója a 1896. június 14-i számban így lelkendezett: „ … a nevezetes Gerbeaud a kiállításban is fölütötte tanyáját, az Iparcsarnok közelében, a 85-ös kiállítás régi királypavilonját újjáalakítva. A millennium kedves kényszerűségével itthon marasztott társaság az ő kugleres összejöveteleit itt tartja, ebben a kis csipke-palotában, s előtte japán ernyők árnyékában s óriási cserépbékák szomszédságában. Ebbe a tanyába is mintha átköltözött volna a városbelinek az a különös erénye, hogy a székei és az asztalkái, tükrei s a tálcái között otthon érzi magát az ember”. <br />Hogy bonyolódjon Gerbeaud élete, néhány héttel a cikk megjelenése után, egy júliusi éjszakán kigyulladt az épület kupolája. A tűz rövidzárlat következtében a személyzet öltözőjében keletkezett, melyet szerencsére hamar eloltottak. A kár pár száz forintnyi volt, illetve a tűz martaléka lett 200 tartalék szék is. A károkat gyorsan helyre állították, a cukrászda ezután zavartalanul fogadta vendégeit.</p>
<p style="text-align: justify;">Az 1896-os Ezredéves Kiállítás után Royal Gerbeaud Pavilon néven működött tovább, ekkor már melegkonyhás éttermet is üzemeltetett. Népszerűsége töretlen volt, melyre mi sem jellemzőbb, mint az, hogy gyakran uzsonnázott itt Erzsébet királyné, akinek egyik látogatását Márk Lajos festőművész egy festményen örökítette meg. A „Lehullott a rezgőnyárfa levele” c. kép részt vett a Képzőművészeti Társulat Műcsarnokban megrendezett 1900. évi téli tárlatán is. A festményt később megvásárolta Gerbeaud Emil és sokáig a Művész cukrászda egyik helységének falát díszítette, majd 1950-ben a Nemzeti Múzeum tulajdonába került.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/erzsebet_kiralyne_latogatasa.jpg" alt="erzsebet_kiralyne_latogatasa.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="552" height="392" />Erzsébet királyné Gizella főhercegnő, Ferenczy Ida, Festetich Mária és mások társaságában látogatása tesz a Gerbeaud Royal Pavilonban. <br />A háttérben Munczy Lajos prímás muzsikál (Márk Lajos festménye)</p>
<p style="text-align: justify;">A Tanácsköztársaság „elkommunizálta” a Pavilont, bukása után azonban minden úgy folytatódott, mint régen. <br />A Gerbeaud pavilon hosszú évekig volt a felső tízezer kedvelt helye. Egymást érték a kerti ünnepélyek, díszvacsorák, fogadások, díjkiosztók, hangversenyek és jótékonysági rendezvények. Néha országos szintű protokoll eseményeknek is otthont adott: 1910 júliusában pl. „Berzevizey Albert, a képviselőház elnöke ma este a városligeti Gerbeaud-pavilonban vacsorát adott, amelyen a miniszterek, a képviselőház jegyzői, a háznagy, az elnökség és a pártelnökök vettek részt.” 1935-ben még az is megtörtént, hogy Pertis Jenő és cigányzenekarának műsorát elő adásban közvetítette innen a Magyar Rádió. Később hasonló jellegű rádióműsorokat gyakran sugároztak a Gerbeaud Pavilonból.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/szinhazi-elet-1924_-27_-sz_-17_-old.jpg" alt="szinhazi-elet-1924_-27_-sz_-17_-old.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="561" height="400" />Teltház a Royal Gerbeaud Pavilon kerthelyiségében</p>
<p style="text-align: justify;">1936-ban itt adott díszvacsorát Hóman Bálint kultuszminiszter egy nemzetközi szervezet Budapesten tartózkodó tagjai tiszteletére. Történt, hogy ez év júniusában Budapesten tartotta soros összejövetelét a Népszövetség szellemi együttműködési bizottságának keretében működő művészeti és irodalmi bizottság, melyen többek között részt vett Paul Valéry francia akadémikus és Karel Chapek cseh író mellett az akkor már emigrációban élő Nobel-díjas német író, Thomas Mann is. Magyarországot Bartók Béla képviselte. Budapesti tartózkodása alatt Thomas Mann és felesége Hatvany Lajos író, irodalomtörténész budai villájában lakott. A Bizottság tagjai tiszteletére Hóman Bálint kultuszminiszter június 9-én este díszvacsorát adott Royal Gerbeaud Pavilonban. Mikor Thomas Mann tudomására jutott, hogy ki is valójában Hóman Bálint, „gyengélkedésre” hivatkozva lemondta a részvételt. A házigazda Hatvany Lajos ekkor felhívta Thomas Mann régi ismerősét, Bartók Bélát, hogy, ha nincs ellenére átugranának hozzá az íróval. Bartók örömmel közölte, hogy szeretettel várja őket. Mint kiderült, „gyengélkedésre” hivatkozva ő is lemondta a Hóman vacsoráján való részvételt. Így aztán Basilides Mária operaénekesnő, Reinitz Béla zeneszerző, Hatvany Lajos és még néhány meghívott társaságában a két „gyengélkedő” együtt töltötte az estét, ahol Bartók zongorajátékával, Basilides Mária közkedvelt dalokkal szórakoztatta a vendégeket.<br />A Gerbeaud Pavilon 1943–ig üzemelt, utána az épület üresen állt. A II. világháború alatt bombatalálatot kapott, erősen megrongálódott, ezért 1945 után lebontották.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/29223_126.jpg" alt="29223_126.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="551" height="405" />A Gerbeaud Pavilon romjai</p>
<p style="text-align: justify;">Végső pusztulásáról a Szabad Szó 1945. március 28-i számában „Felrobbantották a Városligeti Gerbeaud pavilont” c. rövid írásában így számolt be: „Az ostrom idején erősen megsérült az arisztokráciának és pénzvilágnak ez a kedvenc uzsonnázó- és vacsorázó helye, amelyet most felrobbantottak és elhordanak.”</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2024%2F01%2F08%2Fkiralypavilonbol_royal_gerbeaud_pavilon%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2024%2F01%2F08%2Fkiralypavilonbol_royal_gerbeaud_pavilon%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2024%2F01%2F08%2Fkiralypavilonbol_royal_gerbeaud_pavilon%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Királypavilonból Royal Gerbeaud Pavilon"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ujjealigetben.blog.hu/2024/01/08/kiralypavilonbol_royal_gerbeaud_pavilon#comments"><img class="item_ctp" src="https://ujjealigetben.blog.hu/rss/image/post/id/18296163" border="0" /></a><br /></p>
Országos_kiállítás
Királypavilon
Royal_Gerbeaud_Pavilon
0
Városliget
https://ujjealigetben.blog.hu
https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/kiralypavilon_kivul.jpg
https://ujjealigetben.blog.hu/2024/01/08/mucsarnoktol_a_millennium_hazaig_a_varosliget_legregebbi_epuletenek_kalvariaja
Műcsarnoktól a Millennium Házáig – a Városliget legrégebbi épületének kálváriája
2024-01-08T18:57:06+01:00
2024-01-08T18:57:06+01:00
liget
https://blog.hu/user/526452
<p>A cikk az <a href="https://adt.arcanum.com/hu/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Arcanum Adatbázisának</a> felhasználásával készült.</p>
<p style="text-align: justify;">Az 1861-ben alakult Országos Magyar Képzőművészeti Társulatnak hosszú ideig nem volt megfelelő kiállítóhelye Pesten. 1872-ben a Főváros hathatós támogatásával végre sikerült az épülő Sugár úton (Andrássy út), a mai Izabella és Vörösmarty utca között egy megfelelő telekhez jutni, ahol Lang Adolf tervei alapján 1877-ben Ferenc József császár jelenlétében ünnepélyes keretek között megnyílt a Műcsarnok. Pár év alatt kiderült, hogy szükség lenne egy nagyobb kiállítóhelyre. Az új Műcsarnok számára megfelelő helynek tűnt a városligeti Corsó (1888-tól Stefánia) út melletti terület.<br />A tervezésére 1883-ban kiírt első pályázat eredménytelenül zárult. A következő kiírásra azonban már 18 pályázat érkezett, melyek közül a bírálóbizottság szavazattöbbséggel az addig főleg vasútállomások tervezőjeként ismert Pfaff Ferenc építész pályázatát hirdette ki győztesnek. <br />A neoreneszánsz stílusban készült 1250 m2- es épület az 1885-ös <strong><a href="https://ujjealigetben.blog.hu/2024/01/08/varosliget_1885_az_orszagos_altalanos_kiallitas_eve" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Országos Általános Kiállítás</a></strong> egyik legszebb épülete lett.</p>
<p style="text-align: justify;"><br /><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/epulet.jpg" alt="epulet.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">Külső homlokzata nyerstéglából készült, a középhomlokzaton futó indadíszítésben Raffaello, Michelangelo, és Leonardo da Vinci arcképe volt látható, a sarkokon kagyló oromzatú dísz kutakat helyeztek el. A homlokzati majolikadíszeket a Zsolnay gyár egyedi megrendelésre készítette.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/alaprajz.png" alt="alaprajz.png" class="imgnotext open-in-modal" width="545" height="293" />A kiállítás alaprajza</p>
<p style="text-align: justify;">Az Országos Általános Kiállítás alatt a Műcsarnok „két nagy felülvilágító, valamint két oldalvilágítású melléktermében a festészet volt elhelyezve; a kiállítási tér felé eső előcsarnok, valamint a közép-felülvilágító helyiségeiben a szobrászat; a kiállítási tér felé eső hossztermekben és annak folytatását képező két sarokteremben az architektura; a Stefánia út felé eső hasonló helyiségekben pedig a régészeti kiállítás tárgyai voltak elhelyezve.”</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/mucsarnok_kozmata.jpg" alt="mucsarnok_kozmata.jpg" class="imgnotext" width="519" height="374" />Műcsarnok belülről 1885-ben (fotó: Kozmata Ferenc)</p>
<p style="text-align: justify;">Hamar kiderült, hogy ez az épület sem felel meg a Műcsarnokkal szemben támasztott követelményeknek. Egyrészt mert meglehetősen kicsire sikeredett, másrészt mert a fő közlekedési útvonalaktól távolabb esett. Felmerült annak lehetősége is, hogy az épületet további át- és hozzáépítéssel bővíteni lehetne, ám úgy találták, az átalakítás közel annyiba kerülne, mint egy új épület megépítése, így végül utóbbi mellett döntöttek. (Az új Műcsarnok végül mai helyén, Schickedanz Albert tervei szerint 1896-ra készült el. ) A kiállítás után Budapest Főváros Tanácsa az épületnek új hasznosítási lehetőséget keresett.</p>
<p style="text-align: justify;">Az illetékesek 1887-ben „egy a város történeti emlékeit összegyűjtő és őrző” múzeum létesítéséről döntöttek, melynek helyszínéül némi huzavona után a Műcsarnok épületét jelölték ki. A terv megvalósítása azonban rendkívül lassan haladt. Addig is 1890-ben Magyarország első Színháztörténeti Kiállítását, 1891-ben virágkiállítást rendeztek a falak között, majd 1894-ben átmenetileg a budai Várbazárból ide költözött a Történelmi Arcképcsarnok.</p>
<p style="text-align: justify;">1896-ban, az Ezredéves kiállítás alatt Egészségügyi Csarnokká alakították át, itt állították ki a kórházak szellőztetési, ágyberendezési, és fölszerelési készülékeit, sebészeti eszközöket, különböző kötözőszereket, csatornázási terveket, vízvezetéki és házépítési terveket.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/kuzsinszky.jpg" alt="kuzsinszky.jpg" class="imgnotext" width="298" height="441" />Kuzsinszky Bálint a Fővárosi Múzeum első igazgatója</p>
<p style="text-align: justify;">A Fővárosi Múzeum koncepciója továbbra is lassan formálódott. Az eredeti terv szerint a múzeumban a főváros kiegyezéstől tartó fejlődésének emlékeit – pl. új középületek makettjeit, a fejlődést bemutató grafikonokat, rajzokat, ábrákat, stb. – mutatták volna be. Az intézmény 1899-ben kinevezett első igazgatója, Kuzsinszky Bálint azonban más elképzeléssel látott munkához. Igazgatói ars poeticajat így foglalta össze: „: "A Fővárosi Múzeum főcélja a főváros történeti emlékeinek összegyűjtése, az elkallódástól való megőrzése azon célból, hogy a közönség jobban megismerje a város múltját, azokat az alapokat, melyeken mai fejlődésünk felépült s e réven jobban megértse és megszeresse a magyar fővárost. … Még sok olyan tárgy van és bizonyára sokat fog a véletlen is felvetni, amit meg lehet szerezni s épp ez az, ami még nagy fejlődésnek lehetőségével biztat."</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/1907.jpg" alt="1907.jpg" class="imgnotext" width="553" height="418" />A Fővárosi Múzeum egyik kiállítóterme 1907-ben (forrás: BTM Kiscelli Múzeum)</p>
<p style="text-align: justify;">Régiségkereskedőktől tárgyi emlékeket, tájképfestőktől pedig a régi Pest-Buda látképeit vásárolta meg a gyűjtemény számára, már-már mániákusan gyűjtötte az emlékeket. A múzeum némi átépítés és lankadatlan gyűjtőmunka után végül 1907-ben nyílt meg. <br />Megnyitásakor gyűjteménye mintegy 6000 darabból állt, melyből 1500 db-ot sikerült kiállítani, a többi raktárakban várta sorsa jobbra fordulását. <br />Ám a közönség érdeklődése messze elmaradt a várttól, ráadásul a szakma sem értékelte igazán az új múzeumot. Feleky Géza újságíró 1914-ben röviden és igen találóan szunnyadó múzeumnak nevezte.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/4esterem.jpg" alt="4esterem.jpg" class="imgnotext" width="528" height="363" />A Fővárosi Múzeum IV. kiállítóterme</p>
<p style="text-align: justify;">Ennek ellenére a gyűjtőmunka tovább folyt, jó néhány jelentős gyűjtemény került a múzeum tulajdonába: ilyen volt Weiszberger Miklós 818 darabos hagyatéka, a Vajda Adolf műgyűjtőtől vásárolt metszetlapok (közöttük Rudolf von Alt híres pesti látképsorozata), illetve Blaha Lujza 2000 darabos ereklyetárgy gyűjteménye. Időközben – elsősorban Bárczy István főpolgármester kezdeményezésére – felmerült a múzeum keretein belül kialakítandó Fővárosi Képtár gondolata, illetve Feleky Géza (újságíró), Szabó Ervin (könyvtárigazgató), Kremmer Dezsõ (irodalom történész, helytörténész) és Csánky Dénes (1912-től a Fővárosi Múzeum igazgatóhelyettese, később a Fővárosi Képtár igazgatója) egymástól független tanulmányokban foglalták össze terveiket, elképzeléseiket a Főváros Múzeum átalakításával, korszerűsítésével kapcsolatban. Az első világháború és azt követő recesszió azonban mind a korszerűsítést, mind a Képtár megvalósítását jelentősen lassította Az épület 1917-re olyan rossz állapotba került, hogy már ki sem nyitott. „A tavaszi hóolvadáskor a múzeum több kiállítási termébe …. annyira becsurgott a mennyezeten keresztül a víz, hogy teknőbe és dézsába kell felfognunk” – írta jelentésében Csánky Dénes helyettes múzeumvezető.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/fov_muzeumbgy.jpg" alt="fov_muzeumbgy.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="544" height="344" />Az 1847-ben leégett német színház homlokzati mészkő <br />szobrai - Kalliope, Klio, Erato és Thalia -,valamint a Vérkertbazár oroszlán szobrai a Fővárosi Múzeum előtt</p>
<p style="text-align: justify;">Az 1920-as években, bár a kiállítási körülmények egy szemernyit sem javultak, a gyűjtemény folyamatosan gyarapodott, az épületet gyakorlatilag kinőtte. Nem javított a helyzeten az sem, hogy a Tanács utasítására egyre több műtárgy került ki a múzeum falai közül és lett dísze egy-egy tanácsi intézménynek, irodának.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/fobejarat_a_20-as_evek_elejen.png" alt="fobejarat_a_20-as_evek_elejen.png" class="imgnotext open-in-modal" width="582" height="271" />A Fővárosi Múzeum az 1920-as évek elején</p>
<p style="text-align: justify;">1934-ben a Múzeum gyűjteménye már 35.000 db-ból állt. <br />Kuzsinszky kisebb megszakításokkal 1935-ig igazgatta az intézményt. Őt Csánky Dénes követte, akit fél évvel később kineveztek a Szépművészeti Múzeum főigazgatójának. Csánky igazgatósága idejére esett, hogy Schmidt Miksa bútorgyáros végrendelete értelmében a Fővárosi Múzeum megkapta a Kiscelli kastélyt. Csánky után az új igazgató Horváth Henrik lett, aki 1922 óta dolgozott Kuzsinszky mellett. A kialakult helyzet miatt legfőbb tevékenysége a múzeum költözésének megszervezése volt.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/igazgato.jpg" alt="igazgato.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="356" height="503" />Horváth Henrik igazgató</p>
<p style="text-align: justify;">A városligeti Fővárosi Múzeum 1936-ban végleg bezárt és megkezdődött a költözés majd’ fél évtizedig tartó, végeláthatatlannak tűnő folyamata.<br />Ezt követően az épületnek nem sikerült megfelelő funkciót találni, állaga folyamatosan romlott. Időnként helyet biztosított egy-egy kiállításnak, mint pl. 1942 októberében, amikor is a Gyümölcstermelők Országos Egyesülete az Iparcsarnokban Múzeum épületében gyümölcskiállítást és vásárt rendezett</p>
<p style="text-align: justify;">A második világháború alatt a bombázások során megsérült, az eredeti beltéri gipsz és stukkódíszítések megsemmisültek. A folyamatos beázások okozta károkat a tetőszerkezet kijavításával megszüntették, de továbbra sem sikerült megfelelő funkciót találni az épületnek.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/athelyezett_bejarat.jpg" alt="athelyezett_bejarat.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="536" height="363" />A Stefánia út felöli oldalra áthelyezett bejárat</p>
<p style="text-align: justify;">1954-ben a Művészeti Alap megalakulásával az épület szobrászművészek műhelye, majd a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat székhelye lett. Ennek megfelelően belső terét ismét átépítették, az eredetileg egy szintes teret kettéosztották, a frissen kiépített emeleti részen irodákat, a földszinten kőfaragóműhelyeket alakítottak ki. A főbejáratot áthelyezték az épület Stefánia út felüli oldalára, a régi bejárat helyén a rakodórámpát építettek ki. Ekkorra az épület eredeti szépségét – ha kopottan is - már csak kívülről őrizte.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/olofpalme198x.jpg" alt="olofpalme198x.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="496" height="494" />Szobrászműterem 1963-ban</p>
<p style="text-align: justify;">Érdekesen alakult az épületet körülvevő tér képe. A műhelyekben faragott szobrokat, mielőtt tervezett helyükre szállították, az épület körül helyezték el, így egy folyamatosan változó szabadtéri szoborkiállítás kapott itt helyet.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/kerenyi_imre_olvaso_lanyok.jpg" alt="kerenyi_imre_olvaso_lanyok.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="480" height="525" />Kerényi Jenő: Olvasó lányok c. szobra a Képzőművészeti Kivitelező Vállalt <br />épülete melletti parkban 1963-ban. A szobrot két év múlva Oroszlányban állították fel</p>
<p style="text-align: justify;">Ekkoriban a Közlekedési Múzeum (is) komoly helyproblémákkal küzdött. 1976-ban Budapest Főváros Tanácsa úgy próbált úrrá lenni a nehézségeken, hogy az épületet kiutalta a Közlekedési Múzeumnak. Ez azonban félmegoldásnak is rossz volt, hiszen az épület belső beosztása nem felelt meg a Közlekedési Múzeum céljainak, ezért végül inkább egy új szárny felépítése mellett döntöttek. A Képzőművészeti Kivitelező Vállalat 1986-os megszűnését követően az épület ismét funkció nélkül maradt. <br />1990-1993 között a felújítási munkák idején a jelenlegi Műcsarnok használta. Ezt követően az állam az épületet átadta a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, akik azt további hasznosításra egy vállalkozónak bérbe adták. A bérlő jó pár évig itt működtette itt a Millennium Szalont, mely különböző kulturális rendezvényeknek adott otthont. A használattal összefüggésben később a felek között vita alakult ki, aminek végén 2008-ba bérbeadó felmondta bérleti szerződést. Még ebben az évben az Egyesület mellé beköltözött az épületbe a Magyar Alkotóművészeti Alapítvány is. (Nagyjából a 90-es évek elejétől az 1986-ban merénylet áldozata lett Olof Palme svéd miniszterelnök emlékére az épületet Olof Palme Háznak is nevezték .) Új otthonukban, melyet ekkor Magyar Alkotóművészek Házának neveztek, képzőművészeti kiállításokat, koncerteket, irodalmi esteket, előadásokat szerveztek. Bár valamennyi pénzt költöttek karbantartásra, az évek során elmaradt felújításokat nem tudták pótolni. Annyit sikerült elérni, hogy már nem ázott be az épület.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/mah.jpg" alt="mah.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="502" height="376" />Magyar Alkotóművészek Háza</p>
<p style="text-align: justify;">2013-ban az Országgyűlés törvényt alkotott a Városliget megújításáról és fejlesztéséről. Ennek értelmében a Liget Budapest projekt előkészítése részeként a beruházásért felelős Városliget ZRT. 2015-ben átvette az épület kezelését, ekkor az Alapítványnak és az Egyesületnek költöznie kellett.</p>
<p style="text-align: justify;">2016-ban egy évre az épület elé költözött a Városliget népszerű „kocsmája”, a Kertem. Maga az épület ekkor már csak raktárként és a szórakozóhely WC-jeként üzemelt.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/kertem_2016.jpg" alt="kertem_2016.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="535" height="357" /> Kertem - 2016</p>
<p style="text-align: justify;">A Liget Budapest program keretében 2017-19 között sor került az épület teljes rekonstrukciójára. A főbejárat visszakerült eredeti helyére, megszüntették a belső színt-tagozódást, a Zsolnay kerámiákat a régi tervrajzok alapján restaurálták. Funkciójára vonatkozó tervek az évek során többször változtak, jelenleg a Millennium Háza nevet viselő épület falai között egy étterem és a Neo Kortárs Művészeti Műhely működik.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/millennium-haza.jpg" alt="millennium-haza.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="524" height="295" />A Millennium Háza napjainkban (forrás: www.millenniumhaza.hu)</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2024%2F01%2F08%2Fmucsarnoktol_a_millennium_hazaig_a_varosliget_legregebbi_epuletenek_kalvariaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2024%2F01%2F08%2Fmucsarnoktol_a_millennium_hazaig_a_varosliget_legregebbi_epuletenek_kalvariaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2024%2F01%2F08%2Fmucsarnoktol_a_millennium_hazaig_a_varosliget_legregebbi_epuletenek_kalvariaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Műcsarnoktól a Millennium Házáig – a Városliget legrégebbi épületének kálváriája"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ujjealigetben.blog.hu/2024/01/08/mucsarnoktol_a_millennium_hazaig_a_varosliget_legregebbi_epuletenek_kalvariaja#comments"><img class="item_ctp" src="https://ujjealigetben.blog.hu/rss/image/post/id/18297449" border="0" /></a><br /></p>
Műcsarnok
Olof_Palme_ház
Országos_kiállítás
Magyar_Alkotóművészek_Háza
Képzőművészeti_Kivitelező_Vállalt
Fővárosi_Múzeum
0
Városliget
https://ujjealigetben.blog.hu
https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/epulet.jpg
https://ujjealigetben.blog.hu/2024/01/08/varosliget_1885_az_orszagos_altalanos_kiallitas_eve
VÁROSLIGET 1885 – Az Országos Általános Kiállítás éve
2024-01-08T12:34:01+01:00
2024-01-08T12:34:01+01:00
liget
https://blog.hu/user/526452
<p><span>A cikk az <a href="https://www.arcanum.com/hu/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Arcanum Adatbázisának</a> felhasználásával készült</span></p>
<p style="text-align: justify;">Ebben az évben jelent meg <strong>Jules Verne: Sándor Mátyás</strong> és <strong>Émile Zola: Germinál</strong> c, regénye. Itthon <strong>megszületett Kosztolányi Dezső</strong> író, költő, műfordító, a 20. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja, <strong>Lukács György</strong> filozófus, esztéta, politikus, <strong>Gózon Gyula</strong> színész és <strong>Weiner Leó</strong> zeneszerző.<br />83 éves korában, Párizsban <strong>elhunyt Victor Hugo</strong>, a francia romantikus irodalom legnagyobb alakja.</p>
<p style="text-align: left;">1885-ben a fővárosban, de leginkább <strong>a Városligetben minden az Országos Általános Kiállításról szólt.</strong></p>
<p style="text-align: center;"><br /> <img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/plakat.jpg" alt="plakat.jpg" class="imgnotext" width="486" height="671" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" />Az Országos Általános Kiállítás plakátja</p>
<p style="text-align: justify;">A hazai ipar seregszemléjét első ízben 1842-ben rendezték meg a Redoute helyiségeiben (a Pesti Vigadó elődje) „Első magyar iparműkiállítás” néven, majd ezt követte gyors egymásutánban az 1843-as és az 1846-os kiállítás. A fokozódó érdeklődést jól jellemzi a kiállítók számának növekedése: 1842-ben 213, egy évvel később 244, míg 1846-ban már 516 kiállító vett részt a bemutatón. Később vidéki kiállítások követték egymást, 1879-ben, a Székesfehérváron megrendezett országos kiállításon már 3201 bemutatkozó szerepelt a korabeli katalógusban.<br />1867-es újjáalakítását követően az Iparegylet kezdeményezte egy fővárosi kiállítás megrendezését, de erre különböző okok miatt jó ideig nem került sor. Az elgondolás először a Bécsi Világkiállítás miatt hiúsult meg, később a megfelelő anyagi háttér hiányzott.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/helyszinrajz1_1.jpg" alt="helyszinrajz1_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="539" height="392" />Az Országos Általános Kiállítás helyszínrajza</p>
<p style="text-align: justify;">1882-ben aztán az ötletet felkarolta a kormány és jelentős anyagi támogatást ígért a kiállítás szervezőinek. Tervezett helyszínként több lehetőség is felmerült. Szóba került a „váczi út melletti régi temető”, majd az Orczy kert és környéke. Végül az Iparegylet a Városliget mellett döntött. Ezt a tervet azonban eleinte a város vezetői közül többen ellenezték, mert úgy vélték, hogy az „épületek emelése sok fa kivágását teszi szükségessé, s a Városligetnek jókora részét elvonják rendeltetése céljától.” <br />Végül sikerült az aggodalmaskodókat meggyőzni és a város hozzájárult, hogy az Országos Általános Kiállítást 1885-ben a Városligetben kerüljön megrendezésre. Kikötötték azonban, hogy a kiállítás után „az épületeket az iparegyesület félév alatt köteles lesz eltávolítani, ha a főváros nem kívánja azokat átvenni.” Miután minden akadály elhárult, 1883-ban törvénybe is iktatták az 1885. évi Országos Általános Kiállítás megrendezését. A későbbiek során Fuchs Emil főkertész és Fodor István főmérnök<strong> </strong>folyamatosan figyelemmel kísérték az építkezést, és amikor fákat láttak veszélyben, azonnal közbeavatkoztak, intézkedést kezdeményeztek. Elszántságukról és egy, a tevékenységükkel összefüggő <a href="https://ujjealigetben.blog.hu/2019/03/29/elbocsatas_a_varoshazan_3_fa_kivagasa_miatt" target="_blank" rel="noopener noreferrer">esetről itt olvashatnak</a>.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/katalogus_reszlet.jpg" alt="katalogus_reszlet.jpg" class="imgnotext" />Részlet a kiállítás katalógusából</p>
<p style="text-align: justify;">Dr. Matlekovics Sándor államtitkár elnökletével megalakult a 61 tagú kiállítás szervező bizottság, és megkezdődött az előkészítő munka.<br />Ahogy ez várható volt, az előre kialkudott terület a fokozódó kiállítói érdeklődés miatt kevésnek bizonyult, ezért helyszűkére hivatkozva a szervező bizottság a fővároshoz fordult és kérte az un. Tűzijáték tér kiállítási célokra történő átengedését. Ezzel a kéréssel csak az volt a probléma, hogy itt működött a városligeti vurstli. Bár néhány fővárosi képviselő ismét a fák védelmére hivatkozva ellenezte a tervet, a döntés előkészítésével megbízott városligeti bizottmány támogatólag terjesztette a javaslatot a városi tanács elé, azzal a kikötéssel, hogy a Vurstli áthelyezésével kapcsolatos költségeket a kiállítási bizottságnak kell vállalnia. Hamarosan megszületett a tanács döntése és némi egyezkedés után a városligeti bizottmány elnökének, Cséry Lajosnak a közvetítésével létrejött a megállapodás a mutatványosokkal is: „az országos kiállítás igazgatósága hivatalos becslés alapján, készpénzzel sajátította ki a bódésok telkeit.” A Vurstli ezután átköltözött a mai Széchenyi Fürdő helyére.</p>
<p style="text-align: justify;">A kiállítás célja és feladata a hazai gazdaság és termelési kultúra minden ágának alapos bemutatása, leltárba vétele és szélesebb körben való megismertetése volt. „Nem a rendkívüliségek, a sajátlagosságok megismertetése fog hasznára válni az országnak és magának a kiállítónak, hanem az, ha be tudjuk bizonyítani, hogy állandó, használható munkát tudunk előállítani, hogy gondosan ápolt, egészséges és messze távolba is elszállítható ipari és gazdasági terményeinkkel kiálljuk a versenyt”. (forrás: Mudrony Soma: Az 1885-ik évi Budapesti Országos Általános Kiállítás Katalógusa -1885).</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/fovarosi.jpg" alt="fovarosi.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="562" height="348" />Fővárosi Pavilon</p>
<p style="text-align: justify;">Csak olyan termék vehetett részt a kiállításon, amelyet a zsűri megfelelőnek talált. Az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy az egyes cikkek „teljesen vagy legalább meghatározó részeikben a magyar korona területén állíttassanak elő.”<br />A kiállítás idejére a parlamentben az ellenzéktől is a legmesszebbmenő lojalitást várták el. „Az Országos Kiállítás tartamára szánt hónapokat politikai agitációkkal, polémiákkal s a kölcsönös kritizálásnak kíméletlenségeivel nem célszerű megzavarni.” (Pesti Napló 1885. július 1.)</p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;">A kiállítási épületeket tervezésére a kor legjobb tervezőit kérték fel. Tervezett épületet mások mellett Ulrich Keresztély (Iparcsarnok, Közmunka és Közlekedésügyi pavilon) Ybl Miklós (Királypavilon), Pfaff Ferenc (Műcsarnok), Quittner Zsigmond (Pénzintézetek pavilonja, igazgatósági épület, nagyvendéglő), Bukovics Gyula (Erdészeti pavilon, Keleti pavilon), Schickedanz Albert (Közalapítványi Uradalmak épülete). A több mint 100 épület és pavilon nagyobb részét Neuschloss Károly és fia cége építette.</p>
</div>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/kozlekedesi_miniszterium.jpg" alt="kozlekedesi_miniszterium.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="534" height="307" />Közlekedési Minisztérium pavilonja</p>
<p style="text-align: justify;"> A szervezők kiemelt figyelmet fordítottak a kiállítási terület és a pavilonok megvilágítására. A hagyományos légszesz lámpák mellett jelentős szerepet kaptak az elektromos izzók. 160 ívlámpa és több mint 1500 izzólámpa biztosította a szükséges megvilágítást, ezáltal a „villamosság … oly impozáns fénymennyiség által volt képviselve, minőhöz hasonlót ….. eddig egyetlen kiállítás még csak megközelítőleg sem volt képes felmutatni …” A kiépített rendszer korszerűségére jellemző, hogy itt már használták az ebben az évben szabadalmaztatott - Déri Miksa, Bláthy Ottó és Zipernowsky Károly nevéhez fúződő - vasmagú transzformátort.<br />Nem kis kihívás volt a kiállítás vízellátásának biztosítása. A szervezők két teljesen új, összesen közel 9000 m-es csőhálózatot építettek ki, mely egyaránt biztosította a pavilonok ivóvíz szükséglete mellett a parkfentartáshoz és a szökőkutak üzemeltetéséhez szükséges vímenniységet is. Szökőkútból egyébként három is volt: egy az Iparcsarnok előtt, mely este megvilágítva elképesztő látványt nyújtott, egy az Iparcsarnokban, egy kisebb pedig a horvát pavilon előtt volt látható.</p>
<p style="text-align: center;"><br /><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/iparcsarnok.jpg" alt="iparcsarnok.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="554" height="313" />Az Iparcsarnok</p>
<p style="text-align: justify;">A várható terhelés miatt új csatornahálózatokat is kiépítettek, melyek az Aréna út magasságában csatlakoztak a városi csatornahálózathoz.<br />A kiállítás területe 3 m magas gyalult deszkából épített kerítéssel volt körülvéve, melyen négy helyen alakítottak ki bejáratot: a díszkaput a rondónál, az úun. Doboskaput a Stefánia útnál, a mezőgazdasági csarnok előtt a társas-kocsival érkezőknek, a Hermina útnál pedig kifejezetten a környékbeli nyaralókból érkezőknek. Az áruszállításra három, külön erre a célra épített kapu szolgált.<br />A kiállított tárgyak bemutatására használt asztalok, állványok, szekrények egységes tervek alapján készültek, ezeket a kiállítók bérbe vehették. Ettől eltérni csak az igazgatóság külön engedélyével lehetett, de azt is csak úgy, hogy a terveket előzetesen a be kellett mutatni. Hasonló volt a helyzet a címtáblákkal, bár itt a kiállítók nagyobb szabadságot élveztek. Szigorú kikötés volt, hogy a kiállított tárgyak megnevezését, leírását magyarul mindenképpen fel kellett tüntetni. Az idegen nyelvű felirat használata szabadon választott volt. </p>
<p style="text-align: center;"><br /><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/nadler.jpg" alt="nadler.jpg" class="imgnotext" width="541" height="296" />Nádler Róbert festménye. Háttérben az Iparcsarnok</p>
<p style="text-align: justify;">Az Iparegylet tikára, Mudrony Soma által szerkesztett kiállítási katalógus nem kevesebb, mint 900 oldalas volt. Az elején röviden ismertette Magyarország természeti és gazdasági viszonyait, majd valamennyi kiállítási csoport (összesen 32 ilyen volt) bemutatása után következett a kiállítók és az általuk kiállított tárgyak listája. A katalógus rövidített változata franciául és németül is megjelent. Ezen kívül még volt 24 egyéb katalógus is (pl. A nyári virág-, gyümölcs- és zöldség kiállítás katalógusa magyar nyelven). A közönség tájékoztatását szolgálta a Gelléri Mór által szerkesztett, igen nagy népszerűségnek örvendő „Kiállítási Kalauz”, ami sok praktikus információval és tudnivalóval segítette a látogató tájékozódását és eligazodását.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/orszagos_altalanos_kiallitas.jpg" alt="orszagos_altalanos_kiallitas.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="598" height="364" />A Kiállítási Kalauz borítója</p>
<p style="text-align: justify;">A főváros a kiállítás ideje alatt lakás-irodákat működtetett, hogy a kiállításra vidékről vagy külföldről érkezők mielőbb megfelelő szálláshoz jussanak. Korabeli statisztikák szerint ezzel a módszerrel több, mint 37 ezer kiállításra érkező szálláshoz jutásában nyújtottak segítséget.<br />A kiállítás biztonságos lebonyolításáról 300 főnyi erre a célra alkalmazott és kiképzett, speciális egyenruhát viselő őrség és 124 rendőr gondoskodott. Összehangolt munkájuknak köszönhető, hogy különösebb problémák nélkül zajlott le a kiállítás. Mindössze 7 zsebtolvajlást jelentettek, a tetteseket mind elfogták. A kiállítási csarnokokban 91 lopás történt, abből 31 elkövetőt példás gyorsasággal lefülelték.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/banyaszat.jpg" alt="banyaszat.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="559" height="319" />A Bányászat pavilonja</p>
<p style="text-align: justify;">A 15 tagú tűzörségnek nem sok dolga akadt, mindössze 29 esetben kellett kivonulniuk, ezek közül 8 eset vaklárma volt, a többit villámgyorsan sikerült eloltaniuk.<br />A kiállítás teljes ideje alatt rendelkezésre állt orvosi felügyelet is, melyet 746 esetben vettek igénybe.<br />Aki a sok látnivaló között sétálva elfáradt, megpihenhetett a Buchwald Sándor által kihelyezett székek egyikén. Buchwald a kiállítás szervezőivel kötött megállapodás értelmében minden általa kihelyezett szék használatáért 3 kr díjat szedhetett. Cserébe kötelezettséget vállalt arra, hogy ingyenesen igénybe vehető padokat is kihelyez, illetve vállalta, hogy minden olyan szék után, melyért pénzt szed, egyszeri 25 kr díjat fizet a szervezőknek. Buchwald 1.176 szék után szedett díjat, ugyanakkor 970 ingyenes ülőhelyetis biztosított. A csarnokoban a Thonet testvérek és a Kohn testvérek által kihelyezett hajlított faszékek várták a látogatókat, ezek használatáért nem kellett fizetni.</p>
<p style="text-align: center;"><br /><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/keleti.jpg" alt="keleti.jpg" class="imgnotext" width="540" height="464" />A Keleti pavilon</p>
<p style="text-align: justify;">Az igazgatósági épületben egyedülálló szolgáltatás, egy olvasóterem várta az érdeklődőket, akik 58 hazai, 16 bécsi és 20 külföldi lap között válogathattak. Az újságokat Benjamin Manó vállalkozó ingyen szállította, sőt az ő szerződéses kötelessége volt, hogy az összes hazai hírlapból és folyóiratból egy-egy példányt, mint gyűjteményes kiállítást berendezzen. Cserébe újságárusító bódét működtetethetett.</p>
<p style="text-align: justify;">Más kiállításszervezők tapasztalatait felhasználva a szervezőbizottság úgy döntött, hogy a vendéglátás megszervezését nem egyetlen vállakozóra bízza, hanem versenyeztetve az érdekelteket, több vendéglőssel köt szerződést. Ettől a megoldástól azt remélték, hogy így az összes kiállításlátogató megtalálja majd az ízlésének és pénztárcájának megfelelő kínálatot. Így aztán a kiállítás ideje alatt a választékot egy nagyvendéglő, három vendéglő és sörcsarnok, négy csárda, egy kávéház, egy cukrászda, három pezsgőspavilon, négy hűsítőket áruló pavilon és tíz borkostoló fülke biztosította. A szervezők jól döntöttek. Mint később, a kiállítást értékelő dokumentumban megállapították „…a szabad verseny azon felette kedvező és általánosan elismert eredményre vezetett, hogy az étkezés a kiállítás területén általában nem volt drágább mint a fővárosban, hol az ételek és italok árai különben a kiállítási idő alatt semmivel sem emelkedtek; hogy minden látogató igényeihez képest olcsóbban vagy drágábban érkezhetett; valamit hogy az idegennek módjában volt eredeti magyar ételeket és a legkitűnőbb magyar borok minden nemeit élvezni.”<br />A kiállítás előkészítésével kapcsolatos munkák alakítottak a Városligeten is: elkészült a Stefánia (a mai Olof Palme sétány), szabályozták a tavat, ismét átalakították a rondót és díszes bejárati kaput kapott az Állatkert. A kiállítás céljára ideiglenesen emelt 129 épület miatt az előzetes szándékoktól eltérően sok fát ki kellett vágni. „A heves felszólalásra okot adó fakivágás csakis a nagy iparcsarnok és a főbejárat közti nyugoti részen történt. … Miután pedig a feltöltött szabad tér parkírozva, csatornázva és gyönyörűen világítva lett, az előbb felháborodott közvélemény (forrás: Mudrony Soma: Az 1885-ik évi Budapesti Országos Általános Kiállítás Katalógusa -1985).</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/mezogazdasagi.jpg" alt="mezogazdasagi.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="566" height="330" />Mezőgazdasági pavilon</p>
<p style="text-align: justify;">A főváros felszólította a rendőrfőkapitányt, hogy biztosítsa a közjárművek tisztaságát, követelje meg a hordárok tisztes öltözetét, és biztosítsa, hogy a városba érkező idegenek meg legyenek óvva a csavargók zaklatásától. A Sugárúton elhelyezkedő házak tulajdonosait kötelezték, hogy tartsák rendben a portákat a kiállítás ideje alatt.</p>
<p style="text-align: justify;">Az ünnepélyes megnyitóra népes ünneplő sereg jelenlétében május 2-án került sor. Ferenc József császár pontban déli 12 órakor érkezett. Rudolf trónörökös (ő volt a kiállítás fővédnöke) köszöntője után a császár megnyitó beszéde következett, majd az uralkodó népes kíséretével megtekintette az Iparcsarnok kiállításait. A nyitva tartás több mint fél éve alatt Ferenc József még két alkalommal tért vissza, de ellátogatott a kiállításra Sándor bolgár fejedelem, Milán szerb király és a walesi herceg is.</p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;">Az egymilliomodik látogató augusztus 20-án érkezett. Pontosabban ők ketten voltak – Marcal Ignác és Bachmayer József közkatonák. Ennek magyarázata pedig az, hogy őrmestertől lefelé egy jeggyel ketten léphettek be a kiállítás területére.</p>
</div>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/megnyito.jpg" alt="megnyito.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="541" height="386" />A kiállítás megnyitása</p>
<p style="text-align: justify;">A kiállításon olyan jelentős termékek kerültek bemutatásra, mint a <strong>Ganz-gyár híres vasúti kereke</strong> és <strong>transzformátorrendszere, Mechwart gépek, Eisele József kazánjai és a Höcker testvérek gőzgépei.</strong> De sikert arattak az újdonságnak számító <strong>Tonet (hajlított) bútorok</strong> és az <strong>Egger Béla és Társa cég izzólámpái</strong>. A kiállításon debütált Dobos C. József „találmánya", a <strong>dobos torta</strong>, mely később világkarriert futott be. <br />Az állandó kiállításon kívül még 21 időleges bemutatót is tartottak (pl. Tenyészjuh kiállítás; Élő méhek nemzetközi kiállítása; Agancs kiállítás; Tejgazdasági termékek kiállítása; Nemzetközi ebkiállítás).<br />Sőt, ez idő alatt több nemzetközi kongresszusra is sor került, pl. agarászat, bányászat, kohászat témakörben. A sétányokon rendszeres térzene, koncertek szórakoztatták a látogatókat. A kiállítás területe 8 és 23 óra között, a csarnokok 9 órától este 6-ig voltak nyitva. Kutyát a területre nem lehetett bevinni, „a dohányzás a kerti helyiségeken és a vendéglőkön kívül mindenütt szigorúan tiltva volt, szintúgy a szivarok és pipák látható hordozása.”</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/belepo_jegy.jpg" alt="belepo_jegy.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="585" height="338" />Belépőjegy a Kiállításra</p>
<p style="text-align: justify;">Természetesen a kiállítást csak belépőjegy megvásárlása után lehetett megnézni. Hétköznap egy normál jegy 50 kr, ünnepnap és hétvégén 30 kr volt, katonák számára 20 kr. Ezen kívül még lehetett bérletet váltani, benfentesek pedig szabadjegyet kaptak. <br />A <strong>kiállításon összesen</strong> – beleértve a az állandó kiállítókat, a pótkiállításokon, az időleges kiállításokon, azt állatkiállításokon részt vevőket – <strong>11879 kiállító vett részt.</strong> <br />A látogatók számát is pontosan ismerjük: a kiállítás hét hónapja alatt összesen <strong>1.759.368 látogató váltott jegye</strong>t, közülük mintegy 100.000 külföldi. A legtöbben május 24-én (34.014), a legkevesebben július 26-án (9.883) voltak kíváncsiak az Országos Kiállításra.<br />A szervező bizottság 1886. február 7-i ülésén megtárgyalta és elfogadta a kiállítás zárszamadását. E szerint a kiállítás nem volt ráfizetéses, hiszen a 3.637.452 frt bevétel és 3 598.955 frt kiadás mellet 38.497 frt nyereséggel zárta kapuit. Ez az összeg még nem tartalmazta a bontásokkal járó költségeket, valamint a fővárosnak átadandó épületek értékét sem.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/hazipar.jpg" alt="hazipar.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="549" height="311" />A Háziipar pavilonja</p>
<p style="text-align: justify;">A kiállítás bezárást követően szinte azonnal kirobbant a vita az épületek jövőbeni sorsát illetően. Az ipartestülettel a főváros megállapodása úgy szólt, hogy fél éven belül néhány épületet kivéve mindegyiket le kell bontani és vissza kell állítani a Városliget liget jellegét. Ennek ellenére hosszas alkudozás kezdődött a kormány, az ipartestület és a város vezetése között. Az biztos volt, hogy az Iparcsarnok és a Műcsarnok megmarad, később „csatlakozott” a megmaradók listájához a Királypavilon és a Fővárosi Pavilon. Ez utóbbi esetében folyamatosan romló állaga miatt később bontása mellett döntöttek. Novemberben egy váratlan ajánlat fokozta a zűrzavart. „Moser Sándor vállalkozó ajánlatot nyújtott be, melyben az országos kiállítási területet 1886. évi május hó 1-étől számítandó 10 évre bérbe venni hajlandó és pedig következő feltételek mellett: A terület továbbra is bekerítve maradna s azon legalább is egy vendéglő, egy kávé s egy zenecsarnok czéljaira alkalmas állandó épületek s a szökőkút minden körülmények között fenhagyandók volnának.” Ajánlatát a város vezetése szinte gondolkodás nélkül visszautasította. <br />Következő év tavaszán még mindig riasztó képet mutatott a Liget. A volt kiállítási területen még sok félig bontott épület állt, ott hagyot tárgyak, bútorok tömege risztotta el az arra sétálókat. Egy korabeli beszámoló szerint „Akár egy temetőben jártam volna , olyan mélabús hangulat lepett meg. Csupa enyészet, múlandóság, a merre a szem néz. Hét-nyolc, egymástól távol eső épületen kívül, oda van már minden, …… a tavaly szép utak nehéz szekerek kerekeitől felvágva, pázsit helyett itt-ott már elegyengetett kopár szürke föld, amott gerendák, lécek rendetlen halmaza, az ösvényeken vörös és feketeszínű kátrányos papírok tépett darabjai, melyek egy fél éven át a tetőkön azt hazudozták a szemnek, hogy ők réz vagy vas lemezek. " (Fővárosi Lapok 1886. 04. 20)</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/erdeszeti.jpg" alt="erdeszeti.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="526" height="309" />Erdészeti pavilon</p>
<p style="text-align: justify;">Aztán április végén megszületett a mindenkit megnyugtató döntés, a rendrakás azonban lassan haladt, néhány kiállító szabotálta a bontást. Júliusban „a városliget kiállítási területének helyreállítási munkái egyre folynak s a képzőművészeti pavilon környéke már a szomszédos fenyveserdővel együtt a sétáló közönség által használható lett. Máskép áll a dolog a nagy iparcsarnokon túl fekvő területtel — s ez a nagyobb rész — a hol a kivágott fák helyén gyepes pázsitot iparkodik alakítani a főkertész. Újabb faültetések tán csak a tavaszszal történnek. Eddigelé különben fűnek nyoma sincs a pavillonok helyén, az elért eredmény a talaj egyengetésének befejezésében áll. A volt kiállítási terület útjai nagyobb részén az óriási homok miatt járni alig lehet s a többször hozott drákói határozatok dacára egy pár pavilion még most is ott áll a helyén.” – számolt be az aktuális helyzetről a Pesti Hírlap 1886. július 26-án.<br />Nagyjából év végére aztán minden rendeződött, a 129 kiállítási épületből három élte túl a kiállítást: az<strong> <a href="https://ujjealigetben.blog.hu/2024/01/08/iparcsarnokbol_petofi_csarnok" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Iparcsarnok</a>,</strong> ahol később majd 20 évig „lakott albérletben” a Nemzeti Múzeum Néprajzi tára, a <strong><a href="https://ujjealigetben.blog.hu/2024/01/08/mucsarnoktol_a_millennium_hazaig_a_varosliget_legregebbi_epuletenek_kalvariaja" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Műcsarnok</a></strong>, mely később Fővárosi Múzeum, majd szobrászműterem lett, és a <a href="https://ujjealigetben.blog.hu/2024/01/08/kiralypavilonbol_royal_gerbeaud_pavilon" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><strong>Királypavilon</strong></a>, ami később Royal Gerbeaud Pavilonként várta a felső tízezerhez tartozó vendégeit.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>A Kiállításon túl</strong><br />Bár ebben az évben szinte minden az Országos Kiállításról szólt, kisebb nagyobb gondok azért még akadtak a Városligetben. Ilyenek volt a Korcsolyázó Egylet körül kialakult nehézségek. Egyrészt érezhetően csökkent az érdeklődés a városligeti korcsolyapálya iránt, aminek az volt az oka, hogy az „arisztokrata fiatalság uniszónó hátat fordított a városligetnek és a nemzeti tornacsarnok pályáján gyakorolja a korcsolyasportot.” Másrészt néhány korcsolyázót zavart a többiek illetlen viselkedése és ezt a sajtó nyilvánossága előtt szóba is hozták. Nehezményezték, többek között, hogy „ki van hirdetve, hogy zeneszó alatt mindenki jobbról balra korcsolyázzék. … Ennek ellenére sokan a rohanó ár ellen balról jobbra futnak és ezzel sűrű összeütközésre és esésre szolgáltatnak okot.” Ráadásul „a lejárók előtt, közvetlenül az emelvény alatt ácsorgó virtuózok mutogatják nyaktörő darabjaikat, nem elégedve meg, virtuozitásuk tudatával, hanem a közönség csodáló elismerésére is áhítozva. A csodáló elismerést nem irigylem tőlük, de az a baj, hogy éppen azon a helyen van a legsűrűbb forgalom”. Nem beszélve arról, hogy „gyakran látni a jégen egyéneket gyalogszerrel, azaz korcsolya nélkül, pedig világos, hogy sétatérnek kényelmesebb az egész Városliget.” Ezeket a problémákat bizonyára orvosolta a Korcsolyázó Egylet, így békésen zárulhatott a Városligetben az Országos Általános Kiállítás éve.</p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2024%2F01%2F08%2Fvarosliget_1885_az_orszagos_altalanos_kiallitas_eve%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2024%2F01%2F08%2Fvarosliget_1885_az_orszagos_altalanos_kiallitas_eve%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2024%2F01%2F08%2Fvarosliget_1885_az_orszagos_altalanos_kiallitas_eve%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=VÁROSLIGET 1885 – Az Országos Általános Kiállítás éve"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ujjealigetben.blog.hu/2024/01/08/varosliget_1885_az_orszagos_altalanos_kiallitas_eve#comments"><img class="item_ctp" src="https://ujjealigetben.blog.hu/rss/image/post/id/18297043" border="0" /></a><br /></p>
Iparcsarnok
Országos_kiállítás
Királypavilon
Royal_Gerbeaud_Pavilon
Fővárosi_Múzeum
0
Városliget
https://ujjealigetben.blog.hu
https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/plakat.jpg
https://ujjealigetben.blog.hu/2024/01/08/iparcsarnokbol_petofi_csarnok
Iparcsarnokból Petőfi Csarnok
2024-01-08T12:30:41+01:00
2024-01-08T12:30:41+01:00
liget
https://blog.hu/user/526452
<p>A cikk az <a href="https://adt.arcanum.com/hu/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Arcanum Adatbázisának</a> felhasználásával</p>
<p style="text-align: justify;">Az Iparcsarnok felépítésének ötlete az 1885-ös Országos Általános Kiállításra készülve merült fel. A szervezők a kisebb-nagyobb kiállítási pavilonok mellett mindenképpen szerettek volna egy nagy, reprezentatív központi kiállítási csarnokot. Ez lett az Iparcsarnok, azon kevés kiállítási „pavilonok” egyike, melyek nem kerültek elbontásra, és amelyik még 60 évig adott otthont kiállításoknak, vásároknak, rendezvényeknek.</p>
<p style="text-align: justify;">A megtervezésére kiírt pályázatra 11 pályamű érkezett. Az első díjat egy berlini mérnök pályázata nyerte, ám a részletek pontosítása végén a hozzáértők nem javasolták megépítését, mert a „nyári forró időben a hőséget nagyon felfogja és megtartja és így az abba a leendő tartózkodás lehetetlen lesz. Az ezen bajok orvoslására indítványban hozott szellőztető készülékek részint elégtelenek, részint költségesnek tekintettek.” Így aztán a második helyezett pályázó, Ulrich Keresztély műépítész pályázatát fogadták el. Nevéhez fűződik néhány Erzsébet körúti (28. és 48 szám) bérház mellett a IX. kerületi volt Sóház (ma a Corvinus egyetem „S” épülete) tervezése.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/iparcsarnok001.jpg" alt="iparcsarnok001.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="550" height="397" />Az Iparcsarnok déli homlokzata</p>
<p style="text-align: justify;">A csarnok a kiállítás központi helyén, a főbejárattal szemben, a pestiek által akkoriban csak <a href="https://mutatvanyos.blogspot.com/2020/05/charles-blondin-paratlan-tudasu.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Blondin</a> térnek hívott vizenyős réten épült fel, itt ugyanis nem kellett sok fát kivágni. Az építkezés 1884 márciusában kezdődött, és december 30-ra el is készült. A gyors munka később még sok bosszúságot okozott. Hatalmas, neoreneszánsz stílusban készült kupolás épület volt, négy, diadalkapura emlékeztető bejárattal. A saroképületek téglából és kőből, az összeköttetések vasból és üvegből épültek. „A kupolát a magyar korona, az egyes bejáratokat a magyar címer díszítette. A főbejárat fölött Hungária páncélos, pajzsos szobra állt, mellette kétoldalt a műipart és kereskedelmet megszemélyesítő nőalakok, Hungária babérkoszorút nyújtott a műiparnak, a kereskedelmet pajzsával védelmezte.” (Horváth Vera: Az 1885. évi Országos Általános Kiállítás iparművészeti jelentősége – Az Iparművészeti Múzeum évkönyvei 1964.). Homlokzata a Keleti pályaudvar főbejáratához hasonlított, alapterülete meghaladta a 14.000 négyzetmétert.</p>
<p style="text-align: justify;">A kiállításon itt került bemutatásra valamennyi iparművészeti tárgy: a bútor- és lakberendező ipar remekei, a fonó- és szövőipar termékei. A papiros ipar csoportjában kapott helyet a könyvkötészet, a sokszorosító művészet. A vas- és fémipari csoportban pedig a műlakatosság, rézművesség, kardművesség, lámpagyártás tárgyait, finomabb fémipari cikkeket lehetett megtekinteni. Külön csoportot képezett az agyag- és üvegipar, az arany- és ezüstműves portékák, ékszerek, apróáru és a díszműipar munkái.</p>
<p style="text-align: justify;">A kiállítás bezárása után felmerült, hogy a világ klasszikus műalkotásairól készült gipszmásolatokat helyezzenek el benne. Hoitsy Pál országgyűlési képviselő viszont az egész csarnokot téli kertté kívánta átalakíttatni, ahol lábadozó betegek enyhet találnak a téli hidegben. Végül megszületett a döntés: az Iparcsarnokból Kereskedelmi Múzeum lett. 1893-ban már az első magyar idegenforgalmi lap, a Budapesti Látogatók Lapja a Nemzeti Múzeum után a második legjelentősebb kiállítóhelyként említi: „Ne sajnáljuk az utat a kereskedelmi múzeumba sem, a hol tetszetős csoportokban képet nyerünk Magyarország iparáról, és kereskedelméről, mely ma már … tért hódít magának a közel keleten és a távolabb külföldön is.” .</p>
<p style="text-align: justify;">A kiállítás 1894-ben az Iparcsarnok bővítése miatt átmenetileg elköltözött. Az 1896-os nagy Ezredéves Kiállításon, a bútor-, szövő- és anyagipari termékek bemutatóhelye és a kiállítás reprezentatív központja volt. Ekkor épült meg a csarnok előtti elegáns korzó díszkerttel - valamint az Oskar Mamorek által tervezett és a Ganz gyár által kivitelezett Világító szökőkút, a Fontaine Lumineuse, amely Sió tündér legendáját ábrázolta. A színes fényekkel megvilágított vízsugarakat lövellő szökőkút nagyobb és impozánsabb volt, mint a korábbi országos kiállítás hasonló alkotásai. A szobrokat Mátray Lajos György szobrász készítette. Talpazata sziklás, hegyszerű, aljában 700 m2 vízmedence, legfelül Sió tündér, a Balaton nimfája, kezében sásvessző, mellette és körülötte nimfái. A szökőkút a kiállítási korzó központjában állt, kedvelt találkozóhely volt nyári estéken.</p>
<p style="text-align: center;"><br /> <img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/szokokut.jpg" alt="szokokut.jpg" class="imgnotext" width="548" height="362" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" />Világító szökőkút</p>
<p style="text-align: justify;">A szökőkút legmagasabb vízsugara 20 méter, körülbelül öt emelet magas volt. A kiállítás zárása után kiderült, hogy a kút elektromos és hidraulikus berendezései a Ganz gyár tulajdonában vannak, fel is ajánlották a fővárosnak megvételre, de olyan sokat kértek, hogy a városatyák elálltak az előnytelen üzlettől. Így a szökőkút építészeti része és szobrai ugyan a helyszínen maradtak, de a pereskedés idején, mintegy négy évig a kút nem üzemelt. 1900 –ra a mérnöki hivatal rendbe hozta, az első világháború végére azonban meglehetősen rossz állapotba került. Felújítása után, az 1930-as évektől már rendszeresen működött, hétköznap általában világítás nélkül, hétvégén esténként kivilágítva. A második világháborúban megsérült, és mivel a horganyzott lemez, amiből a szobrok készültek értékes anyagnak számított, a maradványokat a pestiek széthordták. A medence szobrok nélkül a háború után is a helyén maradt, egyszerűbb szökőkúttal a Budapesti Nemzetközi Vásár központi helyén állt, az 1974-es elbontásáig.</p>
<p style="text-align: justify;">Az Ezredéves Kiállítás után 1897-ben visszaköltözött a Kereskedelmi Múzeum. Amikor néhány évvel később elterjedt a híre, hogy a Minisztérium a múzeum megszüntetését tervezi, a Nemzeti Múzeum Néprajzi Tára – amelyik aktuálisan elégedetlen volt akkor elhelyezésével - megigényelte az Iparcsarnokot. 1906 áprilisában már meg is kezdődött a beköltözés az Iparcsarnok keleti szárnyába és alig egy év múlva a kupolacsarnokban megnyílt a Néprajzi Tár állandó kiállítása.</p>
<p style="text-align: center;"> <img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/neprajzi1.jpg" alt="neprajzi1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="499" height="463" />Néprajzi Tár – kiállítás részlet (Vasárnapi Újság, 1912. november 3.)</p>
<p style="text-align: justify;">A gyűjtemény új otthona nagyjából kétszer akkora -5400 m2- volt, mint az előző (Csillag utcai épület), ám kiállítási célokra majdhogynem alkalmatlan volt. Az egyterű, óriási csarnokban nem voltak térlehatároló falfelületek, ezért igazán színvonalas kiállítást nehéz volt megvalósítani, ezért a tárgyak döntő többségét - már amelyiket lehetett - vitrinekben helyezték el. Ezeken kívül csak nagyméretű tárgyakat és eszközöket - jurtákat, sátrakat, maketteket, stb - tudtak bemutatni.<br />A folyamatosan gyarapodó gyűjtemény új beszerzéseit (pl. Zichy Jenő hagyatékát, Beck Fülöp hagyatékát) ha nehezen is, de sikerült kiállítani, ezért a nagyközönség számára úgy tűnt, hogy a néprajzi gyűjtemény helyzete végre megoldódott. Nem így volt. Az 1919-ben kinevezett új igazgatónak kezdettől fogva legfőbb törekvése az volt, hogy a lerobbant Iparcsarnok helyett kapjon végre normális épületet a gyűjtemény. Az Iparcsarnok rendszeresen beázott, esővíz elvezetése korszerűtlen volt, nem volt fűtése, az ablakok szigetelése gyalázatos volt. Mindezek együttesen erőteljesen károsították a gyűjteményt. A személyzet számára nem voltak irodák, az igazgató szerint mivel a helységek nyirkosak, szűkek, szigeteletlenek voltak, "a helyiségekben való dolgozás következtében a közelmúltban két tisztviselő tüdővészben elpusztult."<br />Bonyolította a helyzetet, az 1910-es évektől az Iparcsarnok többi részében újból rendeztek vásárokat (évente Tavaszi Vásár, Keleti Vásár, Budapesti Árumintavásár, stb.), termékbemutatókat, aminek következtében a Néprajzi Tár tereit is meg kellett nyitni, vagy átjárót biztosítani az Iparcsarnok más épületrészeibe.</p>
<p style="text-align: center;"><br /><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/kirgiz.jpg" alt="kirgiz.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="522" height="352" />Néprajzi Tár – Kirgiz és bokharai sátrak (Forrás: Vasárnapi Újság 1912 november 3.)</p>
<p style="text-align: justify;">Érzékelve a helyzet tarthatatlanságát, néhány évvel a beköltözés után már megkezdődtek az egyeztetések, tervezések arról, miképpen lehetne a Néprajzi Tárnak új, immár végleges otthont építeni. Miközben folytak a tárgyalások, 1921 elején hatalmas vihar csapott le a Városligetre. Az orkán erejű szél letépte az Iparcsarnok bádogfedelét, minek következtében az épület beázott, eláztatva rengeteg kiállítási tárgyat. A lehulló vakolat a kiállított üvegtárgyak egy részét darabokra törte. „A vihar után a múzeumnak nem volt teteje, a befolyt víz pedig kezdett megfagyni, több vitrinből »jégszekrény« lett. A vihar után közvetlenül hömpölygött a víz a kiállítótermekben” - írta egy korabeli jelentés. Ekkoriban látogatott el a múzeumba Vass József kultuszminiszter és Sipőcz Jenő polgármester társaságában Horthy Miklós kormányzó. Látva a körülményeket, mindhárman egyetértettek abban, hogy a helyzeten sürgősen változtatni kell. Az államigazgatás malmai azonban lassan őröltek. Másfél évvel a történtek után 1922 júliusában egy újabb váratlan, de annál intenzívebb jégvihar néhány percnyi dúlása okozott ismét jelentős kárt a gyűjteményben: „kereken 1000 darab ablakunk zúzódott be és a lehulló üvegcserepek 150 szekrényüveget, ezek viszont egész sereg tárgyat törtek össze” – emlékezett vissza a történtekre Bátky Zsigmond igazgató a Néprajzi Értesítő 1926. évi számában. A helyreállítás ekkor 4 hetet vett igénybe.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/vihar_utan.jpg" alt="vihar_utan.jpg" class="imgnotext" width="420" height="346" />Vihar után (Vasárnapi Újság, 1921. február 27.)</p>
<p style="text-align: justify;">Gőzerővel folytak az egyeztetések, készültek az előterjesztések, a tervezők ontották magukból a terveket. Lehetséges helyszínként többek között felmerült a Vérmező, Sasad, sőt a Vurstli esetleges elköltözését követően annak területe is. Egyik terv sem valósult meg.<br />E közben a gyűjtemény elhelyezésének körülményei jottányit sem javultak. „Esős időben a víz az irodahelyiségbe több helyen becsorog. A csorgási helyek a szobák plafonjain folyton változnak, úgy hogy vízfelfogó edényekkel sem tudunk védekezni egy éjszakai esőzés ellen. A becsorgó víz már az utóbbi hetekben is tetemes kárt okozott, s félő, hogy ha az őszi esők megkezdődnek, nemcsak a hivatali munkát állítja meg, hanem a hivatali szobákban elhelyezett és természetüknél fogva az Iparcsarnokban el nem helyezhető fonogramm henger és fényképnegatív gyűjteményünk a magyar kultúra pótolhatatlan kárára megsemmisül” - írta 1924-be az éppen aktuális helyzetet jellemezve a főigazgató helyettes. A tőke hiány, gazdasági a recesszió végül minden új épületre vonatkozó elképzelést elsodort. Ezután nem maradt más lehetőség, mint az, hogy egy másik, már meglévő, de az Iparcsarnoknál lényegesen jobb állapotban lévő épületet kellett keresni a Néprajzi Tár számára. Miután Klebersberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter a helyszínen győződött meg a helyzet tarthatatlanságáról, hónapokon belül megszületett a döntés: a gyűjtemény megkapta a X. kerületi Tisztviselőtelepi Állami Főgimnázium épületét (ma Könyves Kálmán körút 40. A kiállítás bontása, csomagolása, átszállítása több mint egy évig, 1925 végéig tartott.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/enekes_istvan.jpg" alt="enekes_istvan.jpg" class="imgnotext" width="296" height="303" />Énekes István, az Iparcsarnokban 1930-ban megrendezett <br />ökölvívó Európa bajnokság légsúlyú bajnoka</p>
<p style="text-align: justify;">1925-től az Iparcsarnok volt a központi épülete a minden évben megrendezésre kerülő Budapesti Nemzetközi Vásárnak. E mellet az épület az évek során számtalan kiállításnak és tömegrendezvénynek adott otthont. A teljesség igénye nélkül: rendeztek itt Nemzetközi Autó Kiállítást, Nemzetközi Embervédelmi Kiállítást, Gyümölcs és kertészeti kiállítást, Aviatikai Kiállítást, Lakberendezési, Háztartási Vásárt és Rádió Kiállítást, Gyümölcs és Virág Kiállítás, valamint Nemzetközi Kutyakiállítást.</p>
<p style="text-align: center;"><br /><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/autokiallitas_1925.jpg" alt="autokiallitas_1925.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="476" height="347" />Autó kiállítás az Iparcsarnokban 1925-ben</p>
<p style="text-align: justify;">Időközben egy jelentősebb, 200 ezer pengős felújításon esett át az épület, melynek során egyebek mellett megszüntették a beázások fő okait és részben szigetelték az ablakokat.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/horthy.jpg" alt="horthy.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="511" height="334" />Horthy Miklós kormányzó látogatása az 1921-es Keleti Mintavásáron (Vasárnapi Újság, 1921. 68. sz.)</p>
<p style="text-align: justify;"> Az évek során számos nagyszabású rendezvénynek, sporteseménynek is helyet biztosított az Iparcsarnok. <br />Itt zajlott le 1917. november 25-én több mint százezer ember részvételével, az orosz forradalommal rokonszenvező munkástüntetés, és itt volt 1927-ben a Főiskolai Sport Szövetség fedett pályás atlétikai versenye is. 1929-ben itt rendezték meg az Európa katonatiszti bajnokság vívó kardcsapatversenyét, 1930-ban pedig az Iparcsarnok adott otthont ökölvívó Európa Bajnokságnak. <br />Több tízezer ember jelenlétében az Iparcsarnokban és környékén került megrendezésre 1935-ben a 26. katolikus nagygyűlés is.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/kat_nagygyules.jpg" alt="kat_nagygyules.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="526" height="284" />A 26. Katolikus Nagygyűlés megnyitó ünnepsége az Iparcsarnok előtt. <br />Középen a zenepavilon, háttérben a világító szökőkút (forrás: Tolnai Világlapja, 1935. október 9.)</p>
<p style="text-align: justify;">1943-tól már nem rendeztek kiállításokat, az épület üresen állt, majd a hadsereg hadianyag raktárként hasznosította.</p>
<p style="text-align: justify;"> <img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/hadianyag.png" alt="hadianyag.png" class="imgnotext open-in-modal" width="511" height="374" /></p>
<p style="text-align: justify;">1944. július 2-i légitámadás során, mely eredetileg a Rákosrendező ellen irányult, a Városliget intézményei is megsérültek. Találatot kapott többek között a Fővárosi Pavilon, megrongálódott a Vajdahunyadvár, a Szépművészeti Múzeum, a Millenniumi Emlékmű. Ezt a támadást az Iparcsarnok még túlélte, de a szeptember 14- légicsapást már nem: egy gyújtóbomba következtében az épület teljesen kiégett.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/ipcsar_1.jpg" alt="ipcsar_1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="514" height="338" />Iparcsarnok 1945-ben</p>
<p style="text-align: justify;">Az épület "másodvirágzását" akkor élte, amikor a Városligetben működő Budapesti Nemzetközi Vásár egyik pavilonja épült újjá a helyén az Iparcsarnok egyes falmaradványainak felhasználásával. Ez volt a BNV V. sz. pavilonja, a Petőfi Csarnok. A részben tömör tégla, részben üvegfalas csarnok rohammunkában épült. Ennek voltak köszönhetőek az épület szerkezetében fellelhető deciméteres pontatlanságok.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/balracsarnok.png" alt="balracsarnok.png" class="imgnotext open-in-modal" width="550" height="348" />Balra az Iparcsarnok helyén felépült kiállítási csarnok, a Petőfi Csarnok</p>
<p style="text-align: justify;">Miután 1974-ben a BNV elköltözött a Ligetből, az épületet nem bontották le. Hasznosítására számos elképzelés született, ennek ellenére hosszú évekig bútorraktárként funkcionált, majd átalakítva és megújítva, 1985-ben földszintjén megnyílt a Petőfi Csarnok Ifjúsági Szabadidőközpont – népszerű nevén PeCsa -, mely, majd három évtizedig volt a főváros kultikus koncerthelyszíne. Mivel a Műszaki és Közlekedési Múzeum komoly helyhiánnyal küszködött, kényszermegoldásként a Petőfi Csarnok emeletén alakították ki a múzeum repüléstörténeti részlegét. <br />2011-ben a Petőfi Csarnokot működtető közhasznú társaságot a Fővárosi Önkormányzat felszámolta, az épületet továbbra is ifjúsági szórakozóhelyként egy vállalkozó üzemeltette.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/petoficsarnok.jpg" alt="petoficsarnok.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="545" height="311" />A Petőfi Csarnok Fővárosi Ifjúsági Szabadidőközpont madártávlatból</p>
<p style="text-align: justify;">A Városliget megújítására született Liget Budapest program tervei között nem szerepelt a Petőfi Csarnok, helyére az új Nemzeti Galériát képzelték a tervezők. A PeCsa 2015 végén végleg bezárt, 2016-ban az épületet lebontották. Az új múzeum építése – bár a tervek már készen vannak – azonban még nem kezdődött el.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2024%2F01%2F08%2Fiparcsarnokbol_petofi_csarnok%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2024%2F01%2F08%2Fiparcsarnokbol_petofi_csarnok%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2024%2F01%2F08%2Fiparcsarnokbol_petofi_csarnok%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Iparcsarnokból Petőfi Csarnok"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ujjealigetben.blog.hu/2024/01/08/iparcsarnokbol_petofi_csarnok#comments"><img class="item_ctp" src="https://ujjealigetben.blog.hu/rss/image/post/id/18297973" border="0" /></a><br /></p>
0
Városliget
https://ujjealigetben.blog.hu
https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/iparcsarnok001.jpg
https://ujjealigetben.blog.hu/2023/09/27/varosliget_1873_mi_tortent_a_varosligetben_a_varosegyesites_eveben
VÁROSLIGET 1873 - Mi történt a Városligetben a városegyesítés évében?
2023-09-27T09:20:22+02:00
2023-09-27T09:20:22+02:00
liget
https://blog.hu/user/526452
<p style="text-align: justify;">A cikk az <a href="https://www.arcanum.com/hu/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Arcanum Adatbázisának</a> felhasználásával készült.<br /><br /><strong>Miközben eleink gőzerővel dolgoztak Pest, Buda és Óbuda egyesítésének előkészítésén</strong>, aközben szerte a világban és persze itthon is zajlott az élet. <strong>Bécsben</strong> óriási, közel 8 milliós látogatottság mellett <strong>világkiállítást rendeztek</strong>. <strong>Londonban elhunyt</strong> a „Kis Napóleon”, azaz <strong>III. Napóleon</strong>, a Francia Köztársaság volt elnöke, később francia császár. Párizsban <strong>megjelent Verne Gyula 80 nap alatt a Föld körül c. regénye</strong>. Itthon <strong>egykori bandatársa, Pintér Pista orvul megölte Vidróczki Mártont</strong>, a vakmerőségéről és féktelen természetéről hírhedt betyárt, és októberben <strong>megszületett</strong> a későbbi színészfejedelem és színi-iskola alapító, <strong>Rózsahegyi Kálmán.</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Eközben a Városliget élte (nem) mindennapi életét.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Korcsolyaélet a tavon</strong><br />Ismét remekül indult az év a városliget tó jegén. A kedvező időjárás miatt már január első napjain kiválóan lehetett korcsolyázni a befagyott tavon. Érdekesen volt felosztva ekkor a pálya. Egy elkerített részen csak az 1869-ben alakult Pesti Korcsolyázó Egylet tagjai korcsolyázhattak, míg a másik részen, a tavat bérlő vállalkozó a város engedélyével belépti díj fejében „korcsolyáztathatott”. „A bérlő igen csinos tolható vasszánkákról is gondoskodott, melyek különböző színekre festve s női nevekkel ellátva várják a fagyot és közönséget. Óránként 40 krért lehet használni. „ – írta az Ellenőr c. lap január 3- számában.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/korcsolya.jpg" alt="korcsolya.jpg" class="imgnotext" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" width="505" height="385" />A kép illusztráció</p>
<p style="text-align: justify;">Nemcsak az év eleje, az év vége is kedvezett a korcsolyázás szerelmeseinek. Fővárosi Lapok 1873. december 16- i száma arról számolt be, hogy a Korcsolyázó Egylet házikóján már „zászlók lobogtak, délután három órakor megszólalt a zene s a tó jégtükre csakhamar jól megtelt röpülő, csúszkáló, egymásba ütődő, elő- meg fölkelő korcsolyásokkal és még nagyobb néző közönséggel. Gróf Andrássy Gyula is kedvtelve nézte a mulatságot, melyben a nővilágból is elegen vettek részt.” Az Egylet a városegyesítés tiszteletére év végén Budapesti Korcsolyázó Egyletre változtatta nevét.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Új helyen a Vurstli</strong><br />Még az évtized elején a város vezetése úgy döntött, hogy rendbe rakja a Városligetet. Ez pedig azzal járt, hogy a mutatványosokat addigi helyükről, a rondó környékéről egy kicsit távolabbra, a Tűzijáték térre (nagyjából oda, ahol ma kutyafuttató található) telepítették át.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/tuzijatek_ter.jpg" alt="tuzijatek_ter.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="523" height="390" /> Tüzijáték tér a Hermina út mellett</p>
<p style="text-align: justify;">A tanács az új mutatványos terület élhetőbbé tételére kiemelt figyelmet fordított. A hepehupás területen elvégezték a szükséges „planérozási munkálatokat”, és annak érdekében, hogy a mutatványosok rendezett körülmények között dolgozhassanak, a mérnöki hivatal közreműködésével a területet parcellákra osztották. Hamar lett itt többek között tánchely, néhány körhinta, nyíllövölde, labdacsjátékok, „természeti ritkaságok” és felépült Barocaldi fából és ponyvából tákolt cirkusza.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/tuzijatek_ter_3.jpg" alt="tuzijatek_ter_3.jpg" class="imgnotext" width="473" height="328" />Élet a Tűzijáték téren (forrás: Ország-Világ)</p>
<p style="text-align: justify;">A mutatványosok új helyükön már nagyon várták május elsejét, mert a hagyományok szerint ilyenkor ezrével tódultak az emberek a Ligetbe. Ebben az évben azonban csalódniuk kellett, mert a „május elseje Budapesten is egész zordsággal köszöntött be. A Városliget, mely ez előtt e napon mindig tele volt sétálókkal, most üresen állott. Az időjárás után ítélve május elseje épen beillett volna a legzordabb novemberi napnak.” – számolta be a szomorú tényről a korabeli sajtó. Ettől eltekintve mutatványosok rövid idő alatt belakták, a szórakozni vágyók pedig gyorsan megkedvelték az új mutatványos telepet. <br />Akkoriban a Hermina út túloldalán még nem lakóházak, hanem nyaralók voltak. Tulajdonosaik enyhén szólva nem voltak boldogok a szomszédságukba települt vurstlitól, mert nehezen, tűrték „a naphosszanta másmás nótát játszó sipládák, trombiták éktelen hangzavarát. ” Néhányan közülük folyamodványt nyújtottak be a városi tanácshoz, melyben kérték, hogy az illetékesek mielőbb tüntessék el onnan a vurstlit.</p>
<div class="frame">
<p>„Ha meggondoljuk, hogy a Hermina út a városliget egyik legegyenesebb, legárnyasabb s legköltőibb útja, s hogy elsősorban ezen át van hivatva arra, hogy a nyaralók díszes sorozata által emelje a ligetet, valóban különösnek tűnhetik fel, hogy hatóságunk az érintett „Wurad Prater“-t ép oda helyezd, és által elkergetvén onnan mindenkit, ki árnyékot keres napi fáradalmainak kipihenésére. A városnak érdekében állana, minden kitelhető módon előmozdítani, hogy a liget mielőbb villakoszorúval legyen környezve, nem pedig oly intézkedéseket tenni, melyek által annak ép legerdősebb részéből a finomabb közönség elkergettetik.”</p>
</div>
<p>A város vezetése azonban – amellett, hogy mértéktartásra szólította fel a mutatványosokat – a kérést elutasította.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Parkrendezés</strong><br />A város vezetése annyira komolyan gondolta a Városliget rendezését, hogy a Schlick-féle vasöntödétől rendeltek egy fa kiemelő gépet. A gyár annak rendje és módja szerint elkészítette és leszállította a berendezést, mellyel „vastag és 40 mázsa súlyú fák gyökerestül a legnagyobb könnyűséggel kiemeltetnek. <br />A bécsi világkiállításon egyébként a Schlick Vasöntöde és Gépgyár Rt. többféle termékével – többek között gőzcséplőgép, vetőgép, acéleke - is remekelt.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Színház az egész világ!</strong><br />Miközben a Schlick gyár az új „fanyűvő” gép építésén dolgozott, Miklóssy Gyula, a kor ismert színigazgatója gondolt egy merészet és az István téren működő színköre mellett, egy újat kívánt építeni a Városligetben. Megkérte és 6 évre meg is kapta az engedélyt a városi tanács által legalkalmasabbnak vélt helyen, az artézi kút és állatkert közötti területen, nagyjából a mai Szépművészeti Múzeum állatkert felöli részénél, „hol a színkör a nap heve ellen terebélyes fák által is lesz védve.” Azonnal nekilátott az építkezésnek. Úgy tervezte, hogy a „színkör díszes és tágas lesz, ötezer nézőre számítva. Gondoskodva lesz a nézőtér ventillatiójáról is. Az ülések kényelmesek lesznek czélszerű beosztással, a színpad pedig oly nagyra van tervezve, hogy a legnépesebb látványos darabot is kényelmesen lehessen rajta adni, azon kívül a színpad háttere kinyitható lesz s akkor még egyszer annyi hely áll rendelkezésre.” Nehezítette a kivitelezést, hogy egy áprilisi vihar erősen megrongálta a majdnem kész épületet. A balesetnek még halálos áldozata is volt: az egyik építőmunkást egy leomló gerenda agyonütötte. Minden nehézség ellenére a színkör május 24-én Szigligeti Ede II. Rákóczi Ferenc fogsága c. 5 felvonásos „látványos történeti színművével” megnyitotta kapuit.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/miklosy_gyula_1839-1891.jpg" alt="miklosy_gyula_1839-1891.jpg" class="imgnotext" width="330" height="403" /> Miklóssy Gyula (1839-1891)</p>
<p style="text-align: justify;">Miklóssyék több mint 20 bemutatót tartottak a Városligetben. Játszottak vígjátékot, komédiát, operettet, operát, drámát, tragédiát és népszínművet egyaránt. Láthatta a közönség Verdi Trubadúr c. operáját, Offenbach Orfeusz az alvilágban és Szép Heléna c. operettjét ugyanúgy, mint Szigligeti Ede A csikós c. népszínművét. A Városligeti Színkör társulata ugyanaz volt, mint az István téri színköré. A Városligetben az előadások többsége délután 5 órakor kezdődött, „előadás után nyitott omnibusz kocsiba ültettek bennünket a még elég világos nappal, színpadi öltözetben, kimaszkálva, vittek befelé, mint a majmokat, hogy az István téri színházban újra kezdjük ugyanazon darabot – vagy egy másikat” – emlékezett vissza ezekre az időkre Kassai Vidor színész.</p>
<p> <img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/miklossy010.jpg" alt="miklossy010.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="432" height="618" /></p>
<p style="text-align: justify;">Miklóssy számításai nem váltak be, a Városligeti Színkör látogatottsága messze elmaradt a direktor várakozásaitól, a színkör megbukott. Az Athenaeum c. lap augusztus elején tömören így foglalta össze a kudarc okát: „Nyári magyar közönség máig sincs Pesten elég!” Utolsó előadást október 5-én tartották.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Egy különleges ötlet</strong><br />Óváry Lajos, aki a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából Nápolyban a korai magyar történelemre vonatkozó okmányok és emlékek felkutatásával foglalkozott, egy igen érdekes és izgalmas ötlettel kereste meg Pest város tanácsát. A Városligetben, egy kb. 100 négyszögölnyi területen egy Pompeiorama-t szeretett volna felállítani, „melyben a Pompejii ásatások tanulságos és érdekes tárgyait rendszeres gyűjteményben szándékozik kiállítani.”<br />Az első Pompeioramat még 1869-ben Nápolyban nyitották meg, ahol bemutatták a romok alapján rekonstruált Pompei épületeit, utcáit, szökőkútjait, ahol a látogatók a festett képek és az ügyesen elhelyezett tárgyi emlékek között úgy érezhették magukat, mintha az igazi Pompei házai között sétálnának. Ilyen Pompeiorama, ami tulajdonképpen a dioráma és a körkép műfajának sajátos keveréke, ekkoriban már New Yorkban és Londonban is látható volt.<br />Óváry azt kérte a Tanácstól, hogy 40 évre kapja meg a területet, ennek letelte után a tárgyak és eszközök a város birtokába kerülnének. A város vezetőinek tetszett az ötlet, azonban a 40 évet sokallták. Megegyezni azonban nem tudtak, így ez a látványosság nem valósult meg. <br />Mindeközben a Közmunkák Tanácsában egy nagyszabású Városliget bővítési terven az utolsó simításokat végezték.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Terjeszkedik a Liget!?</strong><br />A Városligetben bővítésének gondolata már a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1870-es megalakulásakor felmerült. A tekintetes Tanács 1871-ben pályázatot írt ki Budapest általános szabályozási tervének kidolgozására, melynek keretén belül a pályázóknak sok egyéb mellett fásítási és „parkírozási” kérdések megoldásával is foglalkozniuk kellett. Az első díjat Lechner Lajos, a Közmunka és Közlekedési Minisztérium főmérnöke, a második díjat Feszl Frigyes építész és társai, a harmadikat pedig Klein és Fraser londoni mérnökök nyerték. A három pályázat közül végül egyik sem valósult meg, a Közmunkatanács - a díjazott pályaművek felhasználásával - Budapest fejlesztési tervének kidolgozásával saját műszaki osztályát bízta meg.</p>
<p style="text-align: justify;">A Városliget bővítésére vonatkozó elképzelések jól láthatók a három terv egybegyúrása után elkészült alábbi térképen. A terv igen nagyszabású volt, mert a Városliget bővítését mindkét irányban, azaz egyrészt a Duna felé, másrészt a Kerepesi út felé is tervbe vette.</p>
<p style="text-align: justify;">A tervek szerint az új Városliget „gerincét” a mai Dózsa György út, Thököly út, Hermina út által határolt területen (nagyjából itt helyezkedik a Puskás Aréna), a városi homokbányák helyén alakították volna ki. A fákkal, virágokkal dúsan beültetett, kacskaringós sétautakkal szabdalt területen létesült volna egy új tó, közepén kis szigettel és itt is lett volna egy, a rondóhoz hasonló hatalmas „körtér”.</p>
<p style="text-align: justify;">A két liget közötti területen, azaz a mai Ajtósi Dürer sor, Dózsa György út, Thököly út, Hermina út által határolt terület egy hatalmas díszes kert mellett egy kiállítási csarnok és egy színház is helyet kapott volna.<br />A két Városligetet egy pompás széles, látványos úttal – a Corsó úttal – kívánták összekötni.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/friwiszk.jpg" alt="friwiszk.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="542" height="328" /></p>
<p style="text-align: center;">Friwisz Ferenc térképe az „egybegyúrt” tervekkel (forrás: Budapest Főváros Levéltára)<br /><br /></p>
<p style="text-align: justify;">1873-ra a tervek némileg módosultak. Mivel a középső terület Cséry Lajos földbirtokos tulajdonában volt, és Cséry itt még egy minta tehenészetet is működtetett, így mindenképpen szükség volt a város és Cséry között valamilyen egyezségre. <br />Hosszas alkudozások után Cséry és a Közmunkatanács között végül megszületett a megállapodás, Cséry a területet átengedte a tanácsnak. Ekkor már tervek között nem szerepelt a kiállítási csarnok és a színház felépítése. A Közmunkatanács elképzelése az volt, hogy a területet felparcellázzák és elsősorban a polgárság tehetősebb tagjai között értékesítik. Szigorú építési szabályokat kötöttek ki: 600 négyszögölnél kisebb telkeket nem lehetett kialakítani, és rajtuk kizárólag egyemeletes, széles előkerttel rendelkező nyaralóvillákat lehetett építeni. Így is történt, így alakult ki a területen nyomaiban még ma is látható villanegyed. Kárpótlásul a területen Cséry is kapott néhány parcellát.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/csery.jpg" alt="csery.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="532" height="365" /> Cséry Lajos (b2) majorsága előtt, ahol 1865-ben még Ferenc József császár is megfordult.</p>
<p style="text-align: justify;">Ezek után már semmi akadálya nem volt a két ligetet összekötő út megépítésének. Ez lett a mai Stefánia út. A sors különös fintora, hogy végül nem valósult meg az új városliget sem. A homokbánya ligetté átalakítása nagyon lassan haladt, soha nem volt elég pénz a tervek megvalósításához. 1876-ban bejelentkezett a főváros vezetésénél a Pesti Lovaregylet, mely tagjai között jó néhány Batthyányt, Andrássyt, Keglevichet és Szapáryt tudhatott, és egy nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas lóversenypályának kerestek helyet. A városatyák rövid hezitálás után lemondtak az új Városliget kialakításáról, és a területet 45 évre bérbe adták a Lovaregyletnek.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Balesetek Ligetben</strong><br />Nem akármilyen vasúti baleset rázta meg a közvéleményt május 6-án. 11.00 óra körül az Állatkertnél, téves váltóállítás miatt a felújítás alatt álló sínekre tévedt egy több kocsiból álló szerelvény. A nagy sebességgel érkező vonat a még nem rögzített sínekről leszaladt és mélyen a környező homokba fúródott. Az egymáshoz csapódott kocsikból 23 holtestet és közel 30 sebesültet emeltek ki. Ez utóbbiak ellátását azonnal megkezdték, a környező kocsma tulajdonosa vízzel, jéggel és kötszerekkel segítette a mentést. „A sebesültek, halottak a városliget pázsitján fekszenek; midőn e sorokat írjuk, az ott levő munkások a sebesültek körül foglalkoznak, és a kocsik romjai közül előszedik a sebesülteket.” – számolt be a balesetről a korabeli sajtó. A tragédia egy Brudermann nevű kőbányai vasúti tiszt figyelmetlensége miatt következett be, „ki a kérdéses vonatot Kőbányáról expediálta s kinek e minőségében kötelessége lett volna a vonatvezetőt utasítani, hogy ezúttal ne a rendes vágányokat használja, mivel azok fel vannak szedve.” A vasutas elismerte felelősségét, ezt követően azonnal letartóztatták. <br />Néhány hónappal később Zichy Viktor grófot a rondónál érte baleset. Egy szép júliusi napon, amikor lovas kocsijával a köröndhöz érkezett, elszakadt a gyeplő, aminek következtében a gróf leesett a bakról és egy fának vágódott. Életveszélyes sérülésekkel a Rókus kórházba szállították.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Öngyilkosok</strong><br />A Városliget fás, bokros részei vonzották az öngyilkosokat. Ebben az évben is több alkalommal találtak a hatóságok akasztott embert a ligetben. <br />Ám egy július éjjel a tó mellett az őrjárat nem egy akasztott emberre, hanem egy „úrias” öltözetű fekvő férfire bukkant. Először azt hitték, hogy alszik, de az alaposabb vizsgálat a szíve tájékán lőtt sebre bukkant. Tárcájában talált jegyzet alapján megállapították, hogy Vetter Andrásnak hívják és gyógyíthatatlan betegsége miatt önkezével vetett véget életének. Még megtalálása előtt a halott férfi mellől valaki ellopta a gyilkos fegyvert.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Állatkerti bonyodalmak</strong><br />Az 1866-os megnyitását követően az Állatkert hihetetlenül népszerű volt. Ám az évtized végére kiderült, hogy pusztán adományokból és a belépődíjakból származó bevételből az Állatkertet nem lehet üzemeltetni. Próbálkoztak szervezeti átalakítással - az Állatkerti Részvénytársulat átalakult Állat- és Növényhonosító Társasággá – és kaptak támogatást a várostól és a kereskedelmi minisztertől, mindezek azonban nem javítottak jelentősen a kétségbeejtő gazdasági helyzeten. 1873-ban a város vezetése a megoldást Serák Károly agronómus, nagyabonyi kisbirtokos igazgatói kinevezésében látta. A menedzser szemléletű Serák az állandósuló anyagi gondok megoldására a látogatószám növelését látta a lehetséges kiútnak. Ezért aztán egyre szaporodtak a kertben az oda nem illő, de tömegeket vonzó látványosságok: tűznyelők, kötéltáncosok, távoli országok artistái, csodabogarai mutogatták váltakozó színvonalú produkcióikat a közönségnek. Persze voltak azért állatbeszerzések is, 1873-ban József főherceg egy gímszarvast adományozott, de Serák igazgatósága alatt került az állatkertbe oroszlán, bölény, elefánt és tigris is. 1905-ben bekövetkezett haláláig vezette az állatkertet.</p>
<p style="text-align: center;"><br /> <img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/serak_karoly.jpg" alt="serak_karoly.jpg" class="imgnotext" width="418" height="592" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" />Forrás: www.zoobudapest.com</p>
<p style="text-align: justify;"><br /><strong>Rablók a Ligetben</strong><br />A Városligetben szinte mindennaposak voltak a kisebb-nagyobb rablótámadások. Ahogy a korabeli sajtó fogalmazott: „a városligetben nem biztos még fényes nappal se a sétálás, mert a kapczabetyárok minden oldalról lesik a tisztességes embert, hogy azt megrohanhassák és kifoszthassák.” Miután augusztusban egy miniszteri tanácsos feleségét támadták meg fényes nappal, ráadásul pár órán belül kétszer is, Haris Sándor képviselő interpellációt intéz a polgármesterhez, melynek során azt tudakolta, hogy milyen intézkedéseket kíván tenni e szörnyűségek megelőzése érdekében. Kiemelte, hogy „nappali és legszigorúbb őrjáratot kíván a városligetben és környékén elrendeltetni, s ha e czélból a városi rendőrség nem volna elégséges, a katonai karhatalmat is igénybe óhajtja vétetni.” Kada Mihály alpolgármester válaszában tájékoztatta a képviselőt, hogy utasította a „városi alkapitányt” a gyakoribb ellenőrzésre és a hatékony intézkedésre.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2023%2F09%2F27%2Fvarosliget_1873_mi_tortent_a_varosligetben_a_varosegyesites_eveben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2023%2F09%2F27%2Fvarosliget_1873_mi_tortent_a_varosligetben_a_varosegyesites_eveben%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2023%2F09%2F27%2Fvarosliget_1873_mi_tortent_a_varosligetben_a_varosegyesites_eveben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=VÁROSLIGET 1873 - Mi történt a Városligetben a városegyesítés évében?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ujjealigetben.blog.hu/2023/09/27/varosliget_1873_mi_tortent_a_varosligetben_a_varosegyesites_eveben#comments"><img class="item_ctp" src="https://ujjealigetben.blog.hu/rss/image/post/id/18216409" border="0" /></a><br /></p>
0
Városliget
https://ujjealigetben.blog.hu
https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/korcsolya.jpg
https://ujjealigetben.blog.hu/2023/07/10/szepsegversenyek_a_varosligetben
Szépségversenyek a Városligetben
2023-07-10T07:48:01+02:00
2023-07-10T07:48:01+02:00
liget
https://blog.hu/user/526452
<p><span>A cikk az <a href="https://adt.arcanum.com/hu/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Arcanum adatbázisának </a>felhasználásával készült</span></p>
<p style="text-align: justify;">A Városliget fennállása óta sokféle rendezvények adott otthont. Volt itt léghajó bemutató, ejtőernyős ugrás, motorverseny, színészkarnevál, katonai felvonulás és számtalan népünnepély. És a Városligetben volt az első női szépségverseny is.</p>
<p style="text-align: justify;">A páratlan szervezőképességű Atzél Béla báró kezdeményezésére és szervezésében 1882 augusztusában a szeretetház szegény árváinak javára hatalmas István napi népünnepélyt rendeztek a Városligetben. A grandiózus eseményt 1000 fős (!) rendezőgárda szervezte és koordinálta. A számtalan izgalmas program (pl. „friss-viz-ivás verseny”, a legszebb női szemek versenye, a kis női kezek versenye, a „legkövérebb nők súlyversenye”, nemzetközi dalnokverseny, póznamászás verseny, ugrásverseny) közül kiemelkedett az első honi női szépségverseny megrendezése. <br />A szervezők elképzelése szerint a 10 legszebb hölgy jutalma egy-egy karperec, a győztesén ezzel a felirattal: „A legszebb hölgynek, az 1882 évi augusztus hó 20-án Budapesten tartott nagy nemzetközi szépségverseny győztesének.”<br />A zsűri „magas női tökélyek iránt rendkívüli fogékonysággal és kiváló művészi érzékkel bíró húsz tagból álland”.<br />A szépségversenyre a Városligeti tavon, a Nádor szigeti Artézi Fürdő épületében került sor.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/szekely_korneliav_1882.jpg" alt="szekely_korneliav_1882.jpg" class="imgnotext" width="342" height="377" /></p>
<p style="text-align: center;">A győztes Székely Kornélia (forrás: Vasárnapi Újság)</p>
<p style="text-align: justify;">A résztvevőknek délután 3 és 5 óra között a helyszínen lehetett jelentkezni. Korabeli sajtóhírek szerint egy nappal az verseny előtt „a főváros minden körében szentül meg voltak győződve, hogy egyetlen tisztességes hölgy sem fog jelentkezni a szépség versenyén, nem fog akadni szemérmes lány - járta a szó, aki levetkőzve női tiszteségérzetét, odaálland a jury elé, hogy: no itt vagyok, nézzétek meg, nem vagyok-e én a legszebb ?” Nem így történt. Mikor báró Atzél Béla, a versenybizottság elnöke lezárta a nevezést, már 150 hölgy reménykedett, hogy ő lesz a nap szépe.</p>
<p style="text-align: justify;">Óriási volt az érdeklődés, a szigeten gyakorlatilag mozdulni nem lehetett annyian voltak a bámész férfiak. A zsűri első körben 50 főre csökkentette a jelöltek számát. A hölgyek a fürdőház folyosóján álltak, előttük föl alá sétált a tekintélyes bíráló bizottság és figyelmesen vizslatta a hölgyeket. Ezt követően egy 3 tagú külön bizottság alakult, akiknek az volt dolguk, hogy 10 főre szűkítsék a győzelemre esélyesek számát. Miután ez megtörtént, a döntnökök „név szerint szólították elő a tíz kandidált hölgyet. Sorba állottak, s most még egyszer és utoljára nézték meg összehasonlításokat téve köztük. Azután külön helységbe vonultak”. Némi vita után megszületett a döntés: az első magyar szépség királynő a 16 éves Székely Kornélia lett. „Azután kihirdették az óriási néptömeg előtt az eredményt, s egyenkint kijöttek a győztesek egy-egy versenybíró karján.”</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/artezi_furdo.jpg" alt="artezi_furdo.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="504" height="363" /></p>
<p style="text-align: center;">A szépségversenynek helyet adó Artézi fürdő épülete a Nádor szigeten</p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><span style="color: #333333; text-align: justify; background-color: #efefef;">Íme verseny eredménye: „A legszebb nő: Székely Kornélia. Ezután következnek a szépség foka szerint sorban: Toronyi Ida, Kalóczi Katicza, Fadgyassy Ilona, Tarnai Mariska, Barcsay Lujza, Arnstiel Francziska, Wilt Teréz, Weller Jozefa és Weller Mariska.”</span></p>
</div>
<p style="text-align: justify;">A tomboló tömeg üdvrivalgása közepette a győztes szépséget egy gyönyörűen feldíszített négyes fogaton körbe vitték a Városligetben. <br />Az ünnepélyes eredményhirdetésre másnap, a Korcsolyacsarnokban került sor, ahol a második helyezett Toronyi Ida kivételével mindenki átvette arany karperecét. A győztes külön díja volt Mesterházy Kálmán fiatal festő felajánlása, aki ígéretet tett, hogy megfesti a győztes hölgy portréját és azt a Műcsarnok őszi tárlatán kiállítja. Nem tudjuk, hogy elkészült-e?</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/u_szekely.jpg" alt="u_szekely.jpg" class="imgnotext" width="334" height="490" />Székely Kornélia Újházy Ede feleségeként 1893-ban <br />(forrás: Magyar Géniusz, 1893)</p>
<p style="text-align: justify;">Az első magyar szépségversenyről és annak győzteséről a külföldi sajtó is beszámolt. Képes cikket közölt a győztesről a lipcsei „Illustrirte Zeitung” valamint a müncheni „Neues Münchener Tagblatt”. Egy másik müncheni újság, a „Neue Freie Volkszeitung” lelkesedésében felszólította „a bajor szépeket, hogy rendezzenek ők is szépségversenyt.” <br />Nem sokkal a verseny után Párizsban feltűnt egy hölgy, aki a magyar szépségkirálynőnek adta ki magát és egy-két alkalommal magát mutogatva fellépett kisebb mulatókban. Miután kiderült, hogy csaló, jobbnak látta eltűnni.<br />A döntőbe jutott hölgyek képét kitették a Váci utca egyik üzletének kirakatába, amely a Magyarország és a Nagyvilág c. lap beszámolója szerint „egész Mekkája lett szépségbíró férfiak s szépségirigylő hölgyek zarándoklásainak”.</p>
<p style="text-align: justify;">Az első magyar szépségversenyen győztes, Székely Kornélia 1865-ben Lőcsén született. Eredeti családi neve Witty (Vitty). Kornélia nevelőapja, Székely Sándor „királyi táblai hivatalnok” után vette fel a Székely nevet. A szépségversenyen aratott győzelmét követően Kornéliát a család igyekezett a nyilvánosság elől elzárni. Pár év múlva jelentkezett a Színművészeti Akadémiára. Évfolyam társa volt Góth Sándor, a Vígszínház alapító tagja, a Renaissance Színház igazgatója, az Operett Színház színész rendezője. Miután elvégezte az akadémiát először a szegedi színház tagja lett, röviddel később már a Nemzeti Színház szerződtette. Később a bécsi Burgtheaterben, majd Németországban lépett fel. 1891-ben feleségül ment Újházy Edéhez, a Nemzeti Színház vezető színészéhez. 1907-ben elváltak, Újházy búcsúzóul sok boldogságot kívánt és nagyvonalúan volt felesége nevére íratta bécsi villáját. Székely Kornélia második férjével, dr. Harter Gusztáv orvossal békében és nyugalomban élt 1931-ben bekövetkezett haláláig.</p>
<p style="text-align: justify;">1885-ben a lapok arról számoltak be, hogy a Magyar Dalcsarnok új műsorában „A szép Galathea”, c. bohózat a címszerepben fellép Terényi Mariska, aki – igaz, nem ezen a néven - 1882-ben a szépségverseny egyik díjazottja volt. A Terényi Mariska álnév minden bizonnyal Toronyi Idát takarta.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Öt évvel az első szépségverseny után</strong>, megint csak az István napi népünnepély egyik eseményeként, ismét keresték Magyarország szépét. A helyszín ezúttal is a Városliget volt, csakhogy most a Hattyú szigetre tervezték az eseményt.</p>
<p style="text-align: justify;">Közkeletű tévedés, hogy a Hattyú sziget a városligeti tó egyik szigete volt, „csak aztán megszüntették”. Az igazság az, hogy ez a kis sziget – nevéhez méltóan - a Hattyú tavon volt. A tavat még 1849-ben, a mai Vajdahunyad vár és a Napozó rét közötti területen alakították ki, és tulajdonképpen a Városligeti tó vízgyűjtője és iszapülepítője volt.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/hattyu_t.jpg" alt="hattyu_t.jpg" class="imgnotext" width="503" height="302" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" />A Hattyú tó az 1885. évi Országos Általános kiállítás térképén (x-szel jelölve)</p>
<p style="text-align: justify;">A szigetet rózsabokrokkal ültették be, és a hattyúk kedvelt költőhelye volt, ezért a korabeli sajtó hol Hattyú szigetnek, hol Rózsa szigetnek nevezte. Egy hangulatos nyári cukrászda-pavilon is működött rajta. Miután a nagy tó vízutánpótlását a Rákos-patak bevezetésével megoldották, a tóra már többé nem volt szükség, ezért 1894-ben, az Ezredéves Kiállítás helyszínét előkészítő tereprendezési munkálatok során betemették.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/hattyu.jpg" alt="hattyu.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="506" height="358" />Cukrászda a Hattyú-szigeten, 1880 körül</p>
<p style="text-align: justify;">A népünnepély bevételét ismét jótékonysági célra ajánlották fel, ezúttal a torockói, eperjesi és nagykárolyi tűzkárosultak és az alföldi árvizek által sújtottak megsegítésére kívánták fordítani a bevétel egy részét. Sajtó információk szerint a szervező bizottsághoz több mint kétszáz (!) névtelen levél érkezett „melyekben a bizottság felszólíttatott, hogy a tartandó ünnepélyen egy második női szépség-verseny rendeztessenk..” <br />A szervező bizottság - figyelembe véve ezt az erős társadalmi nyomást - „Magyarország hölgyeinek becses tudomására hozza, hogy f. évi Szent István napján a városligetben számos, meglepőbbnél meglepőbb látványosságok és műélvezetek mellett egy második női szépség-versenyt is fog rendezni.” Úgy döntöttek, hogy a három legszebb dáma „diónyi nagyságú arany-almákat fog kapni, melyeket ékszerként viselhetnek. Az lesz rá vésve: »A legszebb hölgynek 1887. aug. 20.«”</p>
<p style="text-align: justify;">A Városligetet a népünnepély napján 600 katona és 100 rendőr közreműködésével teljesen körbe zárták, a Ligetbe bejutni csak néhány kapun lehetett, a belépődíj 30 krajcár volt. Ott aztán izgalmasabbnál izgalmasabb programok várták a hatalmas tömeget. Volt póznamászó verseny, nagyorrúak versenye, bukfencezők, hátrafelé futók és csárdásozók csatája, számtalan zenekar és színész produkciója és természetesen a szépségverseny.</p>
<p style="text-align: justify;">A versenyt mindkét nem részéről óriási érdeklődés kísérte. Bár a szervezők elvárása az volt, hogy a szigetre férfiember nem léphet be, a helyszínen alig lehetett mozdulni a férfiaktól. A kíváncsi hölgyek sokkal fegyelmezettebbek voltak, ők betartották a szabályokat: „A hattyúsziget bátran viselhetné a »Tündérsziget« nevet, annyi volt a tó ölelte árnyas ponton a tündérszépségű asszony és leány.” Nézőként eljött a versenyre az öt évvel azelőtti győztes, Székely Kornélia is.</p>
<p style="text-align: justify;">Az előzetes várakozásoktól eltérően a versenyen mindössze huszonöten mérettették meg magukat. A versenybíróság, melynek tagja volt gróf Károlyi István, Keglevich Béla Heves megye főispánja, gróf Andrássy Géza, Kvassay Ede író, újságíró és Geiszt Gáspár hosszan szemlélte a jelölteket, majd tízpercnyi tanácskozás után kiválasztotta a 3 legszebb hölgyet: Scholcz Gizellát, Toronyi Idát és Kolozsi Mariskát. Mindhárman megkapták az aranyalmát, majd a „közönség férfirésze zajos éljenzéssel tüntette ki az együtt távozó három gráciát, míg a női közönség nem versenyképes része az irigység félremagyarázhatatlan, hangos nyilatkozataival igyekezett megrontani a leánykák örömét.”</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/karikatura.jpg" alt="karikatura.jpg" class="imgnotext" width="339" height="391" />Karikatúra a Borsszem Jankó 1887. augusztus 21- számában</p>
<p style="text-align: justify;">A jómódú orosházi bádogosmester lánya, a barna hajú Scholcz Gizella éppen 18. születés napján lett az ország szépe. „Nem tartozik az imponáló szépségek közé, akik a vonások klasszikus szabályosságával keltenek hideg bámulatot, nála inkább az üde lányos kedvesség, s a természetes báj bilincsel le. Amint az átnyújtott emlékdíjat átvette, ragyogó sötét szemeiből annyi büszkeség sugárzott ki, kissé fitos orrocskáját oly önérzettel hordozta, s kis száját olyan igéző mosolyra vonta össze, hogy nem volt, aki a jury verdiktjében meg nem nyugodott volna” – írta a Vasárnapi Újság a verseny után.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/sholcz_gizella.jpg" alt="sholcz_gizella.jpg" class="imgnotext" />A Hattyú szigeti szépségverseny győztese, Scholcz Gizella<br />(forrás: Vasárnapi Újság, 1887. 35. szám)</p>
<p>A második helyezett Toronyi Ida „rutinos” versenyzőnek számított, már az 1882-es szépségversenyen is részt vett, akkor harmadik helyezést ért el.</p>
<p>A bronzérmes Kolozsi Mariskát így mutatta be a Vasárnapi Újság: „Rendkívül pikáns vonások, kecses, nyúlánk középtermet, mosolygó fekete szempár, melyet hosszú selyempillák árnyékolnak, élénk mozdulatok — a pajkos Puck tündér megtestesült mintaképe ez a hölgy.”</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/kolozsi_mariska.jpg" alt="kolozsi_mariska.jpg" class="imgnotext" />A Hattyú szigeti szépségverseny harmadik helyezettje, Kolozsi Mariska<br />(forrás: Vasárnapi Újság, 1887. 35. szám)</p>
<p>Ezután már vidéken és fővárosban egyaránt szinte mindennapossá váltak a szépségversenyek, nem volt olyan népünnepély, ahol ne keresték volna a legszebb hölgyet.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2023%2F07%2F10%2Fszepsegversenyek_a_varosligetben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2023%2F07%2F10%2Fszepsegversenyek_a_varosligetben%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2023%2F07%2F10%2Fszepsegversenyek_a_varosligetben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Szépségversenyek a Városligetben"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ujjealigetben.blog.hu/2023/07/10/szepsegversenyek_a_varosligetben#comments"><img class="item_ctp" src="https://ujjealigetben.blog.hu/rss/image/post/id/18136068" border="0" /></a><br /></p>
Szépségverseny
Hattyú_sziget
Hattyú_tó
Nádor_sziget
0
Városliget
https://ujjealigetben.blog.hu
https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/szekely_korneliav_1882.jpg
https://ujjealigetben.blog.hu/2023/06/30/geprombolok_a_varosligetben
A "Géprombolók" kalandja a Városligetben
2023-06-30T12:00:00+02:00
2023-06-30T12:00:00+02:00
liget
https://blog.hu/user/526452
<p>A cikk az <a href="https://adt.arcanum.com/hu/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Arcanum adatbázisának</a> felhasználásával készült.</p>
<p style="text-align: justify;">Ernst Toller német író „Géprombolók” c. színműve kétszer szerepelt budapesti színház repertoárján. Először 1929-ben a városligeti Budapesti Színházban, majd 1945-ben ugyanott, de akkor éppen Szabad Színháznak hívták. 1929-ben betiltották, 1945-ben viszonylag hamar levették a műsorról.</p>
<p style="text-align: justify;">Toller 1893-ban lengyel zsidó családban született. Az első világháborúban önkéntesként vett részt, 13 hónapi katonáskodás után teljes idegösszeomlással szerelt le. Később aktív szerepet vállalt a 1919-es Bajor Tanácsköztársaságban, amiért annak bukása után börtönbüntetésre ítélték. Különös ember volt: mikor 1919 végén amnesztiával szabadulhatott volna, a többi politikai fogollyal való szolidaritás miatt inkább nem élt ezzel a lehetőséggel. Börtönben töltött évei alatt több drámát írt, közöttük a 1922-ben a Géprombolókat. Hányattatásokkal teli életének 1939-ben New York-ban önkezével vetett véget.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/uitz_bela_1923_general_ludd_geprombolok_10_425x332.jpg" alt="uitz_bela_1923_general_ludd_geprombolok_10_425x332.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="452" height="526" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" />Uitz Béla 1923-ban készült Géprombolók c. rézkarcsorozatának 10. számú képe</p>
<p style="text-align: justify;"> A darab a XIX. század eleji Angliában játszódik, ahol a szövőmunkások mindennapi kenyerüket féltve Ned Ludd (ő a névadója a luddita – gépromboló – mozgalomnak) vezetésével fellázadnak az új szövőgépek munkába állítása ellen. A főhős, Jimmy Cobbett hiába próbálja meggyőzni társait, hogy nem a gépek az ellenségek, nem jó irány a géprombolás. Inkább össze kéne fogni, és közösen fellépni a gépek tulajdonosai, a kizsákmányolók ellen. Nem hisznek neki, kirekesztik maguk közül, a végén saját sors- és munkatársai végeznek vele.</p>
<p style="text-align: justify;">Az 1925-ben alakult Zöld Szamár Színház nevű avantgárd társaság 1929-ben, immár Prizma néven nagy fába vágta fejszéjét: úgy döntöttek, hogy Budapesten bemutatják a Géprombolókat. A Palasovszky Ödön és Tamás Aladár vezette társulat kibérelte a Városligetben, az István utca és Aréna út sarkán (ma Ajtósi Dürer sor és Dózsa György út) álló Feld-féle Budapesti Színházat. A tárgyalásokat édesapja, Feld Zsigmond megbízásából Feld Mátyás folytatta, aki, amikor megtudta, hogy mit akarnak előadni, nem is kérte a szövegkönyvet, mondván ő azt ismeri, Berlinben már látta. Rosszul emlékezett, ebből aztán később hatalmas kalamajka kerekedett. Palasovszkyék óriási elszántsággal láttak neki az előkészületeknek. <br />A sokszereplős drámában a főbb szerepeket profi színészek játszották, a kisebbeket a munkás színjátszó egyesületek tehetségesebb tagjai alakították. Az előadásban rajtuk kívül egy száz fős munkás szavalókórus is részt vett, az ő szerepeltetésük kedvéért Palasovszky némileg átdolgozta a darabot. <br />Palasovszky koncepciója szerint a színpadon tömegek mozogtak, így a kevés díszlet megtervezése nem okozott nagy gondot. „Rendkívül nehéz feladat volt … ennyi emberrel dolgozni. Ezért a díszlettervező egy kétemeletes faállványzatot épített. Nagyon érdekes konstrukció volt ez, följáratókkal, lépcsőkkel, csúszdákkal. Négy platón lehetett játszani rajta. A faállványzatot tettük a színpad közepére, és a kórus tagjai a platókon helyezkedtek el.” – emlékezett vissza 1981-ben Palasovszky Ödön.<br />A színházban nem volt fűtés, a próbák alatt a szereplők vacogtak, látszott a leheletük, de a lehetetlen körülmények ellenére lelkesedésük töretlen volt</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/jelenet.jpg" alt="jelenet.jpg" class="imgnotext" width="402" height="506" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" />Jelenet az előadásból (forrás Petőfi Irodalmi Múzeum)</p>
<p>Közben elkészült az előadás plakátja is és pár nappal a bemutató előtt a tervezett 3 előadásra már a jegyek többsége el is fogyott.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/geprombolok_b791_1_1928.jpg" alt="geprombolok_b791_1_1928.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="586" height="388" />A Géprombolók 1929-es plakátja Uitz Béla rézkarcaival (forrás: FSZEK)</p>
<p style="text-align: justify;">Aztán néhány nappal a bemutató előtt kezdődtek a gondok. Először a főszereplő Baló Elemért anyaszínháza, az Új Színház szerződésbontással fenyegetőzve letiltotta a szereplésről, mondván, hogy ilyen kommunista agitációs darabban nem engedi fellépni színháza tagját. Ez sem szegte kedvét a fiatal társulatnak, helyére maga Palasovszky ugrott be.<br />Február 20-án nagy sikerrel megtartották a főpróbát, bár sejtették, hogy valami készül a bemutató ellen. Nem is tévedtek. Másnap az Új Nemzedék c. lap „A müncheni kommunista lázadás népbiztosának, Ernst Tollernek a darabját akarják előadni Budapesten” című cikkében éles kirohanást intézett a bemutató ellen: „Nem szabad megengedni, hogy a bajor polgárság gyilkosának darabját a konzervatív Magyarország konzervatívnak mondott fővárosában előadják.” A cikk megjelenése önmagában nem okozott volna semmilyen problémát, mert a társulat rendelkezett a rendőrség engedélyével. Ám kora délután hidegzuhanyként jött a hír: Feld Mátyás közölte, hogy a tűzoltóság betiltotta az esti előadást, mert a délelőtti vizsgálat során megállapították, hogy az esetleges tűz oltásában segédkező „záporkészülék” szétfagyott, működésképtelen, így az esti előadás nem tartható meg. Ezután a főkapitányság is lépett és mindaddig betiltotta az színház működését, amíg a hibát teljesen ki nem javítják és az új tűzoltósági engedély meg nem születik. <br />A közönséget ilyen rövid idő alatt már nem sikerült értesíteni a bemutató elmaradásáról, így este a 800 jegytulajdonos a kapura szögezett céduláról értesült a bemutató egy héttel későbbre történő elhalasztásáról. Mindössze négyen kérték vissza a jegy árát, a többiek türelemmel várták a következő heti bemutatót.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/varosligeti_szinkor001.jpg" alt="varosligeti_szinkor001.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="584" height="326" />Budapesti Színház, Erzsébetvárosi Színház, Szabad Színpad épülete,<br />amikor még Városligeti Színkörnek hívták</p>
<p style="text-align: justify;">Feld Mátyás azonban – további sajtótámadásoktól félve - nem várt egy hetet. Néhány nappal a történtek után közölte, a szervezőkkel, hogy a Géprombolókat színházában semmilyen körülmények között nem engedélyezi bemutatni. Palasovszkyéknak nem volt más választásuk, mint lefújni az előadásokat. Megígérték, hogy amennyiben tehetik, visszatérítik a megvásárolt jegyek árát. Szerződésszegés címén 3000 pengő elveszett bevételük megtérítése érdekében pert indítottak Feld ellen.<br />A tárgyalások során kiderült, hogy a próbák alatt, Feld rájött, hogy mégsem ezt a darabot látta anno Berlinben. Ijedtében igyekezett rávenni Palasovszkyékat, hogy néhány, szerinte vállalhatatlan jelenetet hagyjanak ki a darabból. A szervezők ezt ugyan megígérték neki, de nem csináltak semmit, egy szót sem húztak ki a szövegből, minden maradt, ahogy volt. Feld ekkor a rendőrség segítségét kérte, akik mivel már kiadták az engedélyt, „ráküldték” a színházra a tűzoltóságot, akik átmeneti időre be is tiltották az előadást. Az egyik tárgyaláson Feld ügyvédje azt bizonygatta, hogy a Géprombolók kommunista darab, és mint ilyen a közrendet fenyegette és erkölcsöket sértett. Palasovszkyék ügyvédje viszont azt állította, hogy a Géprombolók „csupán szocialista és nem bolsevista irányú.” A bíró ekkor ígéretet tett arra, hogy el fogja olvasni a darabot és majd eldönti a vitát. Tárgyalás tárgyalást követett, végül egy évvel később a pert Palasovszkyék megnyerték. Feld azonban nem igazán akart fizetni.<br />Két évvel később – ekkor Békeffy László és társulata bérelte Feldék Budapesti Színházát – egy júniusi este végrehajtók jelentek meg a színházban, és Feld immáron 3500 pengőre duzzadt adóssága fejében lefoglalták az ügyben teljesen ártatlan és vétlen társaság aznapi bevételét. Arról nincs pontos információ, hogy ennek az ügynek mi lett a vége, az viszont biztos, hogy Palasovszkyék még 1934-ben is nyögték adósságuk visszafizetésének terheit.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/palasovszky_odon.jpg" alt="palasovszky_odon.jpg" class="imgnotext" />Palasovszky Ödön1921-ben - Ergy Landau fotója</p>
<p style="text-align: justify;">1945 áprilisában a Feld család által valaha tulajdonolt színház Both Béla irányítása alatt immár Szabad Színház néven kezdte meg működését. Both eredetileg a mai Madách Színház helyén álló Royal Színház vezetője lett volna azzal a megbízással, hogy ott ifjúsági színházat szervezzen, de ő inkább a városligeti színházat választotta, melyet működése utolsó időszakában Erdélyi Mihály vezetett és Erzsébetvárosi Színháznak hívtak. A színház fiatal színészgárdájához csatlakozott többek között Görbe János, Horváth Tivadar, Kállai Ferenc és Komlós Juci.<br />16 évvel a darab betiltása után Both új színházát a Géprombolók bemutatásával kívánta megnyitni, melynek rendezését magára vállalta.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/diszlet_terv_1945.jpg" alt="diszlet_terv_1945.jpg" class="imgnotext" />Az 1945-ös előadás díszletterve. Tervezte: Jaschik Álmosné (forrás: OSZMI)</p>
<p style="text-align: justify;">Izgalmassá tette az előkészületeket, hogy a főpróbán megjelent két rendőr, hogy Kállai Ferencet, színház frissen szerződtetett színészét nyilas tevékenysége miatt letartóztassa. Szerencsére gyorsan sikerült tisztázni, hogy a nyomozók nem őt, hanem a hasonló nevű Kállay Ferenc nyilas színészt keresték.<br />A nehéz körülmények ellenére az előkészületek nagy erőkkel folytak, a rendkívül hiányos technikai feltételek mellett igyekeztek a legtöbbet kihoznia a darabból. Két nappal a bemutató előtt, május 1-én, a nagy városligeti majálison a vurstli Liliputi Színházában – mintegy kedvcsinálóként - a készülőben lévő előadásból részleteket mutattak be.<br />A május 3-i premiert nagy várakozás előzte meg. Voltak, akik a háború és annak minden tragédiája után szívesebben láttak volna a színházban vígjátékot, mintegy feledtetve a közönséggel a borzalmakat, míg mások nagy érdeklődéssel várták a drámát, amely „a korabeli szociális problémákat rendkívül tisztán és világosan tárgyalja, teljes egészében a munkásság darabja.”</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/szabad_szinpad.jpg" alt="szabad_szinpad.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="411" height="580" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" />Az 1945-ös előadás szórólapja (forrás: FSZEK)</p>
<p style="text-align: justify;">Az előadás fogadtatása finoman szólva is vegyes volt. Akadtak kritikusok, akik rajongtak a darabért és kezdeményezték, hogy ne csak a színházban adják elő, hanem mutassák be gyárakban, üzemekben, vigyék helybe a munkásokhoz. Mások egész egyszerűen idejétmúlt darabnak tartották, mert „Toller mondanivalója… ma már elavult…. Talán ezért hatnak helyenként szinte gyermekesnek, iskolásnak a szándékoltan drámai összeütközések a munkás és elpolgárosodott testvére, a munkaadó és munkavállaló között.” A színészek közül a fiatal Görbe János alakítását azonban egyöntetűen dicsérték.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/gorbe_janos.jpg" alt="gorbe_janos.jpg" class="imgnotext" width="192" height="189" />Görbe János a Géprombolókban</p>
<p style="text-align: justify;">Az igazi kritikus azonban a közönség volt. Ahogy a Magyar Jövő c. lap fogalmazott: „a Géprombolókat a közönség nem fogadta azzal a melegséggel, amit megérdemelt volna”, őket már nem azok 19. század eleji munkás-problémák foglalkoztatták, amelyekről a darab szólt. Minden próbálkozás ellenére előadásonként sok volt az üres szék, így a darab hamarosan ki került a repertoárból.</p>
<p style="text-align: justify;">Így ért véget a Géprombolók városligeti pályafutása. A rendelkezésre álló információk szerint a darabot Magyarországon azóta sem mutatták b</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2023%2F06%2F30%2Fgeprombolok_a_varosligetben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2023%2F06%2F30%2Fgeprombolok_a_varosligetben%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2023%2F06%2F30%2Fgeprombolok_a_varosligetben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A "Géprombolók" kalandja a Városligetben"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ujjealigetben.blog.hu/2023/06/30/geprombolok_a_varosligetben#comments"><img class="item_ctp" src="https://ujjealigetben.blog.hu/rss/image/post/id/18131754" border="0" /></a><br /></p>
Városligeti_Színkör
Both_Béla
Szabad_Színház
Géprombolók
Palasovszky_Ödön
0
Városliget
https://ujjealigetben.blog.hu
https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/uitz_bela_1923_general_ludd_geprombolok_10_425x332.jpg
https://ujjealigetben.blog.hu/2023/06/05/forma_1_a_varosligetben
Forma 1 a Városligetben?
2023-06-05T09:00:00+02:00
2023-06-05T09:00:00+02:00
liget
https://blog.hu/user/526452
<p>A cikk az <a href="https://adt.arcanum.com/hu/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Arcanum adatbázisának</a> felhasználásával készült.</p>
<p style="text-align: justify;">A Városliget „fejlesztésével” kapcsolatban az évek során felmerült néhány hátborzongató ötlet. Ilyen volt többek között a Millenniumi Emlékmű áthelyezése, vagy a Vajdahunyad vára <a href="https://ujjealigetben.blog.hu/2014/05/24/einstand_ii_vajdahunyadvar" target="_blank" rel="noopener noreferrer">úttörőpalotává</a> történő alakítása. Szerencsére egyikből sem lett semmi, mint ahogy nem épült Forma 1-es pálya sem a Városligetben. Pedig terv erre is volt!</p>
<p style="text-align: left;">Az 1980-as évek elején a Forma-1 teljhatalmú ura, Bernie Ecclestone úgy vélte, hogy a gyorsasági versenyek nézői kezdik unni a megszokott versenypályákat, új helyszínekre, az eddigieknél izgalmasabb pályákra vágynak. Ecclestone elsősorban az akkori szocialista tábor országai között nézett körül. Úgy számolt, hogy egy szocialista országban megrendezett futam tv-s közvetítése – 400 millió új néző a reklámpiacon már akkor sem volt kis tétel – számottevően növelheti bevételeit.</p>
<p style="text-align: center;"><br /> <img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/regi_logo.jpg" alt="regi_logo.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="500" height="318" /><span style="font-family: arial, helvetica, sans-serif;">A Forma 1 verseny régi logója</span></p>
<p style="text-align: justify;">Magyarország úgy került képbe, hogy azokban az években a Forma 1 brazil futamát egy magyar származású üzletember, Rohonyi Tamás szervezte. Jól ismerte Ecclestone-t és miután látszott, hogy az eredetileg célba vett moszkvai verseny megrendezésére semmi esély nincs – a szovjet tárgyalópartner váratlan halála után megszakadtak a jól indult tárgyalások -, felhívta Ecclestone figyelmét Budapestre.</p>
<p style="text-align: center;"><br /> <img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/ecclestone_960px.jpg" alt="ecclestone_960px.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="499" height="374" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" />Bernie Ecclestone (Fotó: AFP)</p>
<p style="text-align: justify;">Ecclestone eleinte vonakodott, ő Moszkva helyett inkább Jugoszláviában szeretett volna futamot – már csak azért is, mert felesége szerb származású volt -, de aztán hagyta magát meggyőzni, Rohonyi pedig szervezni kezdte a kapcsolatfelvételt. Ő kereste meg 1983 nyarán a Terjék Mihály San Pauloi magyar konzulon keresztül a külügyminisztériumot, javasolva, hogy ha az illetékeseknek nincs ellenére egy budapesti Forma 1 futam, akkor bátran vegyék fel a kapcsolatot Ecclestone-nal. Miután legfelsőbb szinten gyorsan bólintottak az ötletre, Buda István, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökének meghívására szeptemberben 14-én kétnapos látogatásra Ecclestone Budapestre érkezett tárgyalni és körülnézni.</p>
<p style="text-align: justify;">A megbeszéléseken az OTSH, a Magyar Autó –és Motorsportszövetség és az Idegenforgalmi Hivatal vezető munkatársai vettek részt. Ecclestone emberei a budapesti lehetőségeket már májusban feltérképezték. Az előzetes információk és az elképzelhető versenyhelyszínek bejárása után Ecclestone megerősítette, hogy Magyarország földrajzi adottságai, a főváros fejlett idegenforgalmi létesítményei alapján Budapestet alkalmas helyszínnek látja egy világbajnoki futam sikeres megrendezésére.</p>
<p style="text-align: left;">A megtekintett lehetőségek közül Ecclestone a Városligetet választotta, úgy látta, hogy Monte-Carló mellett ez lesz a világ legszebb városon belüli versenypályája. A Városligetnek egyébként komoly autóverseny hagyományai voltak, valaha népszerű verseny helyszín volt. A Városliget mellett szólt az is, hogy Ecclestone szerint nagyjából mindössze 50-60 millió forintból gyorsan el lehetne végezni a szükséges átalakításokat: egyebek között újra kell aszfaltozni a teljes pályát, védőkorlátokat kell felszerelni, a lelátók elé kb. 4 m magas védőhálót kell kifeszíteni, stb.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/verseny.jpg" alt="verseny.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="514" height="270" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" />Autóverseny rajtja a Városligetben 1958-ban (fotó: Népszabadság 2012 július)</p>
<p style="text-align: justify;">A tervek szerint a pálya 4200 méter hosszú lett volna, 700 méteres start-, illetve célegyenessel. A szakemberek technikás, lassú pályát terveztek, ahol az elérhető maximális sebesség a célegyenesben 300 km/h, az átlagsebesség 170-180 km/h. A környezeti adottságok miatt a pálya szélessége helyenként nem lett volna több, mint a minimálisan előírt 9 méter. A startot és a célt, valamint a bokszutcát a mai Ötvenhatos emlékmű helyére tervezték. Az útvonalat így rajzolták meg: start után a mezőny az Ezredéves Emlékmű mögött az Állatkerti körúton halad tovább, majd elhagyva a Vidámparkot, ráfordul a Kós Károly sétányra, ahonnan balra kanyarodik, majd a Városligeti körúton halad a Közlekedési Múzeumig. Itt keresztülszáguld a Zichy Mihály úton, a Dvorák sétányon, végül a Damjanich utcával szemben ráfordul a célegyenesre.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/palya.jpg" alt="palya.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="523" height="390" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" />A városligeti Forma 1pálya tervezett vonalvezetése</p>
<p style="text-align: justify;">Eleinte a magyar szervezők úgy gondolták, hogy már az első évben nullszaldós lehet a verseny, utána pedig minden évben kb. 50 millió Ft lesz a tiszta nyereség. Rövid időn belül ezen a prognózison kicsit módosítottak: 60 ezer álló és 40 ezer ülőhellyel, plusz jelentős szállodai és egyéb bevétellel számolva úgy kalkuláltak, hogy a befektetés 3 év alatt megtérülhet.</p>
<p style="text-align: justify;">Ahogy ez lenni szokott, amikor aztán elkészültek az első komoly gazdasági számítások, kiderült, hogy ezek már egyáltalán nem igazolják az optimista becsléseket. Ekkor már csak lassú megtérüléssel számoltak, ráadásul a szervezők azzal a nehezen megoldható problémával találták magukat szembe, hogy egy fillér nem állt rendelkezésre a tetemes kiadások finanszírozására. Nem kis problémát jelentett továbbá az is, hogy a verseny Ecclestone tervei szerint október 7-én vagy 16-án került volna megrendezésre, ami viszont egybeesett a hazai idegenforgalmi idény utolsó nagy hullámával. Ilyenkor a szállodai szobák döntő többsége foglalt, a Forma 1-re érkezőket már nem lehetett volna hol elhelyezni. Komoly fejtörést okozott az is, hogy a helyszínen hol lehetne elhelyezni a mobil tribünöket (nem mellesleg árukat nagyjából 1 millió dollárra becsülték), illetve a versenyt kiszolgáló háttérapparátust, ráadásul kiderült, hogy a Magyar Televízió technikai felkészültsége elégtelen a verseny színvonalas közvetítésére, új kamerákat, közvetítő kocsikat és egyéb technikai eszközöket kellene beszerezni, ami további 10 milliókkal növelte a kiadásokat.</p>
<p style="text-align: left;">A Városligeti Forma 1 verseny ötlete megosztotta fővárosiakat. Voltak, akik úgy látták, „a Forma 1 nem csak kiváló üzlet, hanem a verseny mellett hihetetlenül nagy — pénzben mérhető és morális — hasznot hozna hazánknak.” . Mások tiltakoztak a Városliget „megtépázása” ellen, mondván, hogy „egy autóverseny nagyobb pusztítást, hozna magával, mint egy tornádó, árvíz és földrengés együttvéve."</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/nelson_piquet_2013.jpg" alt="nelson_piquet_2013.jpg" class="imgnotext" width="346" height="434" />Nelson Piquet, az első magyarországi Forma 1 verseny győztese <br />2013-ben (forrás: wikipedia)</p>
<p style="text-align: left;">A Forma 1 magyar nagydíj megrendezésének ötletét a sportvezetés teljes mellszélességgel támogatta, ugyanez a Fővárosi Tanács illetékeseiről nem volt elmondható. Az ellen nem volt kifogásuk, hogy Magyarországon Forma 1 verseny legyen. Ők a Városligetet féltették, ezért határozottan elzárkóztak annak átengedése elől. A tervet (1984. január 5-én) végül arra való hivatkozással utasították el, hogy a Városliget természetvédelmi terület, tele van műemlékekkel, amelyek állagát a gyorsasági verseny jelentősen veszélyeztetné, továbbá az Állatkertet is zavarná a versenyautók dübörgő hangja.</p>
<p style="text-align: justify;">Így aztán az OTSH és a Magyar Autóklub 1984. január 16-á közölte a szervező bizottsággal: 1984-ben nem kívánnak a magyar fővárosban Forma 1-világbajnoki futamot rendezni, de megkezdik az előkészületeket, hogy 1985-re és a későbbi évekre a versenyrendezés feltételéi Budapesten megteremtődjenek</p>
<p>Tárgyalások, egyeztetések sorozata kezdődött ezután, melyek eredményeként végül 1986. augusztus 10-én új helyszínen, Mogyoródon megrendezésre került az első magyarországi FORMA 1-es futam, melyet szoros versenyben a Williams-Honda csapat versenyzője, Nelson Piquet brazil versenyző nyert meg.</p>
<p style="text-align: justify;">Egy 2019-ben felröppent hír szerint felmerült annak lehetősége, hogy Formula-E, azaz elektromos autók Forma 1 versenye legyen Budapesten<strong>.</strong> Lehetséges helyszínként ismét szóba került a Városliget, ráadásul arról is lehett olvasni, hogy az ötletet nem igazán volt ellenére Tarlós Istvánnak, Budapest akkori főpolgármesterének. Szerencsére az ötletből nem lett semmi. Maradjon is ez így!</p>
<p style="text-align: right;">Ligetfalvi György</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2023%2F06%2F05%2Fforma_1_a_varosligetben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2023%2F06%2F05%2Fforma_1_a_varosligetben%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2023%2F06%2F05%2Fforma_1_a_varosligetben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Forma 1 a Városligetben?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ujjealigetben.blog.hu/2023/06/05/forma_1_a_varosligetben#comments"><img class="item_ctp" src="https://ujjealigetben.blog.hu/rss/image/post/id/18122346" border="0" /></a><br /></p>
1983
autóverseny
Városliget
Forma_1
Ecclestone
0
Városliget
https://ujjealigetben.blog.hu
https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/regi_logo.jpg
https://ujjealigetben.blog.hu/2023/05/10/muvesz_majalis_a_petofi_haz_javara
Művész majális a Petőfi ház javára
2023-05-10T10:31:00+02:00
2023-05-10T10:31:00+02:00
liget
https://blog.hu/user/526452
<p style="text-align: justify;">A cikk az <a href="https://adt.arcanum.com/hu/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Arcanum adatbázisának</a> felhasználásával készült.<br /><strong>Előzmények</strong><br />1889 novemberében a főváros az epreskerti művésztelepen eladott egy telekrészt Feszty Árpádnak. A szerződésben a város vezetése kikötötte, hogy Feszty lakáson kívül csak műtermet építtethet, illetve ha a telket már nem kívánná a szerződésben rögzített célra használni, a fővárosnak joga van azt eladási áron visszavásárolni. Ugyanakkor az is szerepelt a szerződésben, hogy ha Feszty szobrásznak, vagy festőnek adná el a telket, aki továbbra is műteremként használná, azt a főváros nem ellenzi. Feszty a Bajza utca 21. (ma 39. ) szám alatt fel is építette a házat és a műtermet. Közel 10 évig Jókai Mór is itt lakott, ugyanis Jókai fogadott unokája, Jókai Róza Feszty Árpád felesége volt.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/cserna_rezso.jpg" alt="cserna_rezso.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="292" height="500" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" />A Művész majális egyik plakátja. Tervezte: Cserna Rezső</p>
<p style="text-align: justify;">1906-ban Feszty a Petőfi Társasággal közösen kérvényt nyújtott be a tanácshoz, melyben kérték, hogy a város vezetése járuljon hozzá ahhoz, hogy Feszty eladhassa az ingatlant a Petőfi Társaságnak, akik a megvásárolt épületben végre meg tudnák valósítani régi álmukat, a Petőfi emlékét ápoló Petőfi házat. A tanács a kérést támogatta, de kikötötte, „hogy az ingatlan kizárólag a Petőfi- és Jókai-múzeumok czéljaira használható.” A szerződés ezután megköttetett, Feszty a műtermet még 5 évig használhatta, a Herczeg Ferenc vezette Petőfi Társaság pedig úgy döntött, hogy a vételár hiányzó részét és az átalakításhoz, valamint a berendezéshez szükséges összeget gyűjtés útján igyekszik megszerezni. A gyűjtéshez gróf Aponyi Albertné vezetésével, a magyar arisztokrácia hölgy tagjai is csatlakoztak.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/petofi_haz.jpg" alt="petofi_haz.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="500" height="304" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" />Feszty Árpád villája – a későbbi Petőfi ház - a Bajza utca utcában</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Megszületik a terv</strong><br />A Petőfi Ház megvalósítását támogatók között szerepelt a Magyar Képzőművészek Egyesülete is. Elhatározták, hogy a Városligeti tavon 1907 június 6-án „Velencei éj” címmel nagyszabású művész majálist szerveznek, melynek teljes bevételét felajánlják a Petőfi ház javára. A program összeállításával Feszty Árpádot bízták meg. Alig két hét múlva készen is állt a program és Feszty vezetésével megkezdődött a majális előkészítése, kivitelezése, melyben a korabeli művésztársadalom színe-java részt vállalt. Időközben a rendezvény fővédnökének sikerült megnyerni gróf Apponyi Albertnét.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/kormendi_frim_jeno_sarkanygalya.jpg" alt="kormendi_frim_jeno_sarkanygalya.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="516" height="309" />Körmendi Frim Jenő szobrászművész által tervezett „Sárkány” gálya <br />(forrás: Tolnai Világlapja 1907. június 16)</p>
<p style="text-align: justify;">A szervezők a Korcsolyacsarnok teraszára előkelő, nagyvendéglőt, a Vajdahunyad vár fala mellé pezsgős pavilonokat, lacikonyhákat, csapszékeket álmodtak, úgy tervezték, hogy a „közönség zöme asztaloknál ülve, vacsorázva és borozgatva fogja végig élvezni a vízi ünnep fantasztikus képeit.” A terv az volt, hogy itt épül meg a „csárdák csárdája, a híres Kutyakaparó, amelyiknek udvarára Feszty egy eredeti magyar gémes kutat szánt Komárom megyéből.”</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/mester_jeno_szirengalya_3.jpg" alt="mester_jeno_szirengalya_3.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="504" height="387" />Mester Jenő szobrászművész által tervezett „Szirén” gálya <br />(forrás:Tolnai Világlapja 1907. június 16)</p>
<p style="text-align: justify;">Az igazán nagy attrakciókat a külön erre az alkalomra készített gályákra tervezték, melyek kivitelezését Márkus Géza építész vezette (nevéhez fűződik többek között a Duna Palota, a városligeti Jardin de Paris és a Kolozsvári Állami Magyar Színház építése), akinek Lányi Dezső, Mester Jenő szobrászművészek és Pogány Móric építész (ő tervezte a Batthyány-örökmécsest) segédkeztek. „A gályák a legkülönbözőbb stílusban készülnek és gyönyörű, artisztikus képet fognak nyújtani az ezernyi meg ezernyi színes lampionnal a tó hátán” – számolt be a korabeli sajtó az előkészületekről. <br />A gályák közül a „Hableányt” Mester Jenő, a „Kuruc vitézt” és a „Vizi szörnyeteget” Lányi Dezső, a „Sárkányt” Faragó Géza festő, grafikus, díszlettervező, a „Kacsát” Jávor Pál festőművész készítette, míg Falus Elek grafikus, díszlettervező egy mesegályán dolgozott.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/javor_pal_kacsagalya.jpg" alt="javor_pal_kacsagalya.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="508" height="297" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" />Jávor Pál festőművész által tervezett „Kacsa” gálya (forrás: Tolnai Világlapja 1907. június 16.)</p>
<p style="text-align: justify;">Gályát egyébként a tervek szerint bérelni is lehetett: egy18 személyes nagy gálya ára, ötszáz korona, a kisebb -10 személyes- bérleti díja háromszáz korona volt. A szervezők nagy körültekintéssel minden gályára két „kitanult” hajóst szerződtettek.<br />Pogány Móric tervezett egy „krematóriumot” amelyben a megszokottól eltérően „Budapest legelevenebb asszonyai fogják a mulatni vágyó gavallérokat jól tartani pezsgővel”. Szintén Pogány álmodta meg azt az építményt is, mely „egy, a kéményeire állított palota lesz s a látogatók a harmadik emeleti ablakokon juthatnak majd beléje” és ahol a főváros előkelőségeit ábrázoló képek és szobrok szintén fejük tetejére fordítva lesznek kiállítva.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/krematorium.jpg" alt="krematorium.jpg" class="imgnotext" width="502" height="392" /> Pogány Móric építész által tervezett „Krematórium” (forrás: Ország világ 1907. június 16.)</p>
<p style="text-align: justify;">Ötletben nem volt hiány. Rákosi Szidi színi tanodájának növendékei is készültek, ők úgy tervezték, hogy egy külön gályán fogják humoros koncertekkel szórakoztatni a közönséget. <br />A Faragó Géza festőművész által vezetett fiatal képzőművész csapat pedig azt találta ki, hogy a majálison megjelenő arisztokratákról karikatúrát készítenek, és azokat ott helyben azonnal el is adják. Sőt, Herczeg Ferenc szerkesztésében egy külön lap kiadásának gondolata is felmerült. „A lapocskában művészeink intim életéből egyik legalaposabb ismerőjük, Lesskó János, a Képzőművészeti Társulat helyettes titkára, fog szolgálni kedves hírekkel.”</p>
<p style="text-align: justify;">Fesztyék úgy tervezték, hogy „az éjjeli ünnep fénypontja a vízi csata lesz. Egy emberevő indián törzs vérszomjas harcosai az ifjabb festő- és szobrász-nemzetség soraiból verődnek össze, kenukon megtámadják a halvány arcú ördögöknek a tó közepén emelkedő erős citadelláját. Az európaiak vitézül védik magukat, ágyúik elsüllyesztenek több hajót, végül azonban diadalmaskodik a rézbőrűek ravaszsága és az emberevők hatalmukba kerítik a várat. Az indiánok diadalmi tánca, a vár égése és puskaporos tornyainak felrobbantása és a bohém emberevők lakomája fejezi be a tréfás paródiát.„</p>
<p style="text-align: justify;">A díszes főkaput, melyet Falus Elek és Jávor Pál készített, s „amely allegóriája lesz a képzőművészetnek a többi művészetekkel való egyesülésének”, a Fővárosi Pavilonnal szemben, a híd lábánál építették fel. „A főkapun kívül lesz még két mellékkapu is, egyik a korcsolya-pavillon mellett, a másik pedig a csónakház előtt. Innen aztán néhány garasért révészek szállítják át a mulatókat a túlsó partra. A csónakház kapuja mellett lesz a japán teaház s ez előtt mólók fognak kinyúlni a tóba, ahol szintén hűsítőket fognak kiszolgálni.” Belépő: 10 korona.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>A nagy nap</strong><br />Minden készen állt a nagyszabású juniálisra, ám a természet átírta a forgatókönyvet. Az ötödikén megtartott főpróba alatt már érzékelhető volt, hogy komoly nehézségek lesznek. Az időjárás „téliesre fordult”, a hőmérséklet erősen lehűlt, az erős széllökések megtépázták a díszleteket, a kisebb-nagyobb záporok, zivatarok kezdték eláztatni a dekorációkat. Ám ekkor még mindenki bizakodó volt, remélve, hogy másnapra kitisztul az idő. A szaporodó gondok ellenére a főpróba remekül sikerült, a résztvevők - főként írók, művészek – saját bevallásuk szerint is feledhetetlen estét töltöttek a Városligetben.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/meghivo.jpg" alt="meghivo.jpg" class="imgnotext" width="262" height="510" />Meghívó</p>
<p>Sajnos másnapra nem javult a helyzet, ha lehet, még zordabb lett az idő. Ezért „a rendezőség amely nem akar semmivel sem kevesebbet nyújtani, mint amennyit ígért, elhatározta, hogy a majálist egy nappal elhalasztja s pénteken, június hetedikén este tartja meg.”<br />Éjt nappallá téve, fáradságot nem kímélve dolgoztak a viharkárok kijavításán, így aztán már semmi akadálya nem volt, hogy 7-én megtartsák az év talán legnagyobb rendezvényét. Sőt „újabban gályát béreltek: a Póló- Klub, gróf Batthyány Lajosné, Andrássy Sándor gróf, Nákó Sándor gróf és igen sokan mások előkelőségeink közül.” Népes kísérettel megjelent az eseményen József főherceg és Auguszta főhercegnő, számukra a korcsolyacsarnokban külön páholyt rendeztek be.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/jozsef_foherceg.jpg" alt="jozsef_foherceg.jpg" class="imgnotext" width="338" height="500" /></p>
<p style="text-align: center;">József főherceg és neje Auguszta hercegnő (forrás: Wikipedia)</p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;">„Az elkerített városligeti tavat szemkápráztatóan világították meg s Vajdahunyad vára elragadó eleven romantikájával feledhetetlen látványt nyújtott annak az elite közönségnek, amely az ünnepélyen megjelent” - lelkendezett másnap a Pesti Hírlap.</p>
</div>
<p style="text-align: justify;">Este kilenc órakor kezdődött a gályák felvonulása. „Legszebb valamennyik között a Turul volt, Feszty Árpád gályája, amelyen a háziasszonyok tisztjét Feszty Árpádné, Füredi Mórné és Kernstockné töltötték be. Nagyon jól festettek báró Bánffy Dezső és gróf Nákó Sándor fiumei kormányzó bárkái.” A felvonuló gályák – köztük a „Sárkánygálya, a japán Világhajó, a bohémek gályája, a Hableány gályája, a Viking-hajó, a kuruc sajka, a tiszai hajó, a képzőművészetek gályája, és a Pannónia-gálya- és kíséretükben a kisebb gondolák és társas csónakok megkerülték a tavat.</p>
<p style="text-align: justify;">Az arisztokrácia hölgy tagjai nem csak az előkészületekből, de a lebonyolításból is jelentős részt vállaltak: ők voltak háziasszonyai a különböző pezsgőpavilonoknak és a cukrászdának. Louis Francois pezsgősátrában Lotz Károly nevelt lánya, Lotz Kornélia és Benczúr Gyula felesége, a Littke pezsgősátorban báró Groedel Arminné és Karlovszky Bertalan festőművész felesége, a cukrászdában Fleischl Károly szobrász felesége és dr. Kenedi Géza országgyűlési képviselő felesége szolgálták fel a vendégeknek a pezsgőt és a süteményeket<br />A beígért nagyszabású tengeri csata után következett az est fénypontja: a hatalmas és látványos tűzijáték. „A színes rakéták, tűzsugarak, tűzkévék és tüzes kígyók egymásután röpdöstek felfelé.”. <br />És aztán virradatig szólt a zene.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/csarda_a_muveszmajalison.jpg" alt="csarda_a_muveszmajalison.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="503" height="399" />Csárda a Művész majálison – Bér Dezső (festő, grafikus, karikaturista és plakáttervező) rajza</p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;">„Az elegáns pezsgősátrakban jótékonykodtak az előkelő világ szépséges hölgyei, kiknek élén gróf Apponyi Albertné, gróf Batthyány Lajosné, Benczúr Gyuláné és Lotz Kornélia állottak. A Széchenyi szigeti csárdában és halásztanyán is élénk volt az élet. Itt úriasszonyok magyar ruhában töltötték be a háziasszonyi tisztet. ….. Egész éjjel pedig katona- és cigányzenekar, tárogatósok, gitárosok és kürtösök játszottak. Az ünnepély területét — a lampionokon és az egyes sátrak külön világosságán kívül vagy száz ívlámpa is megvilágította köröskörül. Színes, a szó igazi értelmében fényes, romantikus est volt ez, mely a késő éjszakába, illetve a korai hajnalba nyújt be.” – írta másnap a Vasárnapi Hírek.</p>
</div>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/falus_elek_szarvasgalya.jpg" alt="falus_elek_szarvasgalya.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="503" height="299" /> Falus Elek grafikus által tervezett „Szarvas” gálya <br />(forrás: Ország világ 1907. június 16.)</p>
<p style="text-align: justify;">Az első beszámolók még arról szóltak, hogy komoly anyagi sikerrel zárult a művészmajális, „s már most is kétségtelen, hogy az est szép jövedelmet juttatott a Feszty-ház megvételéhez a Petőfi-ereklyék számára.” Ám minden várakozás ellenére anyagi szempontból a rendezvény sikertelen volt, „ a jegyek ugyanis nem igen keltek el, bár utóbb jóval, a megszabott 10 koronán alul is szívesen elvesztegették volna.”</p>
<p style="text-align: justify;">A szervezők minden erőfeszítése ellenére az érdeklődés – és így a bevétel is - messze elmaradt a várakozástól, ezzel szemben a kiadások nagyságrendekkel meghaladták a bevételeket. Mint kiderült, a kivitelezésen dolgozó vállalkozók vérszemet kaptak és elképesztő összegeket számláztak. Egy, a gályák díszítésével megbízott vállalkozó pl. 24 ezer koronás számlát nyújtott be. És nem ő volt az egyetlen, akinek vastagon fogott a ceruzája. Ezzel szemben a bevételek minimálisak voltak. Bár az este folyamán 5-6 ezer ember nézelődött a környéken, jegyet csak 880-an váltottak, többségük már a menet közben felére csökkentett áron. <br />Így nemhogy a nemes célra nem tudtak egy vasat sem felajánlani, de a számlákat a szervezőknek – élükön Feszty Árpáddal – mélyen a zsebükbe nyúlva kellett kifizetniük.<br />Ám nem csak ez volt a probléma. Néhány nappal a kudarcos művész majális után özv. Andrássy Tivadarné grófné feljelentést tett a rendőrségen, hogy eltűnt tizenhárom értékes japáni kendője, amelyekkel a művészmajálison bérelt gályáját díszítette. A tettesek soha nem kerültek elő.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/petofi_muzeum.jpg" alt="petofi_muzeum.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="501" height="405" />A Petőfi ház belülről 1909-ben. (forrás: Magyar Lányok 1909.május 2.)</p>
<p style="text-align: justify;">A Művész majális kudarca lelassította a Petőfi-ház felújításának és berendezésének folyamatát. A Petőfi Társaság tovább folytatta a gyűjtést, végül a főváros támogatásával a Petőfi ház 1909. november 7-én megnyílhatott.</p>
<p style="text-align: right;">Ligetfalvi György</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2023%2F05%2F10%2Fmuvesz_majalis_a_petofi_haz_javara%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2023%2F05%2F10%2Fmuvesz_majalis_a_petofi_haz_javara%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2023%2F05%2F10%2Fmuvesz_majalis_a_petofi_haz_javara%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Művész majális a Petőfi ház javára"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ujjealigetben.blog.hu/2023/05/10/muvesz_majalis_a_petofi_haz_javara#comments"><img class="item_ctp" src="https://ujjealigetben.blog.hu/rss/image/post/id/18116140" border="0" /></a><br /></p>
Városliget
Jókai
Feszty_Árpád
Városligeti-tó
Petőfi_ház
Művész_majális
0
Városliget
https://ujjealigetben.blog.hu
https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/cserna_rezso.jpg
https://ujjealigetben.blog.hu/2020/01/04/fialaek_megmentik_az_allatkertet
Fialáék megmentik az Állatkertet
2020-01-04T13:05:00+01:00
2020-01-04T13:05:00+01:00
liget
https://blog.hu/user/526452
<p style="text-align: justify;">1945 tavaszán, a béke első hónapjaiban a városliget intézmények közül a leggyászosabb képet minden bizonnyal az Állatkert mutatta. Nekik nem csak az épületek romba dőlésével, nem pusztán az infrastruktúra hiányával (víz, gáz, áram), de az állatállomány szinte teljes pusztulásával is szembe kellett nézniük. Vitathatatlan szaktekintély, Nadler Herbert állt az intézmény élén, de a pénzhiánnyal ő sem tudott megküzdeni. Márpedig az állatbeszerzések a háború után komoly nehézséget okoztak még a fejlett, a háborúból győztesen kikerült országoknak is. A vadállatok ára a legális piacon az egekbe - a békeévekhez képest a tíz-hússzorosára - emelkedett, de néhány egzotikus fajt kizárólag a feketepiacról lehetett volna beszerezni. Ám, ha valami csoda folytán került volna új állat, azt etetni nem tudták volna. Összehasonlításul: egy jó étvágyú, kifejlett oroszlán naponta 5-6 kg nyers húst fal fel, ehhez képest a háború utáni jegyrendszer egy felnőtt fővárosi férfi fejadagját heti 9 dkg húsban állapította meg.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/nemzseg1945.jpg" alt="nemzseg1945.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="498" height="510" /></p>
<p style="text-align: center;">A Nemzeti Segély május 1-i rendezvényére az Állatkertbe érkező, lerongyolódott pesti lakosok, 1945-ben. MAFIRT fotó</p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;">A romba dőlt, éhínséggel, tüzelőhiánnyal küzdő, súlyos jóvátételt nyögő Budapesten tehát az Állatkert újbóli benépesítésére egy jó ideig gondolni sem lehetett. Az üres ketrecek, a síri csendbe burkolózott park azonban jó ürügyet szolgáltatott befolyásos szervezeteknek, hogy az Állatkert területét valami egészen másra kezdjék hasznosítani, mint amire eredetileg kitalálták. Az első szabad május elsején afféle Liget-pótlékként a park szolgált a Nemzeti Segély nagy gyerekuzsonnáztatásának helyszínéül, ahol a sokat szenvedett gyereksereg vidáman hintázott az üres majomházban, és csónakázott a kihalt állatkerti tavon. Nyáron újraindultak a háború előtt nagy sikerrel zajlott szimfonikus zenei koncertek, de a belépő ára olyan magas volt, hogy csak kevesen tudták megfizetni.</p>
<p style="text-align: justify;">1946 őszén a kommunista tömegrendezvények sikerén felbuzdult Kisgazdapárt a parasztszövetséggel karöltve megrendezte a fővárosi parasztnapokat, ahová mintegy 250 000 látogató érkezett az ország minden tájáról. Ebből az alkalomból az Állatkert területén egy ipari vásárt rittyentettek kiállítási pavilonokkal, mezőgazdasági gépek bemutatójával. Félő volt, hogy ha nem sikerül az Állatkert feltámasztása, a főváros az egészet bezáratja. Ez 1947-ben egyébként komolyan szóba is került.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/manci.jpg" alt="manci.jpg" class="imgnotext" width="546" height="368" /></p>
<p style="text-align: center;">Manci, a háborús túlélő zebra élelmet kunyerál 1948 tavaszán. fotó: Bauer Sándor, MTI</p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><a href="https://ujjealigetben.blog.hu/2012/08/18/jo_karban_levo_vadallatokat_keresunk" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Nadlerék közben derekasan küzdöttek az állatállomány gyarapításáért</a>. Húsevő állatokat nem tudtak fogadni, ezért magyar háziállatfajtákkal, racka juhokkal, magyar tarka marhákkal, házinyulakkal, kecskékkel, baromfiakkal népesítették be az időközben kijavított kifutókat. Jellemző volt az akkori viszonyokra, hogy valaki egy baglyot ajánlott megvételre, cserébe az akkor ritka kincsnek számító disznózsírt kért volna, de az Állatkert nem tudott szerezni, így a reményteljes üzlet kútba esett. A hálátlan pesti közönség viszont nem törődött a nehézségekkel, oroszlánt, medvét, zsiráfot követelt az igazgatóságtól. A látogatószám egyre csökkent, a hajdan Európa-hírű intézmény pedig permanensen termelte a ráfizetést. A helyzet kilátástalannak tűnt.</p>
<p style="text-align: justify;">Az Állatkertet végül egy váratlan, méghozzá a szomszéd konkurens intézménytől érkezett ajánlat mentette meg a végső csődtől. 1947 telén, londoni látogatásukról hazatérőben Árvai Rezső és Göndör Ferenc, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatói megálltak Prágában, hogy a jövő évadra állatszámokat szerződtessenek. A cseh főváros híres cirkuszának két tulajdonosa, a Fiala fivérek egy mindenki számára előnyös ajánlattal álltak elő. Eszerint az 1948. március 15. és június 30. közötti budapesti vendégszereplésük alatt a kb. 160 állatból álló teljes menazsériát beszállásolják az Állatkertbe, a szállításról, gondozásukról, élelmezésükről maguk gondoskodnak, cserébe az Állatkert a 3 ft-ra emelt jegyárbevétel felét köteles nekik átadni. Az állatok egész nap megtekinthetők a városligeti intézményben, néhányukat csak arra az időre kell majd nélkülözniük a látogatóknak, amíg a cirkuszi fellépésüket letudják. Az így kidolgozott szerződést még a fővárosnak is jóvá kellett hagyni. Ennek nem volt különösebb akadálya, hiszen Fialáék a látogatószám sokszoros emelkedését prognosztizálták. Az üzlet tehát mindenki számára előnyösnek mutatkozott.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/fiala.jpg" alt="fiala.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="563" height="370" /></p>
<p style="text-align: center;">Fialáék elefántjai a Szondi utcai legendás Kéményseprő vendéglő előtt haverkodnak a fővárosiakkal, 1948 novemberében. fotó: Rév Miklós, MTI</p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;">1948 márciusában a sajtó úgy készült a sereglet fogadására, mint egy győztes futballválogatott hazatérésére a világbajnokságról. A tudósítók félóránként küldték a jelentéseket: Szobnál vannak, közelednek a pályaudvarra, leemelték az oroszlánketrecekről a védő deszkákat, most lesz az elvámolás, elindultak... Az állatsereglet békésebb része, ahogy a korban szokás volt, lábon tette meg az utat a fővárosi Állatkertbe. Nem a Podmaniczky utcán, hanem jó nagy kerülővel a körúton, a Rákóczi úton, a Keleti Pályaudvart érintve fordultak a Városliget felé. A reklámnak is beillő komótos felvonulás sok vidám percet okozott a pesti utcán, a járókelők boldogan integettek a jól idomított vadállatoknak, akik rácáfolva jólneveltségükre, a Teréz körúton megdézsmálták egy zöldséges almakészletét. Végül 13 oroszlán, 2 tigris, 3 elefánt, 4 teve, 1 kenguru, 2 medve, 4 jegesmedve, 40 ló, számos majom és papagáj nyert beszállásolást az Állatkertben, kiegészülve olyan cirkuszi porondtól kissé idegen fajokkal, mint a hiéna vagy a borz.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/holland.jpg" alt="holland.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="553" height="374" /></p>
<p style="text-align: center;">Hollandiából érkezett állatszállítmány kipakolása a Dózsa György úti kapunál, 1949. május 24-én. fotó: Bauer Sándor, MTI</p>
<p style="text-align: justify;">A számítás egyébként bejött, Fialáék is szépen kerestek az üzleten, az Állatkert látogatóinak száma pedig majd négyszeresére emelkedett az előző év adott időszakához képest. A prágai cirkuszosok a siker láttán még ugyanazon év őszén, a korábbiakhoz hasonló feltételek mellett visszatértek a Városligetbe. Az eredmények meggyőzték a fővárosi vezetést: van igény a nagy múltú városligeti intézményre, de ki kell szolgálni a közönséget: nem halogatható tovább az egzotikus állatfajok beszerzése. 1949 elején a Gazdasági Főtanács engedélyezte az Állatkertnek 100 000 ft hitel felvételét, amelyből nyélbe tudták ütni az üzletet. A Hollandiából és Olaszországból beszerzett állatszállítmányok két turnusban, 1949 nyarán érkeztek a fővárosba. A közönség áramlott az Állatkertbe, hiszen újra láthattak oroszlánt, páviánt, antilopokat, struccokat, medvét, színes madarakat. Az Állatkert megmenekült, bezárása végképp lekerült a napirendről.</p>
<p style="text-align: justify;"> Majkó Zsuzsanna</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2020%2F01%2F04%2Ffialaek_megmentik_az_allatkertet%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2020%2F01%2F04%2Ffialaek_megmentik_az_allatkertet%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2020%2F01%2F04%2Ffialaek_megmentik_az_allatkertet%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Fialáék megmentik az Állatkertet"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ujjealigetben.blog.hu/2020/01/04/fialaek_megmentik_az_allatkertet#comments"><img class="item_ctp" src="https://ujjealigetben.blog.hu/rss/image/post/id/15392810" border="0" /></a><br /></p>
cirkusz
Állatkert
0
Városliget
https://ujjealigetben.blog.hu
https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/nemzseg1945.jpg
https://ujjealigetben.blog.hu/2019/05/02/a_szazadfordulo_epiteszeti_botranya
A századforduló építészeti botránya - 1900. április 6-án megrepedt a Millenniumi Emlékoszlop
2019-05-02T13:19:54+02:00
2019-05-02T13:19:54+02:00
liget
https://blog.hu/user/526452
<p style="text-align: justify;">A Hősök terén álló monumentális Ezredéves Emlékmű ma megkérdőjelezhetetlen része nemzeti identitásunknak, a budapesti városképnek, nem utolsó sorban kedvelt turistacélpont. Nem is gondolnánk, hogy felépítését mennyi nem várt esemény, intrika, gáncsoskodás és baleset hátráltatta. A legemlékezetesebb, a közvéleményt hónapokig lázban tartó botrány 1900 áprilisában következett be.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/sinedat.jpg" alt="sinedat.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><small>Az emlékmű elkészült építészeti része még szobrok nélkül, 1902 körül</small></strong></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><strong>"Schikedanz fogpiszkálója"</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A honatyák 1894-ben döntöttek a Honfoglalás 1000. évfordulóját megörökítő emlékmű felállításáról az Andrássy út városligeti végénél. Az emlékmű tervezésére Wekerle Sándor miniszterelnök – a kor szokásaitól eltérően - pályázat nélkül Zala Györgyöt és Schickedanz Albertet kérte fel. Zala a szobrok, domborművek elkészítésére kapott megbízást, míg Schikedanz az emlékmű építészeti részéért felelt.</p>
<p style="text-align: justify;">A közvéleményt és a pesti lapokat hónapokig lázban tartó botrány mindjárt a szerződések megkötése után kirobbant. Nem meglepő, hiszen a Magyarországon addig még elképzelhetetlen méretű és költségvetésű emlékmű a művészeknek hatalmas presztízst, és nem mellesleg hosszútávú, biztos egzisztenciát is jelentett. A konkurencia pedig nem bánt szűkmarkúan a sokszor személyeskedésig menő kritikával. Elsősorban a Mérnök és Építész Egylet tiltakozott Schulek Frigyes vezetésével, és az „összes hazai erők bevonásával” nyílt pályázat kiírását követelte. Schickedanz tervét esztétikailag nem találták megfelelőnek, Zalával kapcsolatban pedig felvetették, hogy ekkora munkával kizárt, hogy elkészüljön időre. A tiltakozásnak semmi hatása nem volt, a tényleges megvalósítás 1898-ban elkezdődött.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/gabriel-arkangyal-3.jpg" alt="gabriel-arkangyal-3.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><small>Gábriel arkangyal szobra</small></strong></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;">A nagyszabású terv szerint az emlékmű két főrészből állt volna: a központi elem – egy 30 méter magas oszlopon Gábriel arkangyal szobra, lent az oszlop körül a hét vezér lovas szobrával - a honfoglalásra és az államalapításra, a körülötte két negyed körívben elhelyezkedő oszlopcsarnokban helyet foglaló uralkodók szobrai – tulajdonképpen nemzeti panteon – az ország ezeréves történelmére utalt.</p>
<p style="text-align: justify;">Már állt az oszlop, és Gábriel arkangyal szobra is elkészült, amikor 1900 április elején szenzációhajhász címek öntötték el a botrányt szimatoló lapokat: „A millenniumi emlékoszlop katasztrófája” (Magyarország, április 12.) „A millenniumi emlékmű veszedelme” (Pesti Hírlap április 12.), „A millenniumi emlékoszlop megrepedt” (Budapesti Hírlap, április 11.).</p>
<p style="text-align: justify;">Hogy mi is történt valójában, az a napi sajtóból nehezen kibogozható, hiszen két eltérő narratíva állt egymással szemben. Az egyik szerint a silány építőanyag okozta a problémát, a kivitelezést is végző Schickedanzot még azzal is megvádolták, hogy olcsó, bontott követ használt. A másik álláspont szerint a minisztérium által elrendelt, túlzott terhelési próba közben sérült meg az oszlop.</p>
<p style="text-align: justify;">Annyi bizonyos, hogy a tervek benyújtása után a mérnöki hivatal és a minisztérium akadékoskodni kezdett. Előbb az eredetileg 26 méteresre tervezett oszlop magasságát növelték meg, majd a magasba száműzött, kiterjesztett szárnyú Gábriel arkangyallal akadt gondjuk. Úgy vélték ugyanis a mérnökök, hogy a Zala György által javasolt rögzítési mód elégtelen, a szárnyak miatt a szél könnyen belekaphat a szoborba, és lesodorhatja az oszlopfőről, sőt a keletkező szélnyomás magát az oszlopot is felboríthatja. Ezért egy különleges, addig itthon még nem alkalmazott lehorgonyzási technikát javasoltak: az oszlop teljes hosszában végigfutó, és az alapnál mélyen a földbe hatoló acélrudat akartak a kész oszlopba leengedni. Ez biztosította volna az oszlop illetve a szobor stabilitását.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/mti.jpg" alt="mti.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><small>Zala György (bal szélen) műtermében, Árpád vezér szobrának gipszmintájával</small></strong></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;">A lehorgonyzás 1900 április 6-án elkészült, ám a fémrúd megfeszítésekor az oszlop két korongján hajszálrepedések keletkeztek. Félő volt, hogy az ezeken beszivárgó és télen megfagyó víz szétrepeszti a mészkőből készült építményt. Azok, akik már eleve nem nézték jó szemmel, hogy Schickedanz és Zala pályázat nélkül kaptak megbízást a Millenniumi Emlékű tervezésére, sőt később a kivitelezésre is, most ismét támadásba lendültek. Bírálták a tervező szakmai felkészültségét, a beépített anyag minőségét, és követelték új pályázat kiírását.</p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;">„<em>Országunk ezredéves fennállásának emlékére valami szépet akarunk csinálni. Rábízzuk két nevezetes építőmesterre és egy még nevezetesebb szobrászra. És mit csinálnak ők? — talán igyekeznek valami soha nem látott nagyszerűt, valami lelkűnkből és az ő lelkűkből fakadó, nemes formájú kőrakást, rá odavaló, jellemző, invenciós szobrokat csinálni? Nem; ez eszükbe sincs! </em><em> </em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>Mert nálunk nem a tehetséget bízzák meg az előforduló művészi alkotások kivételével, hanem azokat, a kik jól tudnak előszobázni és kitartással okvetlenkedni. Sikedanc barátunk kiállíthatja a bizonylatot, hogy minő hasznos dolog, ha valaki jó, türelmes, begyakorolt előszobázó.”</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>Sikedanc fogpiszkálója. Budapesti Építészeti Szemle, 1900. 4.szám</em></p>
</div>
<p>Zala természetesen egész más nézeten volt. Szerinte az oszlop sérülését az okozta, hogy a mérnöki hivatal által előírt terhelési próba akkor próbanyomást írt elő, ami még egy gránitoszlopot is megrepesztett volna.<em><br /></em></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;">Az ügyben megszólalt Zielinszky Szilárd, műegyetemi magántanár, a városligeti millenniumi híd tervezője is: <em>" …. Az oszlop anyaga, a mint személyesen győződtem meg, a lehető legveszélyesebben törött el …... Ez csak úgy történhetett, hogy a kő-anyaga alkalmatlan, a beépített kő alakja helytelen és az építési munka maga hiányos volt. … Korán jött a tanulság arra, hogy millennium oszlopnál mely két millió koronába kerül, nem szabad helytelen takarékossággal az erőtanilag főszerepet játszó alkatrészt silány, likacsos, könnyű és az idő fogainak ellent nem álló anyagból készíteni. Most pedig ne foltozzanak ily műemléken garasok miatt, hanem bontsák le az egész oszlopot és épitsék fel a hozzá egyedül méltó anyagból, gránitból. Az tehát biztosra vehető, hogy az ezredéves „műemléket” le kell bontani s ennek folytán most sokan hangoztatják : ha már le kell bontani, itt volna az ideje annak, hogy pályázatot hirdessenek egy valóságos műemlék tervezésére, mely pályázattól inkább lehet a „műemléket” elvárni, mint Sikedanz hivatatlan tervezéseitől. Mert ha ez a pályázat ki nem iratik, akkor a „műemléket” 10—15 év múlva — le fogják egészen rombolni. ..”</em></p>
<p>(Budapesti Építészeti Szemle, 1900. május 1.)</p>
</div>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p>A probléma megoldására először azt tervezték, hogy a kőkorongokat egyszerűen kicserélik, ehhez az oszlopot a repedésig, azaz az alaptól kb. tizennégy méter magasságig vissza kellett volna bontani. Olyan elképzelés is volt, hogy egy kis kődarabbal kiékelik a megrepedt korongokat, így biztosítva az oszlop stabilitását. Ezt a megoldást végül azért vetették el, mert a foltozás elcsúfította volna az egész emlékművet.</p>
<p style="text-align: justify;">A kereskedelemügyi miniszter eldöntendő a további vitát, vizsgálóbizottságot küldött ki, melynek tagjai Czekelius Aurél miniszteri tanácsos, Czigler Győző, Nagy Dezső és Petz Samu műegyetemi tanárok, továbbá dr. Mentsik Ferencz és Lukse-Fábry Béla osztálytanácsosok voltak. (A helyzet pikantériája, hogy Petz Samu két évvel korábban megnyerte ugyan a Szépművészeti Múzeum tervezésére kiírt pályázatot, de a megvalósításra végül nem ő, hanem Schickedanz és Herzog Fülöp kapott megbízást.)</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/hosok_tere_1910korul001.jpg" alt="hosok_tere_1910korul001.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><small>Az emlékmű 1910 körül</small></strong></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;">A bizottság vizsgálódása során arra a megállapításra jutott, hogy a problémát kizárólag az oszlop anyagában kell keresni, azaz nem a megfelelő szilárdságú követ választották a tervezők. Azon az állásponton voltak, hogy az oszlopot le kell bontani és szilárdabb anyagból újjá kell építeni. Az újraépítéshez pedig a sokkal teherbíróbb haraszti mészkövet kell felhasználni, és a 60 000 korona költséget a hibás anyagválasztás miatt a tervezőkre kell terhelni.</p>
<p style="text-align: justify;">Széll Kálmán miniszterelnök végül elfogadta a bizottság javaslatát, az újból felépített oszlop szűkkörű avatóünnepségére 1901. október 24-én délután 5 órakor került sor. Schickedanz Albert rövid beszéde után az oszlopban elhelyezték az emlékmű történetét megörökítő pergamentekercset, majd az oszlop tetejére felhelyezték a zárkövet. Ezt követően Czipauer János ácsmester, a budapesti ács ipartestület mestervizsgáztató bizottságának elnöke (nem mellesleg az ismert várostörténész Saly Noémi dédpapája) által tervezett és kivitelezett állványzat segítségével helyére emelték végre a hányatott sorsú Gábriel-szobrot. A rögzítés kiállta az idők próbáját, sem szélvihar, sem a világháború nem mozdította el többé a lapok által gúnyosan csak fogpiszkálónak nevezett oszlopról.</p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><em>„Az Andrássy-út végén készülő Ezredéves-emlékmű építészeti része a mult év folyamán befejeztetett, minthogy azonban az emlékmű főoszlopára alkalmazandó Gábor arkangyal lehorgonyzási szerkezetének elhelyezésekor az oszlop két középső dobja megrepedt, az oszlopnak újjáépítése iránt kellett intézkedni. A dobok megrepedését a vállalkozó és szakközegei a túlfeszített erőpróbának tulajdonították, míg a kormány szakközegeinek véleménye szerint a kövek nem tökéletes elhelyezése okozta a bajt. Ezen controvers kérdésben, a birói döntésnek elkerülése végett, mindkét fél érdekeit kielégítő méltányos megegyezés jött létre; és mert ennek következtében az oszlop fele úgyis lebontandó volt: újabban beszerzett szakvélemények alapján elhatároztam, hogy az egész oszlop keményebb haraszti kőből épüljön.”</em></p>
<p>(Széll Kálmán jelentése az Ezredévi Emlékmű ügyéről. A M. Kir. Kormány 1900. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv 23.p)</p>
</div>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: right;">Ligetfalvi György-Majkó Zsuzsanna<br /><em></em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2019%2F05%2F02%2Fa_szazadfordulo_epiteszeti_botranya%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2019%2F05%2F02%2Fa_szazadfordulo_epiteszeti_botranya%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2019%2F05%2F02%2Fa_szazadfordulo_epiteszeti_botranya%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A századforduló építészeti botránya - 1900. április 6-án megrepedt a Millenniumi Emlékoszlop"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ujjealigetben.blog.hu/2019/05/02/a_szazadfordulo_epiteszeti_botranya#comments"><img class="item_ctp" src="https://ujjealigetben.blog.hu/rss/image/post/id/14799448" border="0" /></a><br /></p>
Hősök_tere
Ezredéves_Emlékmű
0
Városliget
https://ujjealigetben.blog.hu
https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/sinedat.jpg
https://ujjealigetben.blog.hu/2019/03/29/elbocsatas_a_varoshazan_3_fa_kivagasa_miatt
Elbocsátás a városházán 3 fa kivágása miatt
2019-03-29T20:43:10+01:00
2019-03-29T20:43:10+01:00
liget
https://blog.hu/user/526452
<p style="text-align: justify;">A történet persze nem napjainkban játszódik, de a figyelmes olvasó két párhuzamot is felfedezhet az alább közölt írás és a mai kor történései között. Egyrészt a helyszín tekintetében: nem csak tágabban a Városliget, de konkrétan a régi Műcsarnok (később Olof Palme ház, legújabb kori nevén Millenniumi háza) környezetében játszódik a cselekmény, ott <strong>ahol ma 33 fát és több ezer négyzetméter cserjét tarolnak le egy rózsakert kialakítása miatt.</strong> Másik közös vonás a ligetvédők jelenléte: manapság egy elszánt civilekből verbuválódott csapat küzd a Liget értékeinek megmaradásáért, történetünk idején viszont <strong>két hivatali közeg, a városi főmérnök és a városi főkertész</strong> <strong>tett meg mindent a fák és ültetvények szükségtelen károsítása ellen</strong>. A párhuzamok mellett szembeötlő különbségek is felfedezhetők a két kor értékrendjében: <strong>1884-ben 3 db fa kivágásából hatalmas patália lett.</strong> Az ügy megjárta a főváros legmagasabb szerveit, rendőrségi feljelentés született, a felelőst elbocsátották az állásából. A közvélemény pedig a sajtó közvetítésével élénk figyelemmel és aggódással követte a Városliget sorsát. Ma a fairtás a társadalom meglehetős közönye közepette zajlik, az építtetők és az engedélyező hatóságok munkatársai pedig előbb-utóbb biztosan állami kitüntetéseket kapnak.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/olofhata17blog.jpg" alt="olofhata17blog.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;">A tetthely napjainkban, megint fákat vágnak, most egy rózsakert kialakítása miatt</p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p><strong>Előzmények</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Történt, hogy az iparoslobbi nyomására a kormány úgy döntött, <strong>1885-ben országos iparkiállítást rendez</strong>. Az ötletgazda gr Zichy Jenő, az „ipargróf”, ahogy a kortársak nevezték, már maga mögött tudta a sikeres székesfehérvári iparkiállítást, és később az Ezredévi kiállítás rendezésénél is ott bábáskodott. A kiállítás helyszínéül Zichyék mindenképpen az Orczy kertet szerették volna megkaparintani, ekkor még úgy gondolták az ott rendelkezésre álló parkterület, és a Ludoviceum épülete pont elég lesz a kiállítóknak. A helyszín kijelölésénél a fővárossal kellett egyezkedni, Gerlóczy alpolgármester több alternatív javaslattal is készült.</p>
<p style="text-align: justify;">Rendezésre várt, ezért ideális lett volna a hajdani ún. váci temető területe (Váci út – Lehel utca – Taksony utca által határolt háromszög), de szóba került a csőd szélén táncoló Állatkert (Serák igazgató úr élénk tiltakozása közepette), valamint a Városligetben az éppen kiépülő Stefánia környezete. Sokáig az Orczy kert látszott befutónak, itt a parkozás már készen volt, és a terület bekerítésére sem kellett költeni. 1882-ig tartotta is magát ez az elképzelés, a kiállítók nagy száma azonban kezdte szétfeszíteni az Orczy kertben adott kereteket. Mivel a kiállítási bizottság tagjai ragaszkodtak ahhoz, hogy az eseményt kellemes, parkos környezetbe telepítsék, jobb híján ismét szóba került a Stefánia környéke.</p>
<p style="text-align: justify;">A <strong>főváros aggodalmát fejezte ki, hogy talán a Városligetben túl sok fát kellene kivágni</strong>, köztük a friss telepítésű fenyvest a Fuit sír környékén. Ugyanakkor számított is a kormány bőkezűségére, amivel az akkor még meglehetősen problémás területet rendezni lehetett volna végre. A Stefániától nyugatra eső rét ugyanis a Liget általános terepszintjénél mélyebben fekvő, elhanyagolt terület volt, ahol rengeteg gondot okozott a talajvíz állandó jelenléte.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/fszekolof.jpg" alt="fszekolof.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;">A Pfaff-féle műcsarnok és környezete az átadás után</p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;">A főváros tehát nem zárkózott el a ligeti terület átadásától, de biztosítékot szeretett volna az új telepítésű ültetvények és a fák megkímélésére. Végül <strong>tanácsi határozatba foglalták</strong>, hogy az egyes pavilonok építési helyét a kiállítási bizottság a városi főmérnök és a városi főkertész jelenlétében és közreműködésével jelölheti csak ki. Ők ketten – <strong>Fuchs Emil főkertész és Fodor István főmérnök</strong> – aztán úgy tologatták a leendő épületek alapjait, hogy az a lehető legkevesebb fa károsításával járjon.</p>
<p style="text-align: justify;">Történetünk főszereplői - Fuchs és Fodor urak - tehát fáradhatatlanul rótták a Városliget útjait, amikor is 1884. május 26-án példátlan bűneset tárult a szemük elé. A Pfaff Ferenc által tervezett Műcsarnok építkezésénél ugyanis 26-án este 3 tuskóra lettek figyelmesek. A tuskók reggel még viruló fák voltak, az épület állványozásával megbízott Dubroviczky Ágoston főpallér megbízásából Szabó Zsigmond városligeti felügyelő vágatta ki őket, mivel –elmondása szerint - akadályozták az állványok felállítását. Ehhez azonban nem lett volna joga, a <strong>tanácsi határozat értelmében ezt Fuchsnak és Fodornak kellett volna engedélyezni.</strong> Fuchs Emil ráadásul azon a nézeten volt, hogy elegendő lett volna a fák gallyazása, a kivágás szükségtelen károkozás volt. Az előző napon még fel is hívta Dubroviczky figyelmét, hogy a szép. koros szederfára különösen vigyázzon.</p>
<p style="text-align: justify;">A tetthelyen Fuchs Emil még azon melegében szabályos kihallgatást rendezett, és a megtört bűnösök vallomását jegyzőkönyvbe vetette, majd ez alapján jelentést írt <strong>Cséry Lajosnak, a fővárosi városligeti bizottmány elnökének</strong>. A jelentésben a bűnösök szigorú megbüntetését, illetve a fák megkímélése érdekében további intézkedéseket is kért.</p>
<div class="frame">
<p><strong>A jelentés (eredeti helyesírással)</strong></p>
<p><em>E hó 26-án este felé, midőn a kiállítási czélokra átengedett területet és az építkezéseket megtekintettük, megütközéssel azt tapasztaltuk, miszerint a Stefánia út mentén emelendő „műcsarnok” építésénél, a bekerített helyen három drb, nevezetesen egy akácz, egy jávor és egy 22 hüvely átmérővel bíró, az épület nyugati sarkától mintegy 15 lábnyi távolságban fennállott szederfa az említett nap folyamán kivágva lett.</em></p>
<p><em>Midőn eziránt a Kasuer Gyula építési vállalkozó úrnál a műcsarnok építésénél alkalmazott Dubroviczky Ágoston főpallért kérdőre vontuk, válaszul azt nyertük: hogy miután neki az állványok felállítása miatt az épület mellett 10 lábnyi széles területre szüksége van, s miután ő azt, hogy a fák kivágatása miatt kihez kelljen fordulnia nem tudta, ennél fogva ő Szabó Zsigmond városligeti felvigyázót a nevezett fák kivágatása iránt felszólította, ki is azt Fazekas István (lakik: Kiszugló 2351.sz) és Tóth Pál (lakik Rákos 2217) majorosok által nyomban eszközöltette is.</em></p>
<p><strong>(A kivágási díj fejében egyébként fent nevezett majorosok csak a gallyakat kapták, a törzseket beszállították a városi faraktárba. Tényleg, a most kivágott fák anyaga vajon hová kerül?)</strong></p>
<p><em>Minthogy tehát e két ember( Dubroviczky és Szabó) hibás volta nézetünk szerint kétségtelen, ennélfogva tisztelettel javaslatba hozzuk: miszerint a Duboviczky Ágoston pénzbelileg leendő súlyos megbírságolása iránt illetékes helyen a kellő lépéseket megtenni, s egyszersmind intézkedni méltóztatnék: hogy Szabó Zsigmond állásából felfüggesztetvén, cselekedetéhez méltólag megbüntetve legyen. </em></p>
<p><em>Ez alkalommal egyszersmind tisztelettel még azt is javasoljuk, miszerint az országos bizottság a fővárosi tanács útján megkeresendő lenne, hogy a kiállítási országos bizottság minden egyes építési vállalkozóval tudassa, illetve annak szigorúan hagyja meg, hogy a fák és egyéb ültetvények kivágásától és rongálásától tartózkodjanak, s amennyiben netán mégis egyik vagy másik fának a kivágása szükségessé válnék, azt előzetesen az 19596/1884 számú tanácsi határozattal a felügyelettel megbízottakkal tudatni szoros kötelezettségüknek tartsák – s a vállalkozók különösen figyelmeztetendők, hogy minden egyes épületnél az építkezés megkezdését a kitüzésekkel megbízott mérnökkel tudassák.</em></p>
<p><em>Fuchs Emil-Fodor István</em></p>
</div>
<p style="text-align: justify;">Az ügy folytatásaként Cséry Lajos a Városligeti bizottmány elnöke a tanácshoz fordult. Jelentésében tájékoztatta a testületet Szabó Zsigmond városligeti felvigyázó elbocsátásáról, melyet a tanács jóváhagyólag tudomásul vett. A tanács határozatban kérte továbbá a kiállítási bizottságtól a nevezett főpallér súlyos megrovását, továbbá, az építési vállalkozók figyelmének ismételt felhívását arra, hogy az önkényes fakivágásoktól tartózkodjanak.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/eloadoiv.jpg" alt="eloadoiv.jpg" class="imgnotext open-in-modal" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /></p>
<p style="text-align: center;">Cséry Lajos, a városligeti bizottmány elnökének jelentése az önkényes fakivágásokkal kapcsolatban</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Az 1885-ös kiállítás előkészületei alatt nem ez volt az egyetlen szabálysértés, amit a rendíthetetlen és megvesztegethetetlen Fuchs Emil leleplezett. Számos jelentést írt Cséry Lajosnak, többek között engedély nélkül elkezdett építkezésekről, további fakivágásokról, környezetkárosításokról. Cséry minden alkalommal a tanácshoz fordult, bár az ügyek kimenetelét illetően szkeptikus volt. <strong>Azok közé tartozott, akik előre megmondták, a kiállítás Városligetbe telepítése a parkot 10 évvel fogja visszavetni a fejlődésben.</strong> A fővárosnak a kiállítás után tetemes összegbe került a park helyreállítása, csak az első év növényesítési munkálataira 15 000 Ft-t szavaztak meg. (A Városliget teljes fenntartási költsége ekkor 43 000 Ft volt évente). A kiállítás zárszámadásánál, amit a kormány készített el, ezeket a költségeket természetesen nem vették figyelembe.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/oak885.jpg" alt="oak885.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;">Az Országos Általános kiállítás látképe, 1885</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: right;"><em> Majkó Zsuzsanna<br /></em></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2019%2F03%2F29%2Felbocsatas_a_varoshazan_3_fa_kivagasa_miatt%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2019%2F03%2F29%2Felbocsatas_a_varoshazan_3_fa_kivagasa_miatt%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2019%2F03%2F29%2Felbocsatas_a_varoshazan_3_fa_kivagasa_miatt%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Elbocsátás a városházán 3 fa kivágása miatt"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ujjealigetben.blog.hu/2019/03/29/elbocsatas_a_varoshazan_3_fa_kivagasa_miatt#comments"><img class="item_ctp" src="https://ujjealigetben.blog.hu/rss/image/post/id/14727177" border="0" /></a><br /></p>
fairtás
1885
Fuchs_Emil
Országos_kiállítás
0
Városliget
https://ujjealigetben.blog.hu
https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/olofhata17blog.jpg
https://ujjealigetben.blog.hu/2019/02/27/blondin_a_niagara_vandora_a_pesti_ligetben
Blondin, a Niagara hőse a pesti Ligetben
2019-02-27T20:51:57+01:00
2019-02-27T20:51:57+01:00
liget
https://blog.hu/user/526452
<p style="text-align: justify;">195 éve, 1824. február 28-án született Franciaországban, a Pas-de-Calais megyei Hesdin településen Charles Blondin (eredeti neve: <strong>Jean François Gravelet)</strong>, a világhírű kötéltáncos, aki élete során elképesztő produkciójával kétszer is lenyűgözte nagyszámú közönségét a Városligetben.</p>
<p style="text-align: justify;">A hagyományos vásári népszórakoztató műfajok egyik legkedveltebbje a kötéltáncos mutatvány volt. Ennek továbbfejlesztett változata, a nagyvárosi ízlésvilágnak jobban megfelelő, olykor bravúros ügyességet és merészséget kívánó kötéljáró produkció, melynek számos művelője turnézott a 19. század folyamán Pesten. A műfaj világhírnévre szert tett, francia származású legendája két ízben is járt Magyarországon. Egy időben még a városligeti nagyrétet is róla nevezték el.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/blondin68evesx.jpg" alt="blondin68evesx.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><small>Az idősödő kötélvirtuóz, itt 68 éves korában (forrás: Pesti Hírlap naptára, 1931)</small></strong></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;">A csodagyereknek tartott Blondin szülei artisták voltak, így már gyermekkorában beszippantotta a cirkusz világa. Többféle artistaszámmal próbálkozott, míg végül kikötött a kötéltáncolásnál. 35 évesen lett világhírű, amikor 1859-ben, a mintegy 160 méter magasságban kifeszített, 300 méter hosszú kötélen egyensúlyozva átsétált a Niagara vízesés fölött. Egyszerű kötéljáró számát az évek során újabb és újabb bravúrokkal tökéletesítette.</p>
<p style="text-align: justify;">Előfordult, hogy zsákot húzott a fejére, és vakon végezte a mutatványokat, volt, hogy bukfencezett, talicskát tolt, székre ült, vagy összebilincselt kézzel, illetve gólyalábon járkált fel alá a magasban. Bizarr produkció volt, amikor egy kis tűzhelyen, odafent a kötélén főzte meg ebédjét, amit ott helyben el is fogyasztott. Más alkalommal tűzijáték rakétákat eregetett a produkció közben.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/blondin_sut.jpg" alt="blondin_sut.jpg" class="imgnotext" width="456" height="672" /><strong><small>Blondin omlette-t készít a kötélen (forrás: <a href="http://blogs.slq.qld.gov.au/jol/2012/07/30/great-blondin-brisbane/">http://blogs.slq.qld.gov.au/jol/2012/07/30/great-blondin-brisbane/</a></small></strong></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Egyik kedvenc mutatványa volt, amikor valakit – többnyire segédjét vagy egy vállalkozó kedvű nézőt – a hátán vitt át a kötélen. Bécsben ezt a mutatványt betiltották mondván, „Blondin, ha valami baj találna történni, megszabadíthatná ugyan magát ügyessége által, de a másik embert semmi sem mentené meg a szörnyű haláltól”. A legenda szerint egyszer a nézők soraiban helyet foglaló walesi herceget is át akarta vinni a Niagara felett, a leendő király azonban nem vállalta a kockázatos utazást.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/blondin_eszik.jpg" alt="blondin_eszik.jpg" class="imgnotext" /><strong><small>Blondin ebédel a kötélen (forrás: gettyimages.com)</small></strong></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Blondin mutatványai közben az egyensúlyozó boton kívül soha más segédeszközt nem használt.</p>
<p style="text-align: justify;">Közel ötven éven át járta a világot mutatványosként, közben egyetlen baleset sem érte. Két alkalommal azonban igen közel járt hozzá. Negyvenéves korában Liverpoolban lépett fel, ahol egy nyolc hónapos oroszlánkölyköt vitt magával. A produkció közben az egyik mellékkötél elszakadt, és visszacsapódva megütötte Blondint. Megbillent, de a másodperc tört része alatt visszanyerte egyensúlyát úgy, hogy a közönség szinte semmit nem vett észre az életveszélyes helyzetből. Külön bravúr volt, hogy eközben a riadt oroszlánt is sikerült megnyugtatnia. Egy másik alkalommal a londoni Kristálypalotában rendezett esti tűzjáték alatt ment át a kötélén. Az egyik ponton, ott álló segédje véletlenül meglökte. Blondin elvesztette egyensúlyát, az egyensúlyozó bot kiesett a kezéből, ő maga pedig a kötélre zuhant. Testi erejét és lélekjelenlétét bizonyítja, hogy sikerült felállnia, és a produkciót be is tudta fejezni.</p>
<p style="text-align: justify;">Blondin két alkalommal is fellépett a Városligetben. 1864-es fellépésének helyszínét, a városligeti nagyrétet néhány évtizedig Blondin-rétként emlegette a pesti sajtó.</p>
<p style="text-align: justify;">Először 1864. júliusában érkezett Pestre. A Margitszigeten produkálta magát, ahová a több, mint 10 000 érdeklődőt délután két óra és éjfél között öt gőzös szállította. A korabeli sajtó így számolt be a világraszóló eseményről:</p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;">„Blondin pontban 6 órakor lépett ki a roppant nézősereg elé. Érdekes erődús szőke férfi, ruganyos izmokkal, napóleoni fejjel és szakálla! Miután ezüst pikkelyes jelmezében, lobogó fehér tollas sisakban, az egyik árboczfa erkélyéről meghajtá magát megkezdte sétáját a 3,5 hüvelyk átmérőjű kötélen 90 lábnyi magasságban a sziget pázsitjától. Másod ízben polkalépésben, harmadizben csaknem futva ment végig 350 láb hosszú kötelén. Később a kötél közepén borzasztó testgyakorlatokat tett; fején állva verte össze bokáit a levegőben, majd egy lábbal függve hintálta magát a kötélen; ezután szemeit bekötve és egy zsákot borítva fejére úgy ment végig, többször tettetett kisiklással rémitve nézőit, mig végre egy embert ültetve hátára ezzel együtt tette sétáját. ….. Az ünnepélyt tánczvigalom’ és nagy tűzjáték fejezte be. Blondint midőn a kötélről a földre szállt a nézőtömeg egy nagy része éljenek közt kisérte a hajóra.”</p>
<p style="text-align: right;"><em>Nefelejts, 1864. július 24</em>.</p>
</div>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/blondincrossesniagara.jpg" alt="blondincrossesniagara.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Az óriási sikert látva az Újvásár téri (ma Erzsébet tér) német színház igazgatója, Josef Röhring jó üzletet szimatolt Blondin felléptetésében, ezért megegyezett az artistával még két bemutató megtartásában. Helyszínnek a Városligetet, azon belül a Hattyú-tó környékét nézte ki. Az ötletre 1000 forint bérleti díj ellenében áldását adta a város. A belépődíjat 50 koronában állapították meg, a produkció időpontját pedig „bengaliai tűz fénye mellett” este 9 órára tűzték ki.</p>
<p style="text-align: justify;">Ez utóbbi nem volt jó ötlet, mert „Blondin ugyan táncol, s csinálta is egyre másra a nyaktörő mászásokat, de mihaszna, mikor a sötétben nem láthatta senki, mert az a néhány szövétnek, és alvó fényű lámpák akár nem is lettek volna. A nagy közönség zúgolódott és kacagta a szerencsétlen gondolatot. Ma az előadást ismételik.” – írta Hölgyfutár, 1864. augusztus 7-i száma.</p>
<p style="text-align: justify;">A produkció végül remekül sikerült, a közönség tátott szájjal, hatalmas ováció mellett nézte végig a művész elképesztő mutatványait. Röhring igazgató és Pest városa is jól járt: „a nézők száma 10 241 volt, ezek közt 200 vidéki, kik vasúton jöttek és a jegyeket még az indóházban válották.” A bevételből jutott jótékonyságra is, és maradt valamennyi Röhring igazgató zsebében is.</p>
<p style="text-align: justify;">Blondin első látogatásának utolsó felvonásaként még egy különös per is lezajlott: a Nemzeti Színház arra hivatkozott, hogy a törvény szerint minden oly mutatványból, mely a város határán belül a színházi előadások ideje alatt zajlik, a Nemzeti Színháznak kárpótlási illeték jár. Röhring igazgató a követelés jogosságát tagadta, az ügyből per lett, melyet a Nemzeti Színház nyert meg.</p>
<p style="text-align: justify;">Blondin vendégszereplése annyira fontos esemény volt, hogy Fehér János álnéven „egy ismertebb írónk” „Blondin és az embere, kit a hátán visz” címmel vígjátékot írt, melyet a Budai Népszínház műsorára is tűzött. A sajtó előzetesen úgy vélte, hogy a mű a „jobb alkalmi darabok közé tartozand”. Nem így történt. A Hölgyfutár, 1864. szeptember 8-án így írt a darabról: „Blondin a népszínházban csúful megbukott. Azt mondják, a darab maga, leszámítva a cselekvény ziláltságát s az összefüggés hiányát, elég mulattató, de az előadás minden kritikán alul rósz volt.”</p>
<p style="text-align: justify;">Blondint meghívták az 1867-es koronázási ünnepségekre is, ekkor a Duna fölött kelt volna át, ám a rendőrség a kunsztot betiltotta. Az idősödő artista 1880. májusában tért vissza Budapestre, ekkor két hétig az Állatkertben szerepelt.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/blondin_hirdetes_18800525ahon.jpg" alt="blondin_hirdetes_18800525ahon.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;">forrás: A Hon, 1880, május 25.</p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;">A „Niagara hőse,“ Blondin (családnevén Gravelet) piros pünkösd első délutánján oly nagy tömeget vont az állatkertbe, minő ott még aligha volt egyszerre. A zsiráf-ház fölötti pázsiton állították föl a magasban a vékony kötélpályát, melyen ő hat órától majdnem hétig bámulatosan produkálta magát. Először sisakos, ezüst-pikkelyes, a napfénynél csillogó köntösben, kezében a nagy egyensúlyozó rúddal lassan haladt át a hosszú kötélen, másodszor már sebesen, harmadszor pedig (egész könnyű akrobataruhát öltve a magasban elfüggönyözött kis sátorban) tótágast állt a kötél közepén, majd egy a kötélre helyezett négy lábú székén produkálta magát, zsákba vont fejjel, nem látva, (eleintén tréfásan keresve lábaival a kötelet, a majd leesés megbillenésével is riasztgatva a hölgyeket) táncolt át a kötél hosszában. Később a hátán egy embert is átvitt rajta. Utoljára pedig lengyel jelmezben keresztül velocipédezett, hátrafelé is téve utat. Mindez az egyensúly virtuozitásának netovábbja. Blondin, ki tizenhat év előtt bámultatá itt magát először, nem mai legény többé. Ötvenhat éves, kissé potrohos, de izmos, erős ember, megfehérült bajuszal és állszakállal. Négy éves kora óta gyakorolja e nyakkockázó mesterséget nagy sikerrel. Most is sok tapsot és éljent kapottá tömegtől.”</p>
<p style="text-align: right;"><em>A Hon, 1880. május 19.</em></p>
</div>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Utoljára 68 éves korában lépett fel kedvenc helyén, a londoni Kristálypalotában, ekkor felnőtt fiával a hátán ment végig a magasban kifeszített kötélen. Blondin majdnem egy félszázadon át kápráztatta el közönségét elképesztő mutatványaival. Vagyonos emberként halt meg 73 éves korában, 1897. február 22-én. Temetésén több ezren vettek részt, koporsója után annak a kötélnek a darabjait vitték, amelyen legelőször táncolt a Niagara felett.</p>
<p style="text-align: right;"> Ligetfalvi György -Majkó Zsuzsanna</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2019%2F02%2F27%2Fblondin_a_niagara_vandora_a_pesti_ligetben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2019%2F02%2F27%2Fblondin_a_niagara_vandora_a_pesti_ligetben%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2019%2F02%2F27%2Fblondin_a_niagara_vandora_a_pesti_ligetben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Blondin, a Niagara hőse a pesti Ligetben"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ujjealigetben.blog.hu/2019/02/27/blondin_a_niagara_vandora_a_pesti_ligetben#comments"><img class="item_ctp" src="https://ujjealigetben.blog.hu/rss/image/post/id/14658567" border="0" /></a><br /></p>
kötéltáncos
Blondin
0
Városliget
https://ujjealigetben.blog.hu
https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/blondin68evesx.jpg
https://ujjealigetben.blog.hu/2018/05/02/mi_epul_az_allatkerti_koruton
Mi épül az Állatkerti körúton?
2018-05-02T18:41:18+02:00
2018-05-02T18:41:18+02:00
liget
https://blog.hu/user/526452
<p style="text-align: justify;">Sokan fotózzák a napokban az Állatkerti körúton a körhinta és a Cirkusz söröző közötti területet, ahol tél óta új épületek nőttek ki a földből. Az Állatkert új beruházása, a hamarosan nyíló Holnemvolt Vár építményeiről első pillantásra is szembeötlő, hogy replikaépületeket látunk. Most a történetüket is megismerheted, ha tovább olvasod a cikket.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/latvany_sarkanyokkal1.jpg" alt="latvany_sarkanyokkal1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><small>Az Állatkerti körút látványterve, készítette Anthony Gall Ybl-díjas építész</small></strong></p>
<p> </p>
<p><strong>A Holnemvolt Vár főbejárati kapuépítménye - Helfgott Sámuel gyorsfényképészete</strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/helfgott_liget_elotti.jpg" alt="helfgott_liget_elotti.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></strong></p>
<p style="text-align: justify;">A látványterv jobb oldalán látható bejárati kapuépítmény a Vurstliban álló Helfgott-féle gyorsfényképészet portáljának másolata. A papír gyorsfényképek előállítására szokosodott kis üzlet 1909-től, az új mutatványostelep kialakítása óta állt az Állatkerti körúton, mostani helye közelében.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/tf_83_160_nr001.jpg" alt="tf_83_160_nr001.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><small>A Mutatványostelep utcaképe az Állatkerti körút felől a 30-as években. Bal szélen: Helfgott fényképész üzlete, mellette a Royal Vio mozi, attól jobbra a körhinta. Hátul takarásban a Feszty-körkép rotundája</small></strong></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;">A 20. század első felében, egy vasárnap délutáni lizsézéshez elmaradhatatlanul hozzátartozott egy gyorsfénykép készítése Helfgott bácsinál. A tulajdonos legendás alakja volt a századelő Városligetének. Tekintélyét egyrészt szaktudása, másrészt termetes alakja alapozta meg. A ligeti legendárium szerint nem volt olyan "bicskás legény", akit puszta kézzel ne tudott volna ártalmatlanítani. A Mutatványosok Egyesületének majdnem haláláig elnöke volt. Több fényképet készített Molnár Ferencről, aki a Liliom írása közben naponta kijárt Helfgott műtermébe, hogy a Városliget jellegzetes figuráit tanulmányozza. Leghíresebb fennmaradt fotóján József Attila, Szántó Judit és baráti társaságuk pózol.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/helfggott_terv.jpg" alt="helfggott_terv.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><small>A gyorsfényképészet terve, 1908. forrás: BFL</small></strong></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<div style="text-align: justify;">
<p>Szép Ernő a Lila akácban megörökítette a Városliget halhatatlan fényképészének alakját:</p>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<p><i>"Azután csináltattunk gyorsfényképet Helfgott Sámuelnél, Manci egy hintalovon ül, én tartom a hintaló zabláját. Még most is megvan a kép."</i></p>
<p><strong>Sárkányok</strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/sarkany1.jpg" alt="sarkany1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></strong></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>Az egyik sárkány már a helyén, a Holnemvolt Vár főbejárata mellett figyel</strong></small></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p>Az 1860-ban készült három szárnyas sárkány szobor az egykori Kirakodó téri (ma Széchenyi tér) raktár északi felének öntöttvas kapurácsát díszítette. Első ránézésre túlméretezett kerékvetőnek tűnnek, ám a korabeli források szerint jégtörő szerepet szántak nekik az esetleges télvégi áradásokkor. Alkotójuk személye vitatott, a szakirodalom korábban Feszl Frigyeshez, Feszl monográfusa viszont Reitter Ferenchez köti a szobrokat.</p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/sarkany_dunapart.jpg" alt="sarkany_dunapart.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>Eredeti helyükön, a pesti rakparton</strong></small></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p>A huszadik század elején átkerültek a Városliget szélére, a világító szökőkút felé vezető sétány elejére.</p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/f_64_140.jpg" alt="f_64_140.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>1902-ben mindhárman átkerültek a Városligetbe</strong></small></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p>A 60-as években egyikük a Kiscelli Múzeum előtt lelt új otthonra, jelenleg is ott látható, két sárkány pedig a Vidámparkban a Velence nevű látványosság, majd az Elvarázsolt kastély főbejáratát őrizte. Az Állatkertbe 2011-ben kerültek. Új helyük mostantól a Holnemvolt Vár bejárati kapuja előtt lesz.</p>
<p><strong>Lovarda - Reymetter Árpád lovardája</strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/lovardama.jpg" alt="lovardama.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></strong></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>A Reymetter-lovardát megidéző épület 2018. május 2-án</strong></small></p>
<p>A jövőben lovardául szolgáló másik építmény eredetije, ugyanezzel a funkcióval nem az Állatkerti körúton, hanem a Mutatványos telep főutcáján, a Barlangvasút közelében állt. Ez a terület 2013-ig a Vidámparkhoz tartozott, azóta az Állatkert kezelésében van.<strong> </strong></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/1cikk2_1_iv_1407_b_vi_3521_1908.jpg" alt="1cikk2_1_iv_1407_b_vi_3521_1908.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><small>Az új Mutatványos telep parcellabeosztása 1909 -ben. Reymetter Árpád lovardája a 25-ös számú telken, a Vurstli főutcájában állt.</small></strong></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Az új Vurstli 1909-es kialakításakor a fenti helyszínrajzon ez a parcella, a 25-ös, még fenntartott helyként van jelezve. Hamarosan jelentkezett azonban az új bérlő, Reymetter Árpád, aki lovardát kívánt ezen a telken üzemeltetni.</p>
<p style="text-align: justify;">Úgy látszik a mutatványos üzem nem hozta a várt bevételeket a tulajdonosnak, ezért Reymetter a lovardában egyéb produkcióknak is szorított helyet. Az alábbi 1910-es években készült fotón látható, hogy ugyanebben az épületben mutogatták Sylviát, és a világ legnagyobb, 241 cm magas katonáját. Hogy Sylvia, "a világ csodája" mivel kápráztatta el a kispénzű publikumot, arról nincs közelebbi információnk, de sokatmondó a reklámtábla figyelmeztetése: a produkciót csak felnőttek nézhették meg.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/lovarda_szembol_th.jpg" alt="lovarda_szembol_th.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><small>Reymetter Árpád lovardája a Vurstli 25-ös számú parcelláján 1910 körül</small> </strong></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Reymetter szintén legendás alakja volt a Vurstlinak, több üzletbe is betársult. Egy ideig ő volt a slágerben is megénekelt Maud, a csodapók impresszáriója. A mutatvány lényege az volt, hogy a női statiszta végtagjait optikai trükkök segítségével eltüntették, így meglehetősen bizarr látványt nyújtott a csinos női arc, és a vetített pók test. Lényegét tekintve jövendőmondó mutatványos üzem volt, tehát a betérő delikvenseknek a póktestű jósnő néhány krajcárért boldog jövőt, jó férjet/feleséget, és anyagi biztonságot olvasott ki varázsgömbjéből.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/lovarda_th1.jpg" alt="lovarda_th1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><small>Reymetter lovardája a Pöltl-féle céllövölde és a Fortuna mozgó között a Vurstli főutcájában, 1910 körül</small></strong></p>
<p style="text-align: justify;">Hetekig tartotta lázban a sajtót Reymetter másik vállalkozása, Okkultusz, a beszélő fej, amelyet a Lauffer kávéház (később Cirkusz étterem) tulajdonosával együtt alapított. A mutatvány lényege az volt, hogy egy viaszból készült, szakállas férfifejbe apró, láthatatlan hangszórót és mikrofonokat szereltek, amelyek a közeli helyiségben tartózkodó statisztához továbbították a látogatók hangját. Így a feltett kérdésekre Okkultusz, a gépfej válaszolni tudott, azt a látszatot keltve, mintha egy gondolkodó robot társalkodna a közönséggel. A vállalkozás azonban csúfosan megbukott. Reymetterék nem vették figyelembe, hogy a mikrofonos trükköt kicsivel korábban egy Otto Widmann nevű német mérnök szabadalmi oltalom alá helyeztette, így jogosulatlanul használták fel a pesti Vurstliban. Az ügyből per lett, amelyet Okkultusz feltalálója megnyert, így Reymetterék hatalmasat buktak a reményteljesnek tűnő vállalkozáson.</p>
<p style="text-align: justify;">A tulajdonost azonban ez a fiaskó sem tántorította el az állandó megújulástól: az 1920-as évek elején, hallgatva az idők szavára, lovardáját dodzsemmé építtette át.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/1dod.jpg" alt="1dod.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><small>A Vurstli főutcája a 30-as években, x-szel jelölve a Reymetter-féle lovardából kialakított dodzsem</small></strong></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Az újonnan felhúzott Állatkerti körúti lovardának van azonban még egy figyelemreméltó részlete. A körhinta felőli oldalhomlokzatába a tervező, Anthony Gall belekomponálta a hajdan az Angol Parkban álló ún. Orfeumépület ablaksorát. Erről az építményről a Budapest folyóirat egy korábbi számában Ráday Mihály és Saly Noémi írt cikket. Akkor már évek óta leromlott állapotban tengődött, felújításába belekezdtek ugyan, de sajnálatosan félbehagyták.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/vp_orfeum011x.jpg" alt="vp_orfeum011x.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><small>A Vidám Park ún. Orfeum épülete a nevezetes ablaksorral 2014-ben</small></strong></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;">A szerzők vélekedése szerint az eredetileg vendéglátóhely funkciójú épület ablakai valaha a Fővárosi pavilont, közkeletű nevén a Weingruber vendéglőt díszítették. Mi ezt a feltételezést nem tudtuk ugyan kutatásaink során igazolni, de az bizonyos, hogy az ablakok egy másik épületről kerülhettek a vidámparki Orfeumba. Hogy pontosan mikor, és melyik épület maradványait építették be a vendéglőbe, annak kiderítése még a jövő zenéje. Az Orfeumot 2016-ban, a biodóm építési munkálatainak megkezdése előtt lebontották. A legendás ablaksor mostantól az állatkerti lovarda oldalsó homlokzatát díszíti.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/20180417_112826.jpg" alt="20180417_112826.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><small>Az ablaksor új helyén, a lovarda oldalsó homlokzatába építve</small></strong></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: left;"> Majkó Zsuzsanna - Ligetfalvi György</p>
</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2018%2F05%2F02%2Fmi_epul_az_allatkerti_koruton%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2018%2F05%2F02%2Fmi_epul_az_allatkerti_koruton%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2018%2F05%2F02%2Fmi_epul_az_allatkerti_koruton%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Mi épül az Állatkerti körúton?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ujjealigetben.blog.hu/2018/05/02/mi_epul_az_allatkerti_koruton#comments"><img class="item_ctp" src="https://ujjealigetben.blog.hu/rss/image/post/id/13882374" border="0" /></a><br /></p>
sárkányok
Állatkert
Helfgott
Holnemvolt_Vár
Reymetter
0
Városliget
https://ujjealigetben.blog.hu
https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/latvany_sarkanyokkal1.jpg
https://ujjealigetben.blog.hu/2018/03/17/menekultvaros_a_ligetben
Menekültváros a Ligetben
2018-03-17T18:59:54+01:00
2018-03-17T18:59:54+01:00
liget
https://blog.hu/user/526452
<p style="text-align: justify;">A Városliget 100 hektáros parkja 200 éves története során többször nyújtott menedéket Pest polgárainak. A legismertebb és <strong>legnagyobb lélekszámú menekültváros 1849 májusában</strong>, Buda ostromának idején épült ki az árnyat adó lombok alatt.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/rajz001.jpg" alt="rajz001.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><small>A Városliget 1845 körül, Rudolf von Alt rajza alapján Sandmann litográfiája</small></strong></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;">1849-ben, a szabadságharc tavaszi hadjáratának részeként a magyar hadvezetés Budavár visszavétele mellett döntött. A vállalkozás nem tűnt kivihetetlennek, hiszen az elavult erődítmény nem volt jól védhető, azon kívül a várat védő mintegy 5000 fős császári sereggel szemben a magyar csapatok több mint 31 000 főt (más források szerint 34 000 főt) számláltak. Az ostromlók május 4-én érkeztek a Várhegy lábához, Görgei tábornok követ útján szólította fel a vár védelmét vezető Hentzi vezérőrnagyot a megadásra, illetve Pest és a civil lakosság megkímélésére. Az osztrák hadvezér egyik követelésnek sem tett eleget, sőt még aznap éjjel lövetni kezdte Pestet a várból.</p>
<div class="frame">
<p><em>"Éjjel 11 óra. A Pestre tett lövések a legsűrűbbek, több bomba a nemzeti szinház, muzeum és megye háza felé repül, egy az apácák klastromjába csap le. Egy gránát a szabadsajtó utczában esik le, ugyanitt egy udvarba egy hatvan fontos bomba.Legtöbb a Király utczára."<br /></em>Pesti Hírlap, 1849. 245.szám</p>
</div>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">A május 5-re virradó éjjel több mint ezer lövedék hullott a városra, és bár az emberek a beszámolók szerint eleinte az utcára tódultak és lelkesnek látszottak, másnap mégis <strong>megindult a kitelepülés a történelmi városmagtól távolabb eső vidékekre,</strong> a Ferencvárosba, Újpestre, és mindenekelőtt a Városligetbe. A polgárok életének és vagyontárgyainak megkímélése érdekében <strong>a Pesti Hírlap pontos számításokat tett közzé arról,</strong> hogy a különféle lökerejű, várból kilőtt lövedékek meddig érhetnek el a pesti oldalon. Mivel a legtávolabbi pont a Király utca végénél volt, <strong>a Városliget már lőtávolon kívül esett, így biztonságos menedékhelynek számított</strong>.</p>
<div class="frame">
<p>„<em>A közönséghez! Igen czélszerűt vélünk tenni, midőn a két testvérváros lakosságát figyelmeztetjük – mostani veszélyes körülmények között az ágyúk és bombák lökerejére, azaz azon távolságra- melyre a budai zsarnok küldheti vész golyóit - életünk és vagyonunk megsemmisítésére. </em></p>
<p><em>(...) A 18 fontos golyó a Városligetbe vezető sétaút közepére, a 12 fontos ezen út elejére, a 6 fontos a Király-utcza végére eshet.”</em></p>
<p>Pesti Hírlap, 1849. 287.szám</p>
</div>
<p style="text-align: justify;">Mivel az ágyúlövedékek elől egyre hatalmasabb tömeg igyekezett a Ligetbe, <strong>május 8-án Wágner Ignác városi rendőrtisztet bízták meg a ligeti menekültváros mindennapjainak megszervezésével, és rendjének felügyeletével.</strong> A polgárok ellátására az iparosok is felverték sátraikat a területen, dolgoztak a borbélyok, szabók, csizmadiák, zsinórosok, de nyílt itt kis szatócsbolt és fűszerkereskedés is.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/pest_bombazasa_1849.jpg" alt="pest_bombazasa_1849.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><small>Rohn Alajos: Pest bombázása, 1849</small></strong></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;">A város folyamatos ágyúzása miatt egy <strong>Városliget közeli villába költöztette Merei-Schoepf Ágost a Pesti Kisded Kórházat.</strong> A <strong>polgári lövöldében felállítottak egy gyógyszertárat is</strong>, ahol naponta reggel 7 és 9 óra valamint délután 14 és 15 óra között Hunyady János terézvárosi főorvos fogadta a betegeket. Mivel Buda felszabadítása elhúzódott, május 10-e után <strong>Irányi Dániel kormánybiztos elrendelte vásáros bódék szállítását a területre</strong>, amelyben az esősre forduló napok alatt találhattak oltalmat az idősek, betegek és a gyerekek.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Beszédes, és a kor értékrendjére jellemző,</strong> hogy miközben Pest belterületén hatalmas volt a pusztítás -találatot kapott a mai Vigadó elődje, a Redoute, az Orczy-ház, a Trattnet-Károlyi ház és a Duna-sor klasszicista palotái - <strong>a hatóságok figyelmeztető felhívást tettek közzé, amelyben a városligeti fák és friss ültetvények megkímélésére szólítottak fel.</strong> Intézkedéseket is foganatosítottak a park védelmében: tartózkodásra kizárólag olyan helyeket jelöltek ki a Ligetben, ahol nem voltak fiatal, friss ültetésű facsemeték.</p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><em>"A városligetbe költözött nép által okoztatott fákbani károk további gátlása tekintetéből a hatóság részéről tett intézkedések czélszerű foganatosítása végett ezennel közhírré tétetik: hogy csak a városi hatóság által kijelölt helyen engedhettetik a tanyázás, és azon helyekről, hol gyengébb fák és ültetvények léteznek, tüstént eltávozni mindenki tartozik."</em></p>
<p style="text-align: justify;">Pesti Hírlap, 1849. 284. szám</p>
</div>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">A <strong>Pester Zeitung korabeli tudósítása szerint</strong> az első napokban Pest lakossága a győzelem biztos tudatában, euforikus hangulatban tanyázott a Ligetben. A gyerekek végre kedvükre tombolhattak a zöldben, itt bizonyosan nem parancsolt csendet nekik a házmester. A fiatal urak olyan vígan múlatták az időt, hogy Wágner rendőrkapitánynak be kellett tiltani az este 10 óra utáni hangos hejehuját. Az asszonyok hatalmas kondérokban főztek, ráérő idejükben pedig Kossuthot éltették, és a sebesültek kötözésére szolgáló "tépést" gyártottak. A kitelepült lakosság élvezte a madárdalt, alkalomadtán csónakázott, és természetesen élénk érdeklődéssel követte a Budáról érkező híreket.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/48-248.jpg" alt="48-248.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><small>A Vigadó elődje, a Redoute romokban</small></strong></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;">A várvédő, Pestet lövető Hentzit általános megvetés övezte. Az ostrom elhúzódásával természetesen a hangulat is alább szállt a Ligetben, május 13-ra virradó éjjel Hentzi lövegei szörnyű pusztítást végeztek a pesti oldalon, ekkor kapott találatot a Teréz templom is a Király utcában. Görgeiéknek végül május 21-én sikerült bevenni a Várat, a lakosság felszedelőzködött, és visszatért otthonaiba. A Városliget máig legnagyobb és legemlékezetesebb menekültvárosa május végére feloszlott, és a park lassan visszatért megszokott életéhez.</p>
<p style="text-align: right;">Majkó Zsuzsanna</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2018%2F03%2F17%2Fmenekultvaros_a_ligetben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2018%2F03%2F17%2Fmenekultvaros_a_ligetben%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2018%2F03%2F17%2Fmenekultvaros_a_ligetben%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Menekültváros a Ligetben"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ujjealigetben.blog.hu/2018/03/17/menekultvaros_a_ligetben#comments"><img class="item_ctp" src="https://ujjealigetben.blog.hu/rss/image/post/id/13747684" border="0" /></a><br /></p>
0
Városliget
https://ujjealigetben.blog.hu
https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/rajz001.jpg
https://ujjealigetben.blog.hu/2018/01/22/tenyleg_miert_is_kiralydomb
Tényleg, miért is Királydomb?
2018-01-22T18:06:37+01:00
2018-01-22T18:06:37+01:00
liget
https://blog.hu/user/526452
<p style="text-align: justify;">A <a href="https://www.nyest.hu/hirek/miert-kiralydomb" target="_blank" rel="noopener noreferrer">nyest.hu-n</a> két éve jelent meg egy írás, amely a<strong> Királydomb elnevezésének eredetét</strong> igyekezett kinyomozni. A szerző két, párhuzamosan élő elméletet is ismertet, de egyiket sem találja elég meggyőzőnek, azaz mindkettőt megkérdőjelezi. Pedig míg az egyik nagyon is jól dokumentált tényeken alapul, a másik minden alapot nélkülöző városi legenda csupán.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/1kdomb2017nyar.jpg" alt="1kdomb2017nyar.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /><br /><strong><small>Balra </small></strong><strong><small>a Szánkódomb, azaz ma ismert nevén a Királydomb</small></strong></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Az egyes számú elmélet kiinduló állítása a mi, varosliget.info honlapunknak korábban részét képező Kislexikonból származik, innen került át a Wikipédia vonatkozó szócikkébe. Eszerint <em>"Ekkor (ti. 1974-78 között) építették a BNV elköltözése után elbontott épületek anyagából és a Városliget rendezéséhez kitermelt földből az Olof Palme sétány mellett, a Magyar Alkotóművészek Házával majdnem szemben álló dombot (47°30'40"N 19°5'15"E), amit akkor még Szánkódombnak hívtak. Országosan ismertté 1983-ban Szörényi Levente és Bródy János: István, a király c.rockoperájának bemutatója tette – azóta Királydombnak nevezik."</em></p>
<p style="text-align: justify;">A nyest.hu cikkírója viszont úgy véli, talán korábban is Királydomb lehetett a terepalakulat neve, és elképzelhető, hogy a rockopera bemutatója is ezért került 1983-ban a Városligetbe. Tovább árnyalja a képet egy másik - teljességgel téves állításon alapuló - elmélet, eszerint a Királydombot a millenniumra építették, méghozzá a vármegyék által a fővárosba küldött földből.</p>
<p>Mi tehát az igazság? Ennek jártunk utána.</p>
<p><strong>1975-ig nem volt domb ezen a helyen</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A vita eldöntéséhez persze nem árt ismerni a Városliget parktörténetét. <strong>A fent emlegetett terepalakulat, azaz a domb,</strong> <strong>1975-ig, a BNV kiköltözését követő parkrendezésig nem létezett.</strong> Akkoriban szánkódomb építési láz söpört végig a fővároson, így logikusnak tűnt, hogy a Liget megújításával egyidejűleg, az elbontott kiállítási pavilonok törmelékéből és a kitermelt földből a Városligetben is építsenek egyet.</p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><em>"Bár még nyár van, már magasodik a rendezésnél kitermelt földből, bontási anyagokból emelt szánkódomb."</em></p>
<p style="text-align: justify;">Népszava, 1975. július 17.</p>
</div>
<p style="text-align: justify;">A domb helyén korábban fenyves, majd a XIX. század végétől épületek álltak: 1883-tól a hajdani mesterséges jégpálya, és annak Hofhauser Antal által tervezett melegedője, később a Kolegerszky kioszk nevű kávézó, majd lebontása után, 1938-tól a Weichinger Károly tervei alapján épült Virágkiállítási pavilon. Ha áttekintjük az 1820 és 1974 között született térképeket, szintén megerősítést nyer,<strong> hogy a Városliget ezen részén olyan sík volt a terep, mint a Nagyalföld.</strong> Ezzel tehát az első vélelem, miszerint a területet korábban is Királydombnak hívták volna, és épp ezért került ide a rockopera bemutatója, megdőlt.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/viragkiallitasi_pavilon2.jpg" alt="viragkiallitasi_pavilon2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><small>A Királydomb helyén állt Virágkiállítási pavilont a háború után elbontották</small></strong></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Kevesen emlékeznek már arra, hogy az István, a király bemutatóját, és a további előadásokat <strong>az alkotók egyáltalán nem a Városligetbe szánták. Az eredeti helyszín az óbudai Amfiteátrum lett volna</strong>, már a plakátokat és a jegyeket is kinyomtatták amikor kiderült, olyan hatalmas az érdeklődés az itthon még alig ismert műfajú történelmi rockopera iránt, hogy új, nagyobb befogadóképességű helyszínre kell áttenni az előadásokat. Ekkor esett a választás a Városligetre, ahol nem csak a nagyszabású, rengeteg statisztát mozgató előadáshoz, de a nagyszámú közönség fogadáshoz is megfelelő méretű tér állt rendelkezésre.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/kiralydombjegyek1.jpg" alt="kiralydombjegyek1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><small>Az eredeti helyszínre, az óbudai Amfiteátrumba szóló jegyek</small></strong></p>
<p style="text-align: justify;">A korabeli napilapokban kutakodva feltűnik, <strong>hogy a domb első említése mai nevén, azaz Királydombként a Népszava 1983. július 13-i számában bukkan fel,</strong> ott is egy mindössze néhány soros közleményben, amely a helyszínváltoztatásról értesíti a közönséget. Ezután terjedt el a sajtóban a Királydomb elnevezés, de még jó ideig együtt élt a korábbi, az eredeti funkciót tükröző Szánkódomb névvel. <strong>A területet egyébként hivatalosan sosem keresztelték át, az elnevezés a sajtónyelvből került a köznyelvbe a bemutató után.</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Egyértelmű tehát, hogy ragadványnévvel van dolgunk. Nagyon valószínűnek tűnik, hogy a keresztapát a hajdani stáb meghatározó tagjai között kell keresnünk. Szóba jöhet az előadást, és az abból készült filmet rendezőként jegyző Koltay Gábor, de még valószínűbb, hogy a mítoszteremtésben máskor is jeleskedő Nemeskürty Istvánt kell sejtenünk a névadó személye mögött. Nemeskürty akkor az eredeti előadásból filmet készítő MAFILM stúdióvezetője volt, és mivel a filmet az eredeti, királydombi előadás rögzítéseként reklámozták, nem is meglepő, hogy igyekezett a nagyon is prózai és cseppet sem fennkölt Szánkódombnak új nevet találni.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/kd125565.jpg" alt="kd125565.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>Az István, a király királydombi előadása 1983-ban. Jobban hangzik, mint az "István, a király szánkódombi előadása", ugye?<br /></strong></small></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p><strong>A másik elmélet cáfolata</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A másik, közszájon forgó elmélet szerint a Királydombot az Ezredéves Kiállításra alakították ki, mégpedig a vármegyék által Pestre küldött földből. Ezt a verziót erősíti a <a href="http://www.demokrata.hu/cikk/koronazasi-domb-0" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Demokrata c. lapban, 2009-ben megjelent írás</a> is. Már első olvasatra gyanúsnak kéne lennie ennek az állításnak, királydombot, vagy ha úgy tetszik koronázódombot ugyanis csak királykoronázás alkalmából szokás építeni. 1896-ban a budapesti Városliget egy ipari-kereskedelmi kiállításnak adott helyet, melyben volt ugyan történelmi szekció is, a ma Vajdahunyadvár néven ismert épület falain belül, koronázásra viszont ekkor nem került sor.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Megünnepelték ugyanakkor az 1867.évi koronázás 29. évfordulóját,</strong> méghozzá egy díszfelvonulással. Az 1896. június 8-i ünnepélyes aktusra <strong>a törvényhatóságok nem egy-egy láda földet, hanem díszruhába öltözött lovasokat küldtek a fővárosba,</strong> akik aztán immár bandériumba szerveződve a Vérmezőről a vár érintésével, a Margit-hídon át, az Országház épülete elé vonultak.</p>
<p style="text-align: justify;">A menet a Városligetet tehát nem érintette, <strong>az 1867-es koronázásnak mégis van egy, a szakirodalomban eddig egyáltalán nem tárgyalt, épp ezért alig ismert kapcsolódási pontja a Ligettel.</strong></p>
<p><strong>Koronázódomb a Ligetben?</strong></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/kordomb.jpg" alt="kordomb.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><small>A koronázódomb a Lánchíd pesti hídfőjénél egykorú rajzon</small></strong></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Ferenc József magyar királlyá koronázásakor, 1867-ben Szkalniczky Antal és Koch Henrik tervei alapján emeltek díszes koronázódombot a Lánchíd pesti hídfőjénél. Említett urak tervezték egyébként az 1866-ban megnyílt Állatkert állattartó házait, melyek közül a bagolyvárként ismert romantikus romimitáció a mai napig látható. A királydombhoz a földet a törvényhatóságok küldték Pestre, a budai törvényhatóság a János-hegy csúcsáról, a <strong>pesti a városligeti Hermina kápolna szomszédságából ásatott ki földet a szakrális dombhoz</strong>.</p>
<div class="frame">
<p><em>" A lánczhídtér fölséges képet nyújtott. Közepén a Szkalniczky és Koch építette királydomb, másfél öl magas földhányás, három széles feljáróval, melyeket bástyás, faragványos körzet foglal be. Meredek oldalain, e tér sivár kövei között, jól esik a szemnek egy kis zöld gyep, melyet alant súlyos bronz színű láncok védenek, tetején pedig a megyék és városok szentelt földén tapos a láb. "</em></p>
<p>Vasárnapi Ujság, 1867. 299.p.</p>
</div>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;">Az ünnepségek elcsitultával <strong>Pest város tanácsa jelezte, hogy a domb akadályozza</strong> a hídra tartó forgalmat, ezért elhordása időszerű lenne. Azt azonban nem tudták eldönteni, mi legyen a földhalom sorsa. <strong>Végül 1869-ben született döntés arról, hogy a koronázódombot áthelyezik a Városligetbe.</strong></p>
<div class="frame">
<p><em>"A királydomb lehordatása végleg elhatároztatott. A kerítést képező kövek és lánczok az Állatkertnek ajándékoztatnak, az ország minden részéből egybehordott föld pedig a Városliget egy kiváló helyére fog tétetni."</em></p>
<p>Budapesti Közlöny, 1869. 3. szám, 115.p.</p>
</div>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;">Az optimista híradások akkor úgy kalkuláltak, a munkálatokat egy hét alatt be is tudják fejezni, bár a földhalom Ligeten belüli pontos helyét egyelőre nem sikerült kijelölni. Nem sokkal később már arról tudósítottak a fővárosi lapok, hogy a domb elhordása mégsem megy könnyen, túl drága lenne ugyanis - a korabeli becslések szerint 6400 Ft-ba került volna -, ezért az ügyet egy időre Pest leveszi a naprendről. Mivel a város központi terén árválkodó koronázási dombot sem kímélte az idő vasfoga, <strong>1871-ben újabb terv született</strong>, ezúttal nem az elhordására, hanem a kicsinosítására. Ekkor kapott díszes vasrácsot a három bejárat, a köveket olajfestékkel átfestették, a domb oldalait befuttatták kúszónövényekkel, környezetébe pedig újabb gázlámpákat telepítettek.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/akademia9.jpg" alt="akademia9.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><small>A Ferenc József tér a koronázódombbal, 1875 körül. Klösz György felvétele</small></strong></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;">1872-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa tervbe vette a tér rendezését. A koronázódomb elhordását és a tér parkosítását ugyan közmegegyezés övezte, a tervezett szobrok azonban olyan mértékben bontották volna meg a tér arányait és harmonikus elrendezését, hogy erről végül letettek. <strong>A királydomb eltüntetésére tíz évig, 1877-ig kellett várni</strong>. A kezdeti elgondolásoknál jóval egyszerűbb megoldást választottak a városatyák: nem vitették át a Városligetbe a dombot, hanem ott helyben, a mai Széchenyi téren beásták.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/1872sany0326_resize_1.JPG" alt="1872sany0326_resize_1.JPG" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><small>A koronázódomb nélküli Ferencz József tér rendezési terve, 1872. Közreadta Frisnyák Zsuzsa, Timelord blog</small></strong></p>
<div class="frame">
<p><em>" A koronázási dombot, melyet 1867-ben csak ideiglenesen emeltek a lánczhíd téren, végre bontani kezdik, mert a tért szabályozzák, s nem szolgált valami díszül. A domb korlátkövét elviszik valami városi területre megőrzés végett, a domb földjét pedig, melyet a koronázáskor a megyék adtak össze, ugyanazon a helyen egy gödörbe süllyesztik, s afölött fog majd egy lovasszobor emelkedni."</em></p>
<p>Vasárnapi Ujság, 1877, 29.sz, 460.p<em>.</em></p>
<p> </p>
</div>
<p style="text-align: justify;">Az 1867-es, eredeti, a vármegyék által küldött földből emelt koronázódomb tehát végül nem került át a Városligetbe. A megszentelt föld ma is ott van a Széchényi tér alatt, valahol a mélyben. A ligeti Királydomb névre hallgató terepalakulat története jóval prózaibb: szánkódombnak építették, és nagyon valószínű, hogy a rockopera bemutatójához kötődő brilliáns marketingfogás eredményeképp kapta új, mára meghonosodott nevét. Ha valaki leásna a mélyére, a termőföld borítás alatt megszentelt földet nem, de volt kiállítási pavilonok törmelékét még felfedezhetné.</p>
<p style="text-align: center;"> <img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/1kiralyd.jpg" alt="1kiralyd.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><small>A Királydomb napjainkban, kutyások, gyerekek és napozók paradicsoma</small></strong></p>
<p style="text-align: right;">Majkó Zsuzsanna</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2018%2F01%2F22%2Ftenyleg_miert_is_kiralydomb%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2018%2F01%2F22%2Ftenyleg_miert_is_kiralydomb%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2018%2F01%2F22%2Ftenyleg_miert_is_kiralydomb%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Tényleg, miért is Királydomb?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ujjealigetben.blog.hu/2018/01/22/tenyleg_miert_is_kiralydomb#comments"><img class="item_ctp" src="https://ujjealigetben.blog.hu/rss/image/post/id/13595271" border="0" /></a><br /></p>
koronázás
István_a_király
Királydomb
0
Városliget
https://ujjealigetben.blog.hu
https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/1kdomb2017nyar.jpg
https://ujjealigetben.blog.hu/2018/01/01/az_orok_problemaforras_a_varosligeti_to_2_resz_a_jovo
Az örök problémaforrás - a Városligeti tó. II.rész: A jövő
2018-01-01T12:46:08+01:00
2018-01-01T12:46:08+01:00
liget
https://blog.hu/user/526452
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/3_2.jpg" alt="3_2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="528" height="396" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><small>A Felső-tó az Állatkert főbejáratával a háttérben, 2015-ben (fotó: Majkó Zsuzsa)<br /></small></strong></p>
<p style="text-align: justify;">A Városliget tájépítészeti megújításának<strong> legbonyolultabb és minden bizonnyal legköltségesebb része az 1894-ig létezett Páva-sziget (későbbi nevén Nádor-sziget) visszaállítása</strong>, illetve a 200 éves tótörténetet végigkísérő vízminőségi problémák hosszútávú megoldása.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Jelenlegi állapot</strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>A Városligeti tó jelenleg egy hármas rendszerű, mesterséges, lebetonozott medrű tó, területe mintegy 60 000 nm.</strong> Az 1971, a kisföldalatti meghosszabbítása óta építészetileg, és sajnos jogi helyzetüket tekintve is elkülönülő tórészek a szakirodalomban külön nevet is kaptak. A Felső- tó az Állatkert felőli szakasz, a Műjégpálya területe az Alsó- tó, és ehhez csatlakozik még a Széchenyi szigetet körülölelő várárok. A kezelés tekintetében az a furcsa helyzet állt elő, hogy míg a Felső- tó és a várárok kezelője a Városliget zrt (korábban a FŐKERT zrt), az Alsó- tó gazdája Budapest maradt, kezelője a főváros tulajdonában lévő Műjégpálya, hivatalos nevén a Budapesti Sportszolgáltató zrt. Indulatkitörésekre hajlamos olvasóimnak tehát azt tudom javasolni, ha a várárok elkeserítő vízminőségét veszik górcső alá, szidják nyugodtan a Városliget zrt-t, ha viszont a tómederben rendezendő vizes vb-vel, sörfesztivállal... akad gondjuk, forduljanak inkább a fővároshoz. <strong>Ez a lehetetlen jogi helyzet egyébként nem csak a jelenlegi problémák megoldását nehezíti, de előrevetíti a tó átalakítása körül várható hercehurcákat is.</strong></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/1kaszkad.jpg" alt="1kaszkad.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>A kaszkád, amelyen keresztül az Alsó-tóba folyik a víz, 2017. (fotó: Majkó Zsuzsa)<br /></strong></small></p>
<p style="text-align: justify;">A tó vízminősége sok kívánnivalót hagy maga után. A gondok, mint <a href="http://ujjealigetben.blog.hu/2017/12/31/az_orok_problemaforras-_a_varosligeti_to_i_resz_a_mult#more13536667" target="_blank" rel="noopener noreferrer">az előző részben is láttuk</a>, abból fakadnak, hogy <strong>a mesterséges tó természetes vízutánpótlása nem megoldott.</strong> Ma a felső, egész évben vízzel borított tómedret a Széchenyi fürdő elfolyó melegvizével (ez gyakorlatilag a használt medencevizet jelenti) töltik fel, ehhez jön még a természetes csapadékvíz. A Műjégpálya tél végi zárása után a Felső-tóból egy kaszkádrendszeren keresztül jut a víz az Alsó-tóba és a várárokba. Mivel a befolyó termálvíznek nagy a szervesanyag tartalma, és a hőmérséklete is magas (kb 35 fok), fokozottan algásodik, sokszor szennyezett. A túlfolyó vizet sem lehet locsolásra használni, azt a Szondi utcai főgyűjtőcsatornába vezetik. A tó természetes vízmozgása ugyanakkor erősen gátolt, a szél nem tudja megfelelően átszellőztetni, és mivel nagy mennyiségű üledék képződik, az pang, rothad a mederben. Ezért van gyakran a kellemetlen látvány mellé elég jelentős szag is a tónál, sőt időnként sajnos a tavon élő vízimadarak is megsínylik a fertőzött vizet.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/1toszenny.jpg" alt="1toszenny.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="531" height="398" /></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>Durva szennyeződés 2017 kora tavaszán a Felső- tóban (fotó: Majkó Zsuzsa)<br /></strong></small></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><strong>A tervezett változások</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A Garten Stúdió győztes tájépítészeti tervének egyik nagy dobása volt az <strong>1894-ben megszüntetett Páva-sziget visszaállítása.</strong> Ehhez gyakorlatilag<strong> egy új, kb 700 méter hosszú, hozzávetőlegesen 8 méter széles csatornaág</strong> kialakítására lesz szükség, mely összeköti a jelenlegi Felső-tavat a Városligeti körút alatt a várárokkal Ez azonban nem egyszerű feladat a Városligetben, <strong>hiszen keresztezni kell a kéregvasút (a földalatti ) nyomvonalát, a Kós Károly sétányt</strong>, és <strong>át kell hidalni a Felső-és Alsó-tó közötti mintegy 4 méter szintkülönbséget</strong> is. Ezt a már a Felső-tóból ismert kaszkádrendszerrel, csobogókkal fogják megoldani. A földalatti felett a medret megfelelően szigetelni kell, ráadásul ezen a szakaszon, az új ágban a mederfenék magas fekvése miatt csak csekély vízmélység (kb 50 cm) érhető el. Tovább bonyolíthatja a kivitelezést, hogy a Kós Károly sétányt a csatornaág kialakításának idejére le kell zárni - kérdés mit szól majd ehhez a főváros.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/1alsoto2.jpg" alt="1alsoto2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><small>Az Alsó-tó a Műjégpálya által használt területet is magában foglalja (fotó: Majkó Zsuzsa)<br /></small></strong></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Ezzel azonban a nehézségeknek még koránt sincs végük. Mivel egy új sziget képződik a tóban, logikus, hogy arra valahogy be is kell jutni. <strong>A megoldás 4 új híd, amiből kettőnek közúti terhelést is bírnia kell.</strong> Az egyik ilyen a Kós Károly sétány vonalában épül, a másik az Állatkert főbejáratával szemben. Ez utóbbira azért van szükség, hogy a szigetre a beszállítás (Itató Nyereg étterem), a mentő és tűzoltóútvonal, és az onnan történő kiszállítás (pl. hulladék) megoldható legyen. A másik két híd gyalogoshíd lesz, de a négy új műtárgy (plusz a Robinson Étterem melletti gyalogos átjáró visszaállítása) jelentősen drágítja majd a kivitelezést.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/to-hidak.jpg" alt="to-hidak.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><small>1-4. számozással az új hidak helye, ebből az 1. és a 4. közúti teherbírással készül. A-val jelölve a 90-es években tönkrement gyalogosátjáró, melyet visszaállítanak (grafika: Garten Stúdió, Liget Park Fórum, prezentáció, 2017.06.08)<br /></small></strong></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;">További, a Városliget Építési Szabályzatban megkövetelt egyik változás, hogy <strong>a Széchenyi-szigetet körbecsónakázhatóvá kell tenni.</strong> Ehhez el kell bontani a jelenleg az Alsó-tavat és a várárkot elválasztó betonalapú kerítést, valamint át kell helyezni a Vajdahunyadvárat ellátó gázvezetéket. A másik előírt követelmény, hogy <strong>a Műjégpálya területének kivételével a tómedernek egész évben vízzel borítottnak kell lennie.</strong> Nyári idényben ezzel nincs is probléma, télen azonban miközben a Műjégen korcsolyáznak, a várárokban és az Alsó-tó fennmaradó részén meg kell oldani a vízzel való feltöltést. Ezt <strong>egy beton alépítményes mobilgátrendszerrel</strong> kívánja a Garten Stúdió megoldani úgy, hogy a mobilgátat minden ősszel, a koriszezon kezdete előtt felépítik, tavasszal pedig az idény végeztével elbontják. Természetesen a gátnak ki kell bírnia a rá nehezedő víznyomást, illetve kemény teleken az esetlegesen képződő jég nyomását is.</p>
<p style="text-align: justify;"> <img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/to1916.jpg" alt="to1916.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><small>A várárok újra csónakázható lesz (fotó: fortepan.hu, 1916)<br /></small></strong></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Tudjuk, hogy <strong>a Városliget sokat emlegetett zöldfelületi növekményének kb 50%-a a tó vízfelületének zöldfelületi beszámításával jön létre, miközben a csatornaággal kiegészített tó valós mérete számításaink szerint csak mintegy 5 000 nm-rel növekszik.</strong> Sokan úgy vélik, a beszámítás feltétele, hogy a tó jelenlegi betonaljzatát fel kell törni, és visszaállítani a természetes medret. Ez azonban kizárt, hiszen mint Szloszjár György, a garten vezető tervezője a HVG.hu-nak elmondta, a városligeti talaj olyan jó vízelvezető képességgel rendelkezik, hogy ebben az esetben a tó meleg nyarakon - úgy mint az 1860-as években - biztosan kiszáradna. A <strong>tómeder tehát a jövőben is mesterséges aljzatot kap</strong>, a természetes hatást a tervezők bizonyos partszakaszokra telepített vízparti növényzettel, valamint egy, a Vajdahunyadvár Hunyadi loggiái előtt húzódó tóparti sétánnyal kívánják elérni.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Problémák a vízminőséggel</strong></p>
<p style="text-align: justify;">A Városligeti tó Vajdahunyadvárát körülvevő árkában a legsúlyosabbak a vízminőségi problémák, mivel itt egyáltalán nem mozog a víz. Ez előrevetíti, hogy az újonnan kialakítandó, Páva-szigetet körülölelő csatornaágban is hasonló problémákkal számolhatnának a tervezők. Így a vízmozgatást a teljes tó területén meg kell majd oldani. Ezt tóba telepített szökőkutakkal, az árokban csobogókkal és vízeséssel, valamint állandóan működő vízátemelő szivattyúkkal lehet megoldani. <strong>Ezek elsősorban az üzemeltetési költségeket fogják megemelni,</strong> hiszen a szivattyúk az év 365 napján dolgoznak, áramot fogyasztanak, a csobogókat, vízeséseket pedig rendszeresen tisztítani kell. A vízminőségi problémák kiküszöbölésére a legbiztosabb megoldás a Széchenyi fürdő tóba eresztett medencevizének tisztítása lenne. Ehhez a befolyás előtt tisztítóberendezés telepítésére lenne szükség, illetve meg kéne oldani, hogy a jelenleg egyetlen befolyási pont helyett a tó több ponton is kapjon vizet. <strong>A tervezők azt ígérik, a Rákos-patak hajdani befolyópontját is használni fogják a fürdő vizének tóba eresztéséhez.<br /></strong></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/1rakosp.jpg" alt="1rakosp.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><small>A Rákos patak hajdani befolyónyílása, jó ideje használaton kívül (fotó: Majkó Zsuzsa)<br /></small></strong></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Költségek, gondok és nyereség</strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>A tó átalakítása valószínűleg a parkrekonstrukció legköltségesebb eleme.</strong> 4 új híd, több kaszkádrendszer, szökőkút, mobilgátrendszer, a Kós Károly sétányt keresztező csatornaág, új befolyási pontok, teljes mederrekonstrukció drágítja a beruházást. Ha figyelembe vesszük, hogy a parkfejlesztés első ütemének nem túl jelentős beruházásai - kutyafuttató, egy 200 méteres futópálya, a Vakok kertje felújítása - 1 milliárd forintot emésztenek fel, <strong>kérdés, lesz-e elég fedezet a tó megújítására a 15 mrd-os, parkrekonstrukcióra szánt költségvetésben.</strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/1nyomvonal2.jpg" alt="1nyomvonal2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></strong></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>A Felső-tó jelenlegi partvonala. A tervezett nyomvonal útjában koros fák állnak (fotó: Majkó Zsuzsa)<br /></strong></small></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;">További gondot jelent a fentebb vázolt <strong>abszurd jogi helyzet, a tó jelenleg ugyanis nincs egységes kezelésben</strong>. Míg a Felső-tó és a várárok a Városliget zrt fennhatósága, a Műjégpályát is magába foglaló Alsó-tavat a főváros nem adta át a zrt-nek. Így itt most a Budapesti Sportszolgáltató zrt az úr, ők húzogatják ki a képletes dugót a medence fenekén, ha rendezvényterületként kívánják hasznosítani az alsó tómedret.</p>
<p style="text-align: justify;">Szintén gondot okozhat, hogy a csatornaág kialakításának idejére - ez valószínűleg hosszú hónapokat jelent - a Kós Károly sétányt le kell majd zárni. Ez szintén a főváros jogköre, ők viszont az <strong>út lezárását a Szegedi úti felüljáró megépítéséhez kötik, </strong> erre azonban jelenleg se pénz, se különösebb eltökéltség nincs.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Hogy a csatornaág, és az egyéb műtárgyak kialakításának hány fa áll útjában, az jelenleg nem ismert.</strong> Vélhetően bravúros tervezői munkát fog igényelni a fák kikerülése, félő, hogy ez nem is lesz maradéktalanul kivitelezhető.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/1nyomvonal.jpg" alt="1nyomvonal.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><small>Sűrűn állnak a fák a tervezett új csatornaág közelében (fotó: Majkó Zsuzsa)<br /></small></strong></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Amit a látogatók nyernek: új, nagy, nyílt vízfelületre senki ne számítson, ahogy az a sokszor hangoztatott nyereség is téves, hogy a tó majd körbecsónakázható lesz. Erre a szintkülönbséget áthidaló vízesésrendszer miatt nem lesz lehetőség. A parklátogatók egy nem túl jelentős, sekély vízborítottságú csatornaágat kapnak, mely kb ötezer nm-rel növeli a valós vízfelületet. Egész éves vízborítottság a tó nagy részén, a Széchenyi-sziget körbecsónakázhatósága, a part bizonyos szakaszainak természetesebb hatása, tisztább, jobb minőségű víz- ennyi érhető el a jelenlegi tervek szerint.</p>
<p style="text-align: justify;">A tóra vonatkozó tervekről Szloszjár György a Garten Stúdió vezetője beszélt 2017. 06. 08-án, a Liget Park Fórumon: https://www.youtube.com/watch?time_continue=5502&v=_Rkx5NBuoVE</p>
<p style="text-align: left;">További info: http://hvg.hu/ingatlan/20171027_Mobilgat_fakivagasok_nepszerusegre_hajto_elso_utem__beindulnak_a_Varosliget_fejlesztesei</p>
<p style="text-align: left;">https://24.hu/belfold/2017/07/06/liget-projekt-megszuntetik-az-olof-palme-setanyt/</p>
<p style="text-align: left;"> </p>
<p style="text-align: right;">Majkó Zsuzsa</p>
<p style="text-align: right;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2018%2F01%2F01%2Faz_orok_problemaforras_a_varosligeti_to_2_resz_a_jovo%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2018%2F01%2F01%2Faz_orok_problemaforras_a_varosligeti_to_2_resz_a_jovo%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2018%2F01%2F01%2Faz_orok_problemaforras_a_varosligeti_to_2_resz_a_jovo%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Az örök problémaforrás - a Városligeti tó. II.rész: A jövő"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ujjealigetben.blog.hu/2018/01/01/az_orok_problemaforras_a_varosligeti_to_2_resz_a_jovo#comments"><img class="item_ctp" src="https://ujjealigetben.blog.hu/rss/image/post/id/13536743" border="0" /></a><br /></p>
parkrekonstrukció
Felső-tó
Városligeti-tó
Alsó-tó
várárok
0
Városliget
https://ujjealigetben.blog.hu
https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/3_2.jpg
https://ujjealigetben.blog.hu/2017/12/31/az_orok_problemaforras-_a_varosligeti_to_i_resz_a_mult
Az örök problémaforrás- A Városligeti tó. I.rész: A múlt
2017-12-31T15:52:36+01:00
2017-12-31T15:52:36+01:00
liget
https://blog.hu/user/526452
<p style="text-align: justify;">A mai Városligeti tó helyén még a XVIII. században is nagy kiterjedésű mocsár húzódott. A tavat a század legvégén kezdték el kialakítani, a Batthyány József hercegprímás által felkért Witsch Rudolf mérnök tervei alapján. Hozzáfogtak a mocsár lecsapolásához, kialakították a tó partvonalát, a két sziget (Páva-sziget és Drót-sziget) területét pedig feltöltötték. A megkezdett munkát aztán Nebbien folytatta tovább az 1810-es évek végén, aki a partot természetes hatásúra alakította, a szigeteket pedig növényekkel ültette be.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/csonakazok_a_tavon001.jpg" alt="csonakazok_a_tavon001.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><small>Csónakázók a tavon, az 1840-es években</small></strong></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;">A tó és környéke hamar népszerű lett a kirándulók körében, 1839-ben már halászversenyt is rendeztek itt. Az 1840-es évek végétől a tavon élénk élet zajlott: nyáron csónakázás, télen korcsolyázás. A nagyobb szigeten vendéglőt építettek, a kisebben hangulatos kioszk várta a vendégeket. A tóból a városnak haszna is származott, a halászati, csónakáztatási, sőt a téli jégvágás jogát is értékesítették. Az 1850-es évek végétől rendszeresen kikotorták a medret, az iszapot pedig a környékbeli gazdálkodóknak trágya gyanánt adták el.</p>
<p style="text-align: justify;">Mivel a tó természetes vízutánpótlása nem volt megoldott, a kezdetetektől fogva folyamatosan problémát jelentett, hogy erősen posványosodott, gyakran elviselhetetlen bűz volt a környéken. Száraz forró nyarakon viszont az is megesett, hogy teljesen kiszáradt. Már 1855-ben megpróbálkoztak a meder kikotrásával, az iszap lecsapolásával, de csak átmeneti javulást értek el. A megoldás a tó teljes kitisztítása és a vízutánpótlás szabályozása lett volna, amihez nem volt elég forrása a városnak, ezért a német színház igazgatói, Winter és Schwartz urak, egy jótékony célú díszelőadás szervezésével akarták a hiányzó összeget előteremteni.</p>
<div class="frame">
<p><em>„A hírlapok, ez örök éberségü ellenőrei a közéletnek, végre megsokalták a kevés vizet, s hatalmasan elkezdtek lármázni, telezúgták a város atyáinak fülét, hogy ez így szégyenszemre nem maradhat […] A tiltakozás használt […] Az ásatási munkálatok </em>–<em> melyekre 10,000 ft. van kivetve – szépen folynak s a jövő tavasz derekán tán véget is érnek.” </em>(Vasárnapi Ujság, 1865. 43. szám)</p>
</div>
<p> </p>
<p>A munkálatok 1865 nyarán meg is kezdődtek, a tavat kisebbre szabták, a Drót-szigetet pedig megnagyobbították. A partot rézsútosra alakították, és pázsittal ültették körbe.</p>
<p>Az 1860-as évek vége felé a tó, több leírás szerint is a Városliget legkedveltebb része volt, néhány krajcárért két-, négy- és hatevezős Rákócziról, Kossuthról, Attiláról és Árpádról elnevezett ladikokat lehetett bérelni csónakázás céljára. Reitter Ferenc már 1870-ben javasolta, hogy a vízellátási gondok megoldására a Rákos-patak bevezetése lenne célszerű, erre azonban a fővárosnak nem volt pénze.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/blogjuniusterkep.jpg" alt="blogjuniusterkep.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><small>A Városligeti tó kontúrja a két szigettel, 1870-es évek.</small></strong></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Az 1880-as években minden erőfeszítés a tó friss vízzel való ellátására irányult. A rondónál felállított szökőkút vizét, valamint vízvezetéki vizet is vezettek a tóba, ami jelentős költség volt a városnak, mégsem hozott tartós eredményt. Arra csak 1894-ban, a millenniumi kiállítás előkészítő munkálataival egy időben került sor. Ekkor a medret kikotorták, a folyamatos vízcsere céljából pedig a Rákos-patak vizét egy föld alatti, zárt csatornán keresztül a tóba vezették. Ezzel párhuzamosan feltöltötték a Nádor-szigetet körülölelő keleti mellékágat. Ezzel a Nádor-sziget megszűnt, összenőtt a szárazfölddel.</p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><em>„Eddig minden rendben is volna, de a tó sarával van egy kis baj. A főváros ugyanis tudja, hogy a kiállítás a nép százezreit ki fogja szorítani a Ligetből. Mit tesz tehát, hogy a népet eleve leszoktassa a Ligetbe járásról? A tóból kikapart sarat nem viteti el egy boldogabb hazába, pokolba, messze Budapesttől, hanem körülrakatja vele a tavat, ami oly dögletessé teszi kint a levegőt, hogy a sétálókat minden nap a mentők hozzák vissza ájultan a fővárosba.”</em> (Sipulusz. Budapesti Hírlap, 1894. 317. szám).</p>
</div>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/to1916.jpg" alt="to1916.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><small>A várárok 1916-ban, háttérben a Rákos patak befolyónyílása</small></strong></p>
<p style="text-align: justify;">1908 őszén a főváros egymillió korona költséggel lebetonoztatta a tó medrét. A betonozás ellenére a tó bája és romantikája megmaradt, nyáron hattyúk úszkáltak rajta, télen pedig a korcsolyázók vették birtokba. A parton mozit (Tó-mozi) és hangulatos teraszvendéglőt is kialakítottak.</p>
<p style="text-align: justify;">A tavat 1971-ig a Rákos-patak látta el friss vízzel, ezt azonban a Millenniumi Földalatti Vasút bővítésekor megszüntették. Ekkor alakították ki a hármas tórendszert. A Felső- tó, az Állatkerthez közel eső részen egész évben vízzel borított, az Alsó- tó (a Műjégpálya előtti rész) egy kaszkádrendszeren a Felső- tóból kapja a vizet a nyári idényben. A Vajdahunyadvár körüli tórész csónakázhatósága jelenleg sajnos nem megoldott. A medret 1971 óta a Széchenyi fürdő 35 fokos, használt medencevizével töltik fel, amely télen varázslatos párafüggönnyel veszi körül a partot. Hattyúk már nem élnek a tavon, helyüket népes vadkacsaraj foglalta el. Télen gyakorta felkeresik sirályok is, és nem ritka vendégek az Állatkertből kiruccanó kárókatonák sem a hangulatos tó környékén.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/1fortepan_19692.jpg" alt="1fortepan_19692.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><small>A tó az 1960-as évek végén, háttérben a hajdani szigetre vezető Nádor-híd.</small></strong></p>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2017%2F12%2F31%2Faz_orok_problemaforras-_a_varosligeti_to_i_resz_a_mult%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2017%2F12%2F31%2Faz_orok_problemaforras-_a_varosligeti_to_i_resz_a_mult%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2017%2F12%2F31%2Faz_orok_problemaforras-_a_varosligeti_to_i_resz_a_mult%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Az örök problémaforrás- A Városligeti tó. I.rész: A múlt"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ujjealigetben.blog.hu/2017/12/31/az_orok_problemaforras-_a_varosligeti_to_i_resz_a_mult#comments"><img class="item_ctp" src="https://ujjealigetben.blog.hu/rss/image/post/id/13536667" border="0" /></a><br /></p>
0
Városliget
https://ujjealigetben.blog.hu
https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/csonakazok_a_tavon001.jpg
https://ujjealigetben.blog.hu/2017/11/18/a_varosliget_rovid_kronikaja_egy_ujonnan_megjelent_konyvbol
A Városliget rövid krónikája - egy újonnan megjelent könyvből
2017-11-18T11:50:17+01:00
2017-11-18T11:50:17+01:00
liget
https://blog.hu/user/526452
<p style="text-align: center;"><strong><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/varosliget-ret-nyugaggyal-1024x775hlatky.jpg" alt="varosliget-ret-nyugaggyal-1024x775hlatky.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="549" height="416" /><br /><small>A Napozórét a 80-as években. Komlósné Hlatky Katalin felvétele</small></strong><strong></strong></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">A Városliget krónikáját a XVIII. század végén kezdték írni – maguk Pest város polgárai. Előtte csak a terület történetéről beszélhetünk, az pedig az évszázadok során nem sokat fejlődött. A tatárdúlás után királyi adományként került a domonkos rendi apácák birtokába, tőlük azonban Pest városa elperelte. A futóhomokkal körbezárt mocsaras rétet a török kor után legelőként hasznosították a városfalon kívül lakó marhatartók – vélhetően innen korabeli elnevezése: Ochsenried, azaz Ökördűlő. <strong>Fásítása Mária Terézia erdőrendelete alapján indult meg, de még nem a közpark kialakítása, hanem a futóhomok megkötése okán.</strong> A szárba szökkent ültetvényeket aztán <strong>a környékbeli lakosok még azelőtt spontán használatba vették, hogy a közpark tényleges kialakítása megkezdődött volna.</strong> Dokumentumok bizonyítják, hogy Boráros János városbíró már 1794-ben javasolta a területen egy városi vendéglő felépítését, a vállalkozó szellemű főpap, Batthyány hercegprímás pedig 1799-ben bejelentkezett a terület haszonbérletéért, sőt bormérési jogot is kieszközölt magának. Márpedig ahol bor és vendéglő szóba került, ott kirándulóknak is kellett lenni. 1802-ben már lófuttatást tartottak a Városerdőcskében, 1810-ben pedig az első mutatványos vállalkozó, Grossinger Leopold is feltűnt a Stokvájdliban, hogy bort mérjen és forgókát (körhintát) üzemeltessen, a tisztes haszon reményében.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/rajz005.jpg" alt="rajz005.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="530" height="345" /></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>A Páva-sziget, Rudolf von Alt festménye után, Sandman litográfiája, 1845</strong></small></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Ilyen előzmények után került sor a Szépítő Bizottmány 1813-as tervpályázatára, melyben a Városerdőt népkertté, azaz közparkká kívánták alakíttatni.<strong> Van ebben a pályázati kiírásban egy rendkívül fontos mondat, mely a Városligetet megkülönbözteti a többi, már meglévő, nyilvános európai parktól.</strong> <strong>A mondattöredék így szól: „für alle Classen der Einwohner”, azaz a városlakók minden osztálya számára.</strong> Míg a Városligetnél régebbi, európai parkok jellemzően az uralkodói, királyi kertek megnyitásával jöttek létre, és nem mindenki számára voltak látogathatók, a Városerdő az első olyan köztulajdonú és közcélú városi park, melyet a város saját tulajdonú telkén, saját költségén, saját lakosai számára hozott létre.</p>
<p style="text-align: justify;">A pályázatot, mint ez köztudott, a lübecki Heinrich Nebbien nyerte, és az 1816 után meginduló kivitelezési munkálatokat is ő vezette egy ideig. Bár a területre tervezett építményekből jórészt semmi nem lett, a park térszerkezetét és növényzetét Nebbien intenciói alapján alakították ki. <strong>Az így létrejött tájképi kert arányaival, páratlan harmóniát sugárzó szerkezetével a szakértők szerint is az egyik legszebb romantikus kert Európában.</strong> Nem törekszik pompára, szemlélőjét nem lenyűgözni akarja, hanem a természetes, idilli táj élményével ajándékozza meg.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>A Városliget annak ellenére lett Pest legkedveltebb üdülő (értsd felüdülésre szolgáló) helye, hogy a várospolitika sokszor mostohán bánt vele.</strong> Ha húzni kellett a nadrágszíjon, azt a Liget biztos megérezte, és fejlesztésére sem volt sokáig koncepció: csak abban értettek egyet a városatyák, hogy pihenőparknak kell megőrizni. A városlakókat a fenti körülmény azonban nemigen zavarta abban, hogy az 1840-es években már tömegesen keressék fel a Ligetet az első tavaszi napoktól kezdve. 1842-ben debütál az első „fagylalda”, Fischer Péter cukrászata, 1855-ben Fischof tanár vízgyógyintézetet nyit a Liget szélén, 1856-ra elkészül a Hermina-kápolna, 1866-ban megnyílik az Állatkert, 1867-ben egy nyári színkör (még német nyelven játszik), 1869-ben a jégpálya, majd benépesül a mutatványos tér, amelyet Stuwer tűzmester bemutatói után Tűzijátéktérnek neveznek el.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/1623307_10202481069060138_1950689523_n.jpg" alt="1623307_10202481069060138_1950689523_n.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Szerencsére ebből az időszakból már számos tudósítás, útleírás áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy elég pontos képet kapjunk a közpark városlakók életében betöltött szerepéről. A <em>Divatcsarnok</em> című társasági lap 1854-ben arról számol be, hogy az első tavaszi napok beköszöntével a városi zöld terek „számnélküli látogatóknak örvendenek”. A Ligetben a nép sétál, csónakázik, sörözik, a tehetősek pedig fogataikon hajtatnak a kanyargós utakon. Vahot Imre 1860 körül a Városligeti tó környékének leírásában azt mondja, csónakázók egész hada lepi el a tavat, a Páva-szigeten pedig esténként száz meg száz pár táncol a gyepen.</p>
<p style="text-align: justify;">A Városligetben ekkor már számtalan vendéglő (Városi vendéglő, Bimbó, Szarvas, Szép kilátás, Neswarba), kávé- és bormérés várja a mulatni vágyókat. A <em>Vasárnapi Ujság</em> 1860-ban azt írja, hogy a vendéglőkben találni bort, sört, kávét, fagylaltot, hideg- és meleg ételeket, az egyikben cigány muzsikál, a másikban hárfa, gitár vagy flóta, a szabadban pedig sípláda szól. <strong>Legszebb látvány, már ekkor is a tó, melyet az 1860-as években újraszabályoznak, medrét kikotorják.</strong> A komoly fejlesztések azonban váratnak magukra, és majd csak kényszerűségből, a két nagy országos kiállításhoz kapcsolódóan kerül rájuk sor.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/allatkert_1914k.jpg" alt="allatkert_1914k.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="557" height="360" /></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>Az Állatkert egy 1914-es felvételen</strong></small></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Az 1885-ös Országos Általános Kiállítás nem hoz nagy változást a Városliget életében, bár az Iparcsarnok 14 000 nm-es épülete ekkor kerül a Blondin-rét szélére. Az építkezésnek pozitív hozadéka, hogy a belvizes rétet feltöltik, a rajta keresztülfolyó pataknak új medret ásnak, az így létrejött tágas teret pedig korzószerűen kiképzik. Ekkor készül el a Stefánia is, Európa egyik legszebb, platánokkal övezett alléja, szökőkutat kap a rondó, és megépül a régi Műcsarnok bájos, neoreneszánsz épülete. <strong>Az Ezredévi kiállítás mérlege már inkább negatív a Városliget tekintetében. Miközben nem vitatható, hogy a millennium kiemelkedően fontos és sikeres esemény a nemzet életében, a hozzá kapcsolódó kiállítás alapvetően változtatja meg a park jellegét. Az építkezések jelentős fakivágásokkal járnak, amelyeket sokáig nem tud kiheverni a Városliget, ráadásul a térhasználat is megváltozik. Intézményesül a tömegszórakoztatás</strong>: létrejön Ős-Budavára, kialakul a Vurstli a szegényeknek, a XX. század elején pedig a világvárosi mulatókomplexum, az Angol Park a módosabbaknak. Ezzel egyidejűleg az árumintavásárok, ipari kiállítások a Liget belsejébe költöznek, hiába tiltakozik Ilsemann Keresztély főkertész, a Városliget vurstlijellege erősödni látszik. <strong>A korábbi pavilonépítményektől eltérően hatalmas épületek kerülnek a parkba, felépül a Műcsarnok, a Vajdahunyadvár, a Szépművészeti Múzeum, megmarad a korábban bontásra ítélt Közlekedési Csarnok. A park kiképzése is változik, a kor uralkodó, eklektikus kertművészeti stílusának megfelelően egyre több reprezentatív, angolkerttől tájidegen részlet jelenik meg a Városligetben.</strong> A népszerűsége azonban egy jottányit sem csökken, az majd csak a 1920-as évekre lesz jellemző, egy átmeneti időre. Az első világháború után ugyanis a szabadidő-eltöltési szokások megváltoznak. Lendületet kap a turizmus, a „ki a zöldbe!” mozgalom, a közlekedés fejlődésével pedig ezek célpontja már nem elsősorban a városi közpark, hanem távolabbi vidékek. A gazdasági világválság kell ahhoz, hogy a Liget ismét a városi ember üdülőhelye legyen. A cselédek, iparosok, inflációtól nyögő kispénzű alkalmazottak mind újra szívesen járnak lizsézni.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/kimeno1913utan.jpg" alt="kimeno1913utan.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="579" height="342" /></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>Cselédlányok lizséznek a Széchenyi fürdő új épülete előtt, 1914 körül</strong></small></p>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;">A tendencia a második világháborúig töretlen, az 1944. évi bombázások, majd a kegyetlenül hosszú ostrom azonban letarolják a Városligetet. Hogy a városi ember életében milyen fontos szerepet töltött be a park, az a harcok elcsitultával mutatkozott meg igazán. Az emberek özönlöttek a Ligetbe, bár ott csak romokat találtak, de volt napfény és jó levegő. A Széchenyi fürdő üres medencéi már 1945 nyarán zsúfoltak voltak a napozóktól, a Vurstli júliusban kinyitott, a Városligeti tóban engedélyezték a fürdést, a cirkuszban pedig napi két (!) előadást kellett tartani, akkora volt az érdeklődés. A romok eltakarítása és a Felvonulási tér barbár kialakítása után a fejlődés csak az 1960-as években indult meg. Addigra talpra állt az Állatkert, megépült a kis botanikus kert, rengeteg fát telepítettek, <strong>1974-ben pedig kiköltöztették a BNV-t, és 1978-ig rehabilitálták a volt vásárterületet. Igaztalanul kevés szó esik manapság arról, hogy ez a fejlesztés volt a XX. század legnagyobb parkrekonstrukciója Magyarországon.</strong> Ekkor alakították ki a napozórétet, a KRESZ-parkot, sportpályákat és szánkódombot építettek, koros fákat ültettek át, a Fáskör mögötti terület pedig új játszóterekkel gazdagodott. Az 1980-as éveknek csak a meglehetősen csúf Petőfi Csarnokot köszönhetjük, egyébként a park nem sokat változott. Az utóbbi 20 év csendes volt a Liget számára, csak napjainkban körvonalazódik egy új koncepció, mely azonban még nem öltött végleges formát. <strong>Ami változatlan: a Városliget ma is Budapest leglátogatottabb, legkedveltebb városi parkja.</strong></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/blogjunius1.jpg" alt="blogjunius1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="606" height="454" /></p>
<p style="text-align: justify;">Megjelent Ligetfalvi György - Majkó Zsuzsanna: Városliget lexikon, 2017. Városháza kiadó.</p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2017%2F11%2F18%2Fa_varosliget_rovid_kronikaja_egy_ujonnan_megjelent_konyvbol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2017%2F11%2F18%2Fa_varosliget_rovid_kronikaja_egy_ujonnan_megjelent_konyvbol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2017%2F11%2F18%2Fa_varosliget_rovid_kronikaja_egy_ujonnan_megjelent_konyvbol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A Városliget rövid krónikája - egy újonnan megjelent könyvből"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ujjealigetben.blog.hu/2017/11/18/a_varosliget_rovid_kronikaja_egy_ujonnan_megjelent_konyvbol#comments"><img class="item_ctp" src="https://ujjealigetben.blog.hu/rss/image/post/id/13301631" border="0" /></a><br /></p>
0
Városliget
https://ujjealigetben.blog.hu
https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/varosliget-ret-nyugaggyal-1024x775hlatky.jpg
https://ujjealigetben.blog.hu/2017/11/04/vitatott_epuletek_a_varosligetben_i_a_szepmuveszeti_muzeum
Vitatott épületek a Városligetben I. - A Szépművészeti Múzeum
2017-11-04T21:44:22+01:00
2017-11-04T21:44:22+01:00
liget
https://blog.hu/user/526452
<p style="text-align: right;"><em>"Nézetünk szerint tehát újabb területek beépítése semmi körülmények közt sem volna megengedhető, annál kevésbé, mert ily uton-módon a városliget lassan-lassan egészen kivetkőztettetnék eredeti jellegéből s elvonatnék rendeltetésétől. Ily körülmények közt a leghatározottabban elleneznünk kell, hogy a szépművészeti múzeum czéljára a kiszemelt terület átengedtessék."<br /></em>(A főváros sétányügyi bizottságának véleménye a Városliget egy részének Szépművészeti Múzeum építése céljára való átengedése tárgyában, Fővárosi Közlöny, 1897. január 12.)<em><br /></em></p>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/szm1908.jpg" alt="szm1908.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><small>A Szépművészeti Múzeum épülete 1909-ben</small></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;">A Városligetben álló, ma már megszokott múzeumépületekről a közvélekedés manapság úgy hiszi, valamely tudatos városfejlesztési koncepció eredményeképpen kerültek a közparkba. Ezzel szemben az igazság sokkal prózaibb: mivel a 19. század végi rohamos városfejlődés eredményeképpen Budapesten a belterületi telkek ára az egekbe szökött, a mindenkori kormányok takarékossági okból fordultak a beépítetlen közpark felé. Általában az országos jelentőségű intézmények elhelyezéséhez a fővárostól kértek telket, méghozzá ingyen. Eme törekvésnek pedig, mint sorozatunkból látni fogjuk, gyakran esett áldozatul a Városliget egy-egy része. Miközben az új intézmények szükségességét mindenki elismerte, az elhelyezésük körül több ízben sokáig húzódó vita alakult ki az állam szervei és a főváros között.</p>
<p style="text-align: justify;">Így került a Városliget szélére az egyik ikonikus intézmény, a Szépművészeti Múzeum is. Alapítását a millenniumi hevület, és a Bécstől érzett fájdalmas lemaradás kompenzálása ihlette. Nem sokon múlott, hogy a város egy másik pontján épüljön fel. Ha a fővárosi képviselők az áldatlan és hosszan húzódó viták helyett idejében dönteni tudtak volna, ma a II. János Pál pápa térre járnánk kiállításokat nézni.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/fortepan_82284.jpg" alt="fortepan_82284.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><small>A Sugárút (Andrássy út ) vége a Ligetnél, még épületek nélkül. Klösz György fotója, Fortepan/BFL</small></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;">A Szépművészeti Múzeum alapítását az 1896. évi VIII. tv, más néven a millenniumi törvény rendelte el. Ugyanebben a törvényben határoztak a millenniumi emlékmű felállításáról is, de míg annak pontos helye, az Andrássy út Liget felőli vége, akkor már ismert volt, a múzeumnak még csak keresték az alkalmas elhelyezést. A kormány régi gyakorlatát követve, a fővároshoz fordult segítségért, egy kb 12 000 nm-nyi telket kértek ingyen a Városligetben, az akkori mutatványos telep, a mai Széchenyi fürdő helyén. Kikötés volt, hogy az épület könnyen megközelíthető legyen, valamint, hogy minden oldalról szabadon álljon, csendes, nyugalmas helyen.</p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><em> "Ezen alkalmas hely pedig a városligetnek azon része, mely a kiállítás területén átvonuló új körúttól balra a nádor-szigetre vezető s állandó jelleggel épülő hiddal szemben a mostani népliget legmagasabb pontján fekszik, a hol a nagy arányokban építendő múzeumépület fényes művészi hatású távol hátterét képezné az Andrássy-út külső végére tervezett millenniumi emlékműnek s befejező pontja lenne az Andrássy-útról a városliget felé irányuló látképnek."<br /></em></p>
<p style="text-align: justify;">(Miniszterelnöki leirat a fővároshoz, a múzeum elhelyezése tárgyában. In: Fővárosi Közlöny, 1894. 103. sz.)</p>
</div>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;">Mivel a kormány előtt ismeretesek voltak a főváros Városligettel kapcsolatos elképzelései - az ugyanis, hogy mindenképpen városi pihenőparkként akarják megőrizni a területet -, Wekerle igyekezett elhúzni a mézesmadzagot a városatyák orra előtt. Azt ígérte, hogy a leendő múzeum környezetét a kormány saját költségén parkosítja, valamint, hogy a kieső terület kárpótlásaként az Erzsébet királyné útja mentén, a vasút telkéből mintegy 15 holdnyi területet befásítanak, és a Ligethez csatolják. (Ez természetesen csak ígéret maradt). Egyben a viták lecsendesítése érdekében a kormány kérte a fővárost, hogy delegáljon tagokat egy felállítandó vegyes bizottságba, mely a múzeum elhelyezése tárgyában fog vizsgálódni.</p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><em>"Ismeretesek előttem azon több alkalommal hangoztatott aggodalmak, melyek a városligetnek, mint a város közvetlen közelében fekvő és minden nehézség nélkül megközelíthető befásitott üdülő sétahelyének beépítése ellen méltán fel szoktak hozatni. </em><em>De hiszem és reménylem, hogy ilyetén aggodalmak ezen szépművészeti muzeum építése alkalmából nem fognak felmerülni." </em></p>
<p>(Wekerle miniszterelnök leirata a fővároshoz. In: Fővárosi Közlöny, 1894. 103. sz.)</p>
<p> </p>
</div>
<p> Már a bizottsági tagokról döntő, 1894. decemberében lezajlott közgyűlésen több városatya jelezte, hogy nem hajlandó megszavazni a Városliget újabb épülettel való beépítését.</p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><em> "Az előterjesztés azon részét, a mely a millenniumi emlék czéljaira az Andrássyút végén levő területet kéri, hozzájárul, de nem járul hozzá az előterjesztés ama részéhez, a mely azt kívánja, hogy a városliget belsejéből egy 10.000 négyszögméternyi terület a szépművészeti muzeum czéljaira felajánltassék. Itt nem arra kell súlyt fektetni, ha vajon ingyen adja-e át a főváros a kért területet, avagy megfelelő ellenértéket kap-e érte cserébe, hanem tekintetbe kell venni a főváros magasabb érdekeit, a melyek azt mondják, hogy a városligetre a főváros közönségének üdülési szempontból szüksége van és nem szabad tűrni, hogy ez a városliget évről-évre különböző építményekkel elhalmoztassék és végtére belőle a főváros közönségének üdülésre szánt helyül mi se maradjon."</em></p>
<p><br />(Dr Preyer Hugó felszólalása a közgyűlési vitában, közli a Budapest Hírlap, 1894. 12.28.)</p>
</div>
<p style="text-align: justify;"> A főváros a bizottsági tagok kiküldése után saját bizottságait, illetve a fővárosi mérnöki hivatalt is állásfoglalásra kérte fel. Mind a mérnöki hivatal, mind a sétányügyi bizottmány, mind a gazdasági és pénzügyi bizottmány kategorikusan elutasította a Városligetből újabb terület átengedését, helyette több javaslattal éltek a múzeum elhelyezése tárgyában.</p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><em>»Kétséget nem szenved, hogy a városliget jelenleg az egyedüli népmulatóhely s mint ilyen minden körülmények közt fentartandó. Mert ugyan, hogy az uj népliget már a legközelebbi jövőben legalább részben pótolni fogja a városligetet, igaz, hogy a hatóság már is megindította a tárgyalásokat több kisebb-nagyobb sétány létesítése iránt, de bármennyi sétányt, ligetet is fog a hatóság létesíteni, meggyőződésünk az, hogy a városligetre mint népmulatóhelyre már kedvező fekvésénél fogva is mindenkor szükség lesz. A városliget egy részét már amúgy is beépítették, s ez alkalommal százával vágták ki a szebbnél szebb fákat, a mi mindenkor csak az üdülést kereső közönség rovására történt. Nézetünk szerint tehát újabb területek beépítése semmi körülmények közt sem volna megengedhető, annál kevésbé, mert ily uton-módon a városliget lassan-lassan egészen kivetkőztettetnék eredeti jellegéből s elvonatnék rendeltetésétől. Ily körülmények közt a leghatározottabban elleneznünk kell, hogy a szépművészeti múzeum czéljára a kiszemelt terület átengedtessék. Elleneznünk kell ezt anynyival is inkább, mert nézetünk szerint a jelzett czélra nem tízezer, hanem legalább 40 ezer négyszögméternyi területre lesz szükség, a mi a városligetnek ujabbi, nagyon is érzékeny meg| csonkításával járna, nem is szólva arról, hogy e miatt ismét százával el kellene pusztítani a ! fákat, sőt előreláthatólag át kellene helyezni az egész mutatványos telepet is. Alig hiszszük, j hogy a kérdés más uton-módon kedvező megj oldást nem nyerhetne, miért is ismételten kérjük a t. Tanácsot, hogy a kiszemelt városligeti területet a jelzett czélra semmi körülmények között átengedni ne méltóztassék.”</em></p>
<p style="text-align: justify;">(A főváros sétányügyi bizottságának véleménye a Városliget egy részének Szépművészeti Múzeum építése céljára való átengedése tárgyában, Fővárosi Közlöny, 1897. január 12.)</p>
</div>
<p style="text-align: justify;">Lehetséges helyszínként szóba került az akkori Új vásártér (ma II. János Pál pápa tér), a Kálvária tér és az <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%9Aj%C3%A9p%C3%BClet#/media/File:UjEpulet.jpg" target="_blank" rel="noopener noreferrer">újépület</a> helye is. Mindhárom helyszínnel akadtak azonban gondok: az Új vásártéren akkor még állt a gázgyár, ezt le kellett volna előbb bontani, és a területét rendezni, a Kálvária teret túlzottan külvárosinak vélték, míg az Újépület telkéről a Közmunkatanáccsal kellett volna tárgyalni, ami bizonyára jelentősen lassította volna az építkezés folyamatát. Márpedig a kormánynak sürgős volt az alkalmas telek megtalálása, így a millenniumi ünnepségek elülte után újabb sürgető leiratot küldtek az érzékelhetően tétovázó fővárosi szerveknek. Az előterjesztés végül 1897 elején került a fővárosi közgyűlés elé, ebben az Új vásártér területét ajánlották a kormánynak a múzeum céljaira.</p>
<div class="frame">
<p style="text-align: justify;"><em>"Engedtessék át a szépművészeti múzeum czéljaira szükséges 10.000 négyszögméternyi a VIII. kerületben levő uj vásártérből. E térből a kért terület átengedése esetén is még 74.442 négy szögméter marad fenn a közönség használatára és üdülésére szolgáló park czéljaira. A szóban forgó tér közvetlenül a kerepesi-ut, tehát egy főközlekedési útvonal közelében fekszik s miután egyrészről az említett uton, másrészről pedig a népszinház-utczában levő közúti vasúti vonalak segélyével a főváros minden részéből könnyen megközelíthető, a tervezett múzeum czéljaira kiválóan alkalmas. Ezen javaslat elfogadása esetén az átengedés feltételéül kikötendő volna, hogy a terület mindig csak a szépművészeti múzeum czéljaira szolgálhat, tehát csak addig engedtetik át, mig kizárólag e czélra használtatik és hogy a múzeumot a közönség díjmentesen használhassa."</em></p>
<p>(Részlet a közgyűlési előterjesztés indoklásából, közli Fővárosi Közlöny, 1897. január 12.)</p>
</div>
<p> </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/18377027_a9ba4dd2301c68549ee181e31c94a504_wm.jpg" alt="18377027_a9ba4dd2301c68549ee181e31c94a504_wm.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><small>Az Új vásártér a 19. század végén, Klösz György fotója, Fortepan/BFL</small></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;">A közgyűlésen azonban előre nem várt, élénk vita bontakozott ki az elhelyezésről, többen amellett érveltek, hogy a múzeumnak központi helyen, Budapest belvárosában kell felépülnie. Quittner Zsigmond építész szenvedélyes hangú írásban egyenesen a pesti belvárosi Duna-partot vélte a legmegfelelőbb helyszínnek. A vita végén a közgyűlés nem szavazta meg a felajánlott telek átengedését, és a kérdés majd egy évre lekerült a napirendről. A kormány, amely időközben már jelentős összegeket költött a leendő múzeum állományának gyarapítására, 1898 elején végleg megelégelte a főváros hezitálását, és ezúttal határozottabban lépett fel a múzeum érdekében. A kultuszminiszter a hely pontos megjelölésével 12 000 nm területet kért a mai Hősök tere területén, az akkor még ott álló Feszty körkép rotundája helyén.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/20161027feszty-korkep.jpg" alt="20161027feszty-korkep.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p style="text-align: center;"><small>A Feszty körkép épülete 1898 körül. Klösz György fotója, Fortepan/BFL</small></p>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;">Wlassics Gyula két nyomós érvet is latba vetett leiratában: ezek szerint az Andrássy út lezárásának méltó befejezése lenne a Műcsarnokkal szemben álló épület, másrészt nem vennének el területet a Ligettől, hiszen ott most is épület, a Feszty körkép bemutatására szolgáló, leginkább ormótlan gáztartályra emlékeztető építmény áll. Arról is biztosította a fővárost, hogy a Feszty testvérekkel még fennálló szerződés értelmében járó kártalanítást a kormány magára vállalja, Fesztyék pedig nem élnek további igénnyel a főváros felé. Mivel a fővárosnak egyre kínosabbá kezdett válni a döntésképtelenségből fakadó rá háruló erkölcsi felelősség, még az év márciusában új előterjesztést vitt a közgyűlés elé. Ebben kikötötték, hogy a kért területet átengedik, azzal a feltétellel, hogy az csak és kizárólag szépművészeti múzeum építésére használható, továbbá, hogy állam a területet saját költségén parkosíttatja, fenntartásáról gondoskodik, az oda vezető utakat és az egyéb infrastruktúrát kiépíti. Azt is kikötötték, hogy Fesztyéknek semmiféle további követelésük a fővárossal szemben nem lehet, a körkép elhelyezésére új telket nem kapnak. (Ez az ígérvény majd 1911-ben érvényét veszti, mikor a körkép az újonnan kialakítandó Mutatványos téren, a körhinta épülete mögött kap egy parcellát)</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/14939594_337020033321852_9163573532296840342_o.jpg" alt="14939594_337020033321852_9163573532296840342_o.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<div class="frame">
<p><em>"A Szépművészeti Muzeum szerződése.</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>A vallás és közoktatásügyi miniszter jóváhagyta azt a szerződést melyet az Országos Képtár kormány biztosa a fővárossal kötött a szépművészeti muzeum telkének átengedése tárgyában. A muzeum az And rássy ut végén a képzőművészeti csarnokkal szemben az Aréna-ut sarkán fog emelkedni. A főváros a tulajdonában levő 7150 négyszögölnyi telekből az építkezés czéljára 3336 négyszögöl (12000 négyszögméter) területet enged át azzal a kikötéssel, hogy azt az állam mindaddig, a mig ott szépművészeti muzeum fog állani szabadon használhatja, a nélkül azonban, hogy a tulajdonjogáról a főváros egyébként lemondana.</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>Az építkezést a szerződés értelmében még 1899- ben meg kellett volna kezdeni, közbejött akadályok miatt azonban csak most kezdhették meg.</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>A miniszter elfogadta a fővárosnak azt az utólagosan kifejezett és a szerződésbe belefoglalt kívánságát, hogy a szépművészeti muzeum ünnep- és vasárnapokon s ezeken kívül hetenként egy hétköznapon összes tárlatával teljesen díjtalanul álljon nyitva a közönségnek.</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>Az állam a tulajdonjog elismeréséül a telek használatáért 100 drb. 20 koronás aranyat fizet évenként</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>A be nem épített részből nyilvános parkot alakítanak, mely a közönségnek mindenkor rendelkezésére áll. A parkban kellőszámu ülőhelyeket, padokat állítanak fel, a melyek használatáért dijat nem fognak szedni.</em></p>
<p><em>Az összes adóilleték- és egyéb terheket a kincstár viseli.</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>Végül beleegyezett a főváros abba, hogy a szépművészeti muzeum telkére a kincstár a használati jogát a szerződés alapján bekebeleztesse, a tulajdonjog azonban ezentúl is a fővárost illeti meg."</em></p>
<p style="text-align: justify;">(Magyar Székesfőváros, 1900. június 11.)</p>
</div>
<p> </p>
<p style="text-align: justify;">A főváros közgyűlése 1898. márciusában az előterjesztést elfogadta, és ezzel eldőlt, hogy a Szépművészeti Múzeum épülete a Városliget szélén, az akkor még névtelen téren, a millenniumi emlékmű és a Műcsarnok szomszédságában épül fel. Az építkezés 1900-1906 között zajlott Schikedanz Albert és Herzog Fülöp tervei alapján, az intézmény megnyitására 1906. december 1-jén került sor. <br /><br /></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2017%2F11%2F04%2Fvitatott_epuletek_a_varosligetben_i_a_szepmuveszeti_muzeum%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2017%2F11%2F04%2Fvitatott_epuletek_a_varosligetben_i_a_szepmuveszeti_muzeum%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fujjealigetben.blog.hu%2F2017%2F11%2F04%2Fvitatott_epuletek_a_varosligetben_i_a_szepmuveszeti_muzeum%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Vitatott épületek a Városligetben I. - A Szépművészeti Múzeum"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ujjealigetben.blog.hu/2017/11/04/vitatott_epuletek_a_varosligetben_i_a_szepmuveszeti_muzeum#comments"><img class="item_ctp" src="https://ujjealigetben.blog.hu/rss/image/post/id/13174078" border="0" /></a><br /></p>
Szépművészeti_Múzeum
0
Városliget
https://ujjealigetben.blog.hu
https://m.blog.hu/uj/ujjealigetben/image/szm1908.jpg