A cikk az Arcanum Adatbázisának felhasználásával készült
Az 1950-es évek elején a Fővárosi Tanács a Műemléki Főfelügyelőség javaslatára a Városligetben, a Vajdahunyadvár közelében, magyar tudósok, művészek, írók és költők mellszobraival díszített Művészsétány“ létesítését határozta el.
A Művészsétány és szobra még eredeti helyükön, a Vajdahunyad vár közelében
Ady Endre, Bartók Béla, Bólyai János, Csokonai Vitéz Mihály, Déryné, Eötvös Loránd, Erkel Ferenc, Ferenczy István, Ferenczy Károly, Jedlik Ányos, Katona József, Liszt Ferenc, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Munkácsy Mihály, Rudnay Gyula, és Táncsics Mihály egységesen mészkőből készült szobrai 1951-ben, 1952-ben, 1953-ban és 1955-ben készültek. Olyan szobrászok vettek részt az alkotások elkészítésében, mint Erdei Dezső, Csorba Géza, Madarassy Valter, Pál Mihály, Schaár Erzsébet, Csiszér János és Beck András.
A Budapesti Nemzetközi Vásár azonban egyre nagyobb városligeti területekre tartott igény, terjeszkedésének útjában volt a Művészsétány. Ezért a város vezetése megbízta az Emlékmű Felügyelőséget, hogy a Városligeten belül keressen jobb, alkalmasabb helyet a szobroknak. Némi egyeztetés után Rimanóczy Gyula Kossuth- és Ybl-díjas építész kapott megbízást az új művészsétány megtervezésére.
Rimanóczy el is készítette a terveket, melyek szerint a szobrokat a Közlekedési Múzeum közelében, a Városliget körúton helyezték volna el, egymástól 15 méter távolságban, a tökéletes megvilágítás érdekében mindegyiket dél felé fordítva. A talapzatokat egységesen sárgásbarna kőből tervezték elkészíteni, ami a leírások szerint „kellemes kontrasztot nyújt a túlnyomórészt fehér márványból faragott mellszobrokhoz.” A szobrokra bronzból készültek volna a feliratok, melyeket az ábrázolt személyhez kapcsolódó szimbólumokkal egészítettek volna ki. A környezetet új növények telepítésével és padok kihelyezésével tették volna még hangulatosabbá. Új szobrok is szerepelt a tervek között, így a Művészsétány teljes kiépítését követően 40 szobor díszítette volna a Városligetet. A szobrok áthelyezésre megtörtént, de Rimanóczy 1958 decemberében bekövetkezett halála miatt tervei nem valósultak meg.
A Művészsétány és szobrai új helyükön, a Hermina út mellett, a
Közlekedési Múzeum közelében (forrás: Fortepan)
A BNV tovább terjeszkedett, így 1962-ben a Művészsétányt felszámolták, a szobrok a kiscelli múzeumba kerültek. 1965-ben döntés született a Margitszigeti Művészsétány kialakításáról, ekkor úgy tűnt, hogy a városligeti művészszobrok sorsa is megoldódik. Hosszas előkészületek után a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1966. június 22-i ülésén úgy döntött, hogy „rendezni kívánjuk a margitszigeti művészsétány tematikus egységét is, vagyis a sétány elnevezésének megfelelően csak írók és művészek mellszobrait fogjuk felállíttatni. Ezért a városligeti egykori művészsétány szobrai közül elhagyjuk Zs. Csiszár J: Jedlik Ányos, Ősz Nemes Gy: Eötvös Lóránd, Vasa Viktor: Bolyai János szobrokat. Ezeknek a szobroknak a Műszaki Egyetem, vagy az ELTE Természettudományi Karának belső kertjében történő elhelyezése érdekében intézkedni fogunk.”
Végül ezek a szobrok kerültek át a Margitszigetre:
