Városliget

Felhasználás, jogok

Creative Commons Licenc

Címkék

1797 (1) 1869 (1) 1885 (1) 1896 (2) 1945 (1) 1951 (1) 1983 (1) 2.világháború (1) 23-s villamos (1) Állatkert (4) Alsó-tó (1) amfiteátrum (1) angol kert (1) Angol Park (1) Aréna út (2) autóverseny (1) Barlangvasút (1) Barokaldi (1) Batthyány (1) Blondin (1) Boráros (1) Both Béla (1) Budapest (2) Budapest Színház (1) bűnügy (1) céllövölde (1) cirkusz (1) Dózsa György út (1) Dróthíd (1) Ecclestone (1) ejtőernyő (1) elefánt (1) Eötvös József (1) építészeti tervpályázat (1) Ezredéves Emlékmű (1) Ezredéves Kiállítás (1) fairtás (1) Faírtás (1) fakivágás (1) fasor (1) Feld Mátyás (1) Feld Zsigmond (1) Felső-tó (1) Felvonulási tér (1) Ferenc József (1) Feszty (1) Feszty Árpád (1) földalatti (1) Forma 1 (1) Fővárosi Múzeum (2) Francsek Imre (1) Fuchs Emil (1) Garnerin (1) Géprombolók (1) Gizella tér (1) gyorsfénykép (1) hadikórház (1) harangláb (1) Hattyú-sziget (1) Hattyú sziget (1) Hattyú tó (1) Helfgott (2) Hofhauser Antal (1) Holnemvolt Vár (1) Hősök tere (1) hullámvasút (1) huszadik század (1) I. Világháború (1) Időkapszula (1) Iparcsarnok (1) István a király (1) Jókai (2) József nádor (1) Képzőművészeti Kivitelező Vállalt (1) Királydomb (1) Királypavilon (2) Király utca (1) korcsolya (1) körhinta (1) Körkép (1) koronázás (1) kötéltáncos (1) kötöttpályás közlekedés (1) Kresz Géza (1) Kronberger Lili (1) Lechner Ödön (1) légitámadás (1) LigetBudapest (1) Ligetbudapest (1) Liget Budapest (1) Liliom (1) Magyar Alkotóművészek Háza (1) majorság (1) Mária Terézia (1) mesecsónak (1) Mezőgazdasági Múzeum (1) Mikus Sándor (1) millennium (2) Molnár Ferenc (1) Műcsarnok (3) Művész majális (1) Múzeumi negyed (2) Múzeumi Negyed (1) Nádor sziget (1) Nebbien (1) Oborzil-Jenei (1) Ökördűlő (1) Olof Palme ház (2) Országos kiállítás (4) ostrom (2) Palasovszky Ödön (1) panorámakép (1) parkosítás (1) parkrekonstrukció (1) pavilon (1) Pesti Korcsolyázó Egylet (1) Petőfi Csarnok (1) Petőfi ház (1) Pfaff Ferenc (1) Reymetter (1) rondó (1) Royal Gerbeaud Pavilon (2) sárkányok (1) Siemens (1) Stefánia (1) Stokvájdli (1) Sugárút (1) Szabad Színház (1) Szépművészeti Múzeum (2) Szépségverseny (1) Sziám (1) színház (1) szobor (1) Sztálin-szobor (1) tájképi kert (2) teve (1) történelem (1) Úttörőpalota (1) Vajdahunyadvár (1) várárok (1) varieté (1) Városerdő (1) Városliget (8) Városligeti-tó (2) Városligeti Aréna (1) Városligeti jégpálya (1) Városligeti Színkör (3) városligeti vendéglő (1) Vidámpark (1) Vízhordó fiú (1) víziló (1) Vojtek Ödön (1) Vurstli (2) Witsch Rudolf (1) Wünsch Róbert (1) Címkefelhő

Mesék a pesti Városligetből

2014.12.17. 22:11 liget

A kisgömböc esete a Városligettel - 1.rész

Címkék: tájképi kert Múzeumi negyed LigetBudapest

Izgatottan várjuk a Múzeumi Negyed épületeire kiírt nemzetközi tervpályázat eredményhirdetését, amely e hónap 19-én esedékes. Addig is, hogy a várakozás napjait elüssük, felelevenítjük a 2010 óta egyre terebélyesedő projekt főbb mozzanatait.

1. Amikor a kisgömböc még egészen kicsi volt, és nem akart a Városligetből lakmározni

Arra minden bizonnyal már csak kevesen emlékeznek, hogy Tarlós István 2010 –es főpolgármesteri programjában szerepelt egy múzeumi negyed megépítése, de egészen más helyszínen, a Nyugatinál, a Gyurcsány kormány el sem kezdett kormányzati negyede helyén. Érdekessége volt az elgondolásnak, hogy a Kúriának mindenképpen útban lévő Néprajzi Múzeum és egy modern művészeti múzeum mellett Tarlós egy ún. Európa házat is tervezett a területre, amelyben az uniós nemzetek kaptak volna bemutatkozási lehetőséget. A terv hamvába holt, Tarlós hivatalba lépése után gyakorlatilag nem lehetett többé hallani róla.

kormnegyedepiteszforum.jpgA kormányzati negyed és a Tarlós István által elgondolt múzeumi negyed helyszíne a Nyugati pályaudvar mögött (epiteszforum.hu)

2. Útnak ered a kisgömböc - Szépművészeti bővítésből Andrássy negyed

2011 februárjában robbant a kulturális bomba: a Népszabadság megtudta, majd ezt hivatalosan is megerősítették, hogy a kormány lefújta a Szépművészeti Múzeum térszint alatti bővítését, noha arra 3,3 mrd eu-s támogatást kaptak, illetve a múzeum már a kivitelezési közbeszerzéseket is kiírta. Cserébe a kormány a budai vártól a Városligetig húzódó tengelyen új kulturális-művészeti negyed létrehozását ígérte, egyelőre minden konkrétum nélkül. Nevet azért már jó előre adtak a projektnek, az Andrássy negyed terve jórészt Szőcs Géza államtitkár – megvalósíthatatlannak tűnő - vízióit vonultatta fel.

szepmu.jpgA Szépművészeti térszint alatti bővítésének látványterve (nol.hu)

Az Andrássy úti MÁV székházba költözött volna a Néprajzi Múzeum, a Műcsarnok mögötti területre pedig a Nemzeti Galéria, a Fotómúzeum és a Közlekedési Múzeum (!). Az Ötvenhatos Emlékművet Szőcs a Szoborparkba akarta száműzni, újjáépítette volna viszont a Regnum Marianum templomot. A századforduló hangulatát felidéző tervnek része volt az Andrássy út sétáló utcává tétele lóvontatású omnibuszokkal, de a föld alá terelt autós forgalomról az államtitkár senkivel nem egyeztetett. Ugyanígy negligálta a projekt a Tarlós által megálmodott múzeumi negyedet, aminek következménye az lett, hogy az egész tervezési terület áttolódott a 200 éves közpark, a Városliget peremére. Szőcs Géza az egész projekt költségeit 20 mrd forintra becsülte, ami minden bizonnyal már akkor is egy súlyosan téves szám volt.

2011 októberében Baán Lászlót kormánybiztossá nevezték ki, megbízatása eredetileg 2 évre, a tervpályázatok kiírásig szólt. Feladata az Andrássy negyed projekten belül a MúzeumLiget koncepció megalkotása volt. (Az 1326/2011. számú kormányhatározat értelmében feladata „a budapesti Ötvenhatosok terén kialakítandó új, nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes koncepciójának kidolgozása, megvalósításának és építészeti tervpályázatának előkészítése, kiemelt figyelemmel a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeinek újraegyesítésére). Baán akkor még csak két múzeumépületben, a Galériában és a Fotómúzeumban gondolkodott. A Szépművészeti főigazgatója akkor a projekt megvalósíthatóságának zálogát az uniós források megszerzésében látta.

2012 júniusában Szőcs Géza lemondott államtitkári posztjáról, helyét L Simon László foglalta el. Az Andrássy negyed innentől lekerült a napirendről, Baán Lászlót pedig egy szinttel lejjebb tették: 2012 őszétől miniszteri biztosként vitte tovább a projektet.

3. Hízni kezd a kisgömböc

Baán közvetlen főnökétől, L Simontól 2012 őszén már konkrét feladatokat kapott. Így például fél év alatt ki kellett dolgoznia a múzeumi negyed teljes koncepcióját a finanszírozási tervekkel együtt, plusz helyet kellett találnia a Ludovikából kiköltöző Természettudományi Múzeumnak is. Erről a projektelemről egyébként azóta sem hallani, viszont az egész koncepció ekkor kezdett el egyre csak duzzadni, jórészt Baán László és/vagy az őt körülvevő stáb – akiknek személyéről semmit nem tudunk a mai napig - ötletelése nyomán. Véglegessé vált a területen elhelyezni szándékozott intézmények listája: a Néprajzi Múzeumot, a Magyar Építészeti Múzeumot, a Magyar Zene Házát, a Magyar Fotográfiai Múzeumot, valamint közös épületben az Új Nemzeti Galériát és a Ludwig Múzeumot kívánták a területen felépíteni. Majd 100 év után újra felbukkant a Széchenyi fürdő gyógyszállójának terve, a Petőfi Csarnok helyén interaktív gyermekjátszóház és/vagy kalandpark épült volna. Baán elengedhetetlennek gondolta az impozáns, de kiállítótérként jószerével használhatatlan régi Közlekedési Múzeum kupolájának visszaállítását és egy gasztrofalu megépítését is. Ekkor kezdett a projekt múzeumi negyedből valami kultúrvurstli jellegű öszvérré válni, egyre több Disneyland-szerű elemmel megspékelve. Az összköltséget akkor 60 mrd forintra becsülték, és a miniszteri biztos továbbra is döntő fontosságúnak vélte a megvalósíthatósághoz az uniós források becsatornázását. A 200 éves tájképi kert adottságait és funkcióját az ötletelők teljesen figyelmen kívül hagyták, ami a lakosság és a szakma körében egyaránt felháborodást váltott ki.

varosliget13.jpgAz ötletelés célkeresztjében a 200 éves tájképi kert

 

A bírálók hamar felismerték a projekt kétarcúságát: a Városliget mint a fővárosiak kedvelt pihenő-és rekreációs parkja biztosan alkalmatlan a LigetBudapest projekt által vázolt épületek befogadására, amennyiben nem kívánják a park funkcióját megváltoztatni. A zöldfelület sem a Baán által remélt turistatömegek, sem a már idetelepített nagyrendezvények környezetpusztító hatásait nem képes kiheverni. 

1.jpgÖnfeledt heverészés helyett egy nyílegyenes, a rétet kettévágó allét kapnak majd a pestiek ajándékba

4. Legitimitást keres a kisgömböc

Bár a különféle szakmák - építészek, tájépítészek, urbanisták, muzeológusok - belső szakmai körökben vitatkoztak a projekt szükségességéről, illetve annak elhelyezéséről, a közvéleményhez ezekből a vitákból semmi nem jutott el. Baán László ennek ellenére szükségét érezte, hogy ideológiailag is alátámassza a projektet. 2013 januárjában a Magyar Hírlapnak adott interjújában a millenniumi építkezésekhez hasonlította a városligeti terveket, és azt mondta, ez a kormány befejezi az 1896-ban ide álmodott kulturális negyedet. A Liget történetét jól ismerők persze csak mosolyogtak ezen az érvrendszeren, hiszen a millennium idején semmiféle kulturális negyedet nem álmodott senki a Városliget területére, az impozánsnak tűnő, de csak néhány hónap élettartalmú épületek kiállítási célra készült pavilonok voltak, amelyeket a főváros a kiállítás zárása után haladéktalanul elbontatott, hogy a Liget eredeti  - közparki - funkcióját visszaállíthassa. Az a néhány múzeumépület pedig, amely az évek során a  Városligetben nyert elhelyezést, soha nem valamilyen egységes városfejlesztési - pláne ligetfejlesztési - koncepció alapján, pusztán az ingyentelek igézetében és különféle lobbik sikeres tevékenysége okán került a közparkba, nem ritkán a kortársak élénk rosszallása közepette.

013.jpgPatyomkin-falu mint történelmi előkép? - Az Ezredéves kiállítás pénzügyi pavilonja, 1896

 5. A kisgömböc mindent felzabál

2013 februárjában, az addig lakonikusan legyintők is érzékelhették, hogy a Liget átalakítását komolyan kell  venni. Baán László és Balog Zoltán EMMI miniszter közös sajtótájékoztatón ismertették a megalománia határát súroló terveket.

A múzeumépületek mellett a projekt magába olvasztotta az Állatkert 15-20 mrd forintra becsült, tervezett biodómját és Pannon parkját, egy új raktározási és restaurálási központot a Szabolcs utcában, a cirkusz elköltöztetését, parkolóházak, mélygarázsok építését, az egész budapesti közlekedést érintő átalakításokat (elektromos buszhálózat, Kós Károly sétány lezárása, plusz egy földalatti megálló a Hermina útnál). Felbukkant a tervek között szakmailag teljesen megalapozatlan ( egy nyílegyenes sétány vágása a nagyréten keresztül) illetve merőben anakronisztikus elem is (Nebbien tervezett, de soha meg nem épült, diadalívszerű Liget kapujának megépítése). A 2013. júliusi kormányhatározat még további elemeket is nevesített a projektből: Zöld Liget néven egy ökologikus oktató-és látogatóközpontot (erről azóta sem derült ki semmi), a tó rehabilitációját, a Közlekedési Múzeum bővítését.

A tervek megismerése után lassan csordogálni kezdtek a bíráló hangok is. Tájépítészek szerint - akik a téma szakértői - a Városliget már most is túlhasznált, azaz nyári időszakokban a látogatók száma meghaladja azt az optimális szintet, amelynél a pihenni vágyók még zavartalanul élvezhetik a természet nyújtotta élményt, a csendet, a passzív pihenést. Baán - aki egyébként közgazdász végzettségű - ezt az érvet rendre azzal intézte el, hogy európai példákat sorakoztatott jobban kihasznált parkokról. A soha fel nem oldott ellentmondás a szakemberek és a miniszteri biztos érvei között egyébként abból ered, hogy a tájépítészek az eredeti, 1813-as elgondolás szerinti rekreációs funkciójú közparknak, míg Baán pontosabban nem definiált, de minden bizonnyal turisztikai attrakciókkal telezsúfolandó családi élményparknak tekinti a Városligetet.

3.jpgTúl vagy alulhasznált a Városliget? Ha pihenőpark, akkor túlhasznált, ha élménycentrum, akkor elférnek még turisták a területen

Az elhelyezési ötletpályázat kiírása után bojkottra szólított fel a Magyar Építész Kamara Táj-és Kertépítészeti Tagozata, a Magyar Urbanisztikai Társaság pedig visszautasította a pályázatokat elbíráló zsüriben való részvételét .

A városligeti helyszínt elsők között bírálta - sőt egyenesen alkalmatlannak tartotta a kívánt funkciók befogadására - Finta Sándor Budapest főépítésze, de véleményét figyelmen kívül hagyták a döntéshozók. Szintén bírálatot fogalmaztak meg a teljesség igénye nélkül: Beleznay Éva és Schneller István volt főépítészek, Mélyi József  és Székely Miklós művészettörténészek, Ráday Mihály városvédő, Zikkert Zoltán és Pásztor Ádám építészek, Bardóczi Sándor tájépítész, Körmendy Imre a MUT elnöke, a Levegő Munkacsoport. A legnagyobbat azonban az elhelyezési ötletpályázat egyik nyertesének önkritikus írása ütötte. Berkeczi István, miután tervezőtársaival megnyerte a pályázatot, azonnal meg is fogalmazta kételyeit az egész projekttel kapcsolatban. Az írásból áradó lelkiismeret furdalás a már jól ismert tényeken nyugszik: a kiíró nem vette figyelembe a tájképi kert sajátosságait, fittyet hányt a park eredeti rendeltetésére, diszfunkcionális elemek megvalósítását írta elő a tervezőknek.

6. Törvénybe iktatódik kisgömböc

2013. július 2-án a kormány határozatban állt ki az "új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes" megvalósítása, egyben a Városliget családi élményparkká fejlesztése mellett. Ez volt az a pont, amikor deklaráltan megváltoztatták a 200 éves közpark, eredeti, még József nádor által kitalált pihenőparki funkcióit, hogy helyén egy turisztikai attrakciókkal megtűzdelt szórakoztató centrumot hozzanak létre. A pestiek pihenőparkjából így lett végérvényesen és visszafordíthatatlanul egy bevételtermelésre kitalált turisztikai desztináció. A projektiroda azóta is kínkeserves kommunikációs erőfeszítésekkel igyekszik bizonyítani, hogy a park feljlesztésének átalakításának nem lesznek vesztesei, de a vázolt alapokon valószínűleg nem létezik win-win szituáció. A turista nyilván nem azért jön esetenként több ezer kilométerről Budapestre, hogy a fűben üljön, a pihenést kereső lakosság meg nyilván nem arra vágyik, hogy előbbiek átgyalogoljanak (vagy a legújabb pletykák szerint egyenesen átlovagoljanak) a leterített pokrócán.

3_1.jpgŐk biztosan nem nyertesei a projektnek.

 

 2013 decemberében Papcsák Ferenc zuglói polgármesterrel benyújtatták a Városliget törvényt, amely a főváros és Zugló tulajdonában lévő területet 99 évre egy ingatlanhasznosító kezelésébe adta (Városliget zrt). Ezzel egyidőben a fővárosnak kerületi szabályozási tervet kellett alkotnia a Városliget területére,  úgy, hogy minden addig létező szabályozást, építési előírást, rendeletet, településfejlesztési stratégiát, sőt törvényt figyelmen kívül kellett hagynia. Azaz a Városliget, mint építési terület felmentést kapott minden addigi szabályozás alól, nyilván, hogy a beruházást semmilyen előírás ne gátolja vagy késleltesse.

7. Az utolsó felvonás

A Városliget törvény elfogadása után megmozdultak a szakmai körök. Az Építészfórum tájépítészekkel, építészekkel karöltve aláírásgyűjtésbe kezdett a projekt ellen - Kérjük, ne vegyen részt a Városliget tönkretételében címmel - , egy független szakértői csoport pedig alternatív tervvel rukkolt elő: bizonyos múzeumi funkciókat a Városligeten kívül valósítottak volna meg, a Liget tekintetében pedig zöldfelületen nem, csak a burkolt felületeken illetve a térszint alatt építkeztek volna. A projektiroda mindezeket figyelmen kívül hagyva, és a fővárosi építési szabályzat elfogadása előtt,  2014 elején kiírta a nemzetközi tervpályázatot a múzeumi épületekre. A közreadott helyszínrajz is tartalmazott meglepetéseket: a Néprajzi múzeum a Hermina út Kós Károly sétány sarkáról az Ajtósi Dürer sor Dózsa György út sarkába került, a Nemzeti Galériát pedig teljesen rátolták a szűk Hermina útra, a Petőfi csarnok elé (e miatt a pont miatt kellett később a galéria épületére új pályázatot kiírni, ugyanis a VÉSZ megalkotásakor a főváros ezt a helyszínt elvetette). A Gyermek élményközpont hirtelen átkerült a Királydomb helyére - a VÉSZ ezt is kiiktatta, így az egész interaktív gyerekmúzeum terve ment a kukába júniusban. A Nebbien kaput áttelepítették a Stefániára, a Vidámparkból kimenteni szándékozott lézerdodgem épülete pedig pajtaszínházként került a tervekbe  a mai bajor sörsátor helyén. A rajz szerint a közkeletű nevén Olof Palme házként ismert régi Műcsarnok gasztronómiai funkciót kapna, a Közlekedési Múzeumot pedig térszint alatt bővítenék. Mindezekkel egyidejűleg a projekt 149 md forintra hízott, melynek kb felét a múzeumépületekre, másik felét a park rehabilitációjára költenék.

helyszinrajz.jpgA tervpályázat mellékletét képező helyszínrajz - fele sem igaz ma már

 Miközben a szorgos tervezők rajzoltak, a főváros 2014 júniusában lefolytatta a a törvényben előírt kötelező partnerségi egyeztetést az építési szabályzat megalkotása előtt. Az egyeztetésen számos szakmai és civil szervezet valamint magánszemély fogalmazott meg kifogásokat. Többen a projekt elhibázott volta mellett érveltek, ezt azonban a projektet mindvégig hallgatásával támogató főváros már nem tudta figyelemebe venni, hiszen a kormány és a parlament már döntött a megvalósításról és helyszínről. Annyit sikerült elérni, hogy az építési szabályzatban a Nemzeti Galéria a bontásra ítélt Petőfi Csarnok helyére kerüljön, a Királydomb térsége érintetlen maradjon, valamint a gasztrofalu kikerüljön a tervekből. Az épületek magasságát 25 méterben korlátozta a szabályzat, ez egyébként magasabb mint az átlagos lombkoronaszint a Ligetben. Felmentést kapott ez alól a galéria épülete, melynek elhelyezését egyébként az Építészkamara nem tartotta megfelelőnek, de ez a kifogás is süket fülekre talált.

Folytatás - 2.rész

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ujjealigetben.blog.hu/api/trackback/id/tr686987295

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása