A cikk az Arcanum adatbázisának felhasználásával készült.
A Városliget „fejlesztésével” kapcsolatban az évek során felmerült néhány hátborzongató ötlet. Ilyen volt többek között a Millenniumi Emlékmű áthelyezése, vagy a Vajdahunyad vára úttörőpalotává történő alakítása. Szerencsére egyikből sem lett semmi, mint ahogy nem épült Forma 1-es pálya sem a Városligetben. Pedig terv erre is volt!
Az 1980-as évek elején a Forma-1 teljhatalmú ura, Bernie Ecclestone úgy vélte, hogy a gyorsasági versenyek nézői kezdik unni a megszokott versenypályákat, új helyszínekre, az eddigieknél izgalmasabb pályákra vágynak. Ecclestone elsősorban az akkori szocialista tábor országai között nézett körül. Úgy számolt, hogy egy szocialista országban megrendezett futam tv-s közvetítése – 400 millió új néző a reklámpiacon már akkor sem volt kis tétel – számottevően növelheti bevételeit.
A Forma 1 verseny régi logója
Magyarország úgy került képbe, hogy azokban az években a Forma 1 brazil futamát egy magyar származású üzletember, Rohonyi Tamás szervezte. Jól ismerte Ecclestone-t és miután látszott, hogy az eredetileg célba vett moszkvai verseny megrendezésére semmi esély nincs – a szovjet tárgyalópartner váratlan halála után megszakadtak a jól indult tárgyalások -, felhívta Ecclestone figyelmét Budapestre.
Bernie Ecclestone (Fotó: AFP)
Ecclestone eleinte vonakodott, ő Moszkva helyett inkább Jugoszláviában szeretett volna futamot – már csak azért is, mert felesége szerb származású volt -, de aztán hagyta magát meggyőzni, Rohonyi pedig szervezni kezdte a kapcsolatfelvételt. Ő kereste meg 1983 nyarán a Terjék Mihály San Pauloi magyar konzulon keresztül a külügyminisztériumot, javasolva, hogy ha az illetékeseknek nincs ellenére egy budapesti Forma 1 futam, akkor bátran vegyék fel a kapcsolatot Ecclestone-nal. Miután legfelsőbb szinten gyorsan bólintottak az ötletre, Buda István, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökének meghívására szeptemberben 14-én kétnapos látogatásra Ecclestone Budapestre érkezett tárgyalni és körülnézni.
A megbeszéléseken az OTSH, a Magyar Autó –és Motorsportszövetség és az Idegenforgalmi Hivatal vezető munkatársai vettek részt. Ecclestone emberei a budapesti lehetőségeket már májusban feltérképezték. Az előzetes információk és az elképzelhető versenyhelyszínek bejárása után Ecclestone megerősítette, hogy Magyarország földrajzi adottságai, a főváros fejlett idegenforgalmi létesítményei alapján Budapestet alkalmas helyszínnek látja egy világbajnoki futam sikeres megrendezésére.
A megtekintett lehetőségek közül Ecclestone a Városligetet választotta, úgy látta, hogy Monte-Carló mellett ez lesz a világ legszebb városon belüli versenypályája. A Városligetnek egyébként komoly autóverseny hagyományai voltak, valaha népszerű verseny helyszín volt. A Városliget mellett szólt az is, hogy Ecclestone szerint nagyjából mindössze 50-60 millió forintból gyorsan el lehetne végezni a szükséges átalakításokat: egyebek között újra kell aszfaltozni a teljes pályát, védőkorlátokat kell felszerelni, a lelátók elé kb. 4 m magas védőhálót kell kifeszíteni, stb.
Autóverseny rajtja a Városligetben 1958-ban (fotó: Népszabadság 2012 július)
A tervek szerint a pálya 4200 méter hosszú lett volna, 700 méteres start-, illetve célegyenessel. A szakemberek technikás, lassú pályát terveztek, ahol az elérhető maximális sebesség a célegyenesben 300 km/h, az átlagsebesség 170-180 km/h. A környezeti adottságok miatt a pálya szélessége helyenként nem lett volna több, mint a minimálisan előírt 9 méter. A startot és a célt, valamint a bokszutcát a mai Ötvenhatos emlékmű helyére tervezték. Az útvonalat így rajzolták meg: start után a mezőny az Ezredéves Emlékmű mögött az Állatkerti körúton halad tovább, majd elhagyva a Vidámparkot, ráfordul a Kós Károly sétányra, ahonnan balra kanyarodik, majd a Városligeti körúton halad a Közlekedési Múzeumig. Itt keresztülszáguld a Zichy Mihály úton, a Dvorák sétányon, végül a Damjanich utcával szemben ráfordul a célegyenesre.
A városligeti Forma 1pálya tervezett vonalvezetése
Eleinte a magyar szervezők úgy gondolták, hogy már az első évben nullszaldós lehet a verseny, utána pedig minden évben kb. 50 millió Ft lesz a tiszta nyereség. Rövid időn belül ezen a prognózison kicsit módosítottak: 60 ezer álló és 40 ezer ülőhellyel, plusz jelentős szállodai és egyéb bevétellel számolva úgy kalkuláltak, hogy a befektetés 3 év alatt megtérülhet.
Ahogy ez lenni szokott, amikor aztán elkészültek az első komoly gazdasági számítások, kiderült, hogy ezek már egyáltalán nem igazolják az optimista becsléseket. Ekkor már csak lassú megtérüléssel számoltak, ráadásul a szervezők azzal a nehezen megoldható problémával találták magukat szembe, hogy egy fillér nem állt rendelkezésre a tetemes kiadások finanszírozására. Nem kis problémát jelentett továbbá az is, hogy a verseny Ecclestone tervei szerint október 7-én vagy 16-án került volna megrendezésre, ami viszont egybeesett a hazai idegenforgalmi idény utolsó nagy hullámával. Ilyenkor a szállodai szobák döntő többsége foglalt, a Forma 1-re érkezőket már nem lehetett volna hol elhelyezni. Komoly fejtörést okozott az is, hogy a helyszínen hol lehetne elhelyezni a mobil tribünöket (nem mellesleg árukat nagyjából 1 millió dollárra becsülték), illetve a versenyt kiszolgáló háttérapparátust, ráadásul kiderült, hogy a Magyar Televízió technikai felkészültsége elégtelen a verseny színvonalas közvetítésére, új kamerákat, közvetítő kocsikat és egyéb technikai eszközöket kellene beszerezni, ami további 10 milliókkal növelte a kiadásokat.
A Városligeti Forma 1 verseny ötlete megosztotta fővárosiakat. Voltak, akik úgy látták, „a Forma 1 nem csak kiváló üzlet, hanem a verseny mellett hihetetlenül nagy — pénzben mérhető és morális — hasznot hozna hazánknak.” . Mások tiltakoztak a Városliget „megtépázása” ellen, mondván, hogy „egy autóverseny nagyobb pusztítást, hozna magával, mint egy tornádó, árvíz és földrengés együttvéve."
Nelson Piquet, az első magyarországi Forma 1 verseny győztese
2013-ben (forrás: wikipedia)
A Forma 1 magyar nagydíj megrendezésének ötletét a sportvezetés teljes mellszélességgel támogatta, ugyanez a Fővárosi Tanács illetékeseiről nem volt elmondható. Az ellen nem volt kifogásuk, hogy Magyarországon Forma 1 verseny legyen. Ők a Városligetet féltették, ezért határozottan elzárkóztak annak átengedése elől. A tervet (1984. január 5-én) végül arra való hivatkozással utasították el, hogy a Városliget természetvédelmi terület, tele van műemlékekkel, amelyek állagát a gyorsasági verseny jelentősen veszélyeztetné, továbbá az Állatkertet is zavarná a versenyautók dübörgő hangja.
Így aztán az OTSH és a Magyar Autóklub 1984. január 16-á közölte a szervező bizottsággal: 1984-ben nem kívánnak a magyar fővárosban Forma 1-világbajnoki futamot rendezni, de megkezdik az előkészületeket, hogy 1985-re és a későbbi évekre a versenyrendezés feltételéi Budapesten megteremtődjenek
Tárgyalások, egyeztetések sorozata kezdődött ezután, melyek eredményeként végül 1986. augusztus 10-én új helyszínen, Mogyoródon megrendezésre került az első magyarországi FORMA 1-es futam, melyet szoros versenyben a Williams-Honda csapat versenyzője, Nelson Piquet brazil versenyző nyert meg.
Egy 2019-ben felröppent hír szerint felmerült annak lehetősége, hogy Formula-E, azaz elektromos autók Forma 1 versenye legyen Budapesten. Lehetséges helyszínként ismét szóba került a Városliget, ráadásul arról is lehett olvasni, hogy az ötletet nem igazán volt ellenére Tarlós Istvánnak, Budapest akkori főpolgármesterének. Szerencsére az ötletből nem lett semmi. Maradjon is ez így!
Ligetfalvi György
