Városliget

Felhasználás, jogok

Creative Commons Licenc

Címkék

1797 (1) 1869 (1) 1885 (1) 1896 (2) 1945 (1) 1951 (1) 1983 (1) 2.világháború (1) 23-s villamos (1) Állatkert (4) Alsó-tó (1) amfiteátrum (1) angol kert (1) Angol Park (1) Arany János Emlékpad (1) Aréna út (2) autóverseny (1) Barlangvasút (1) Barokaldi (1) Bartha Miklós (1) Batthyány (1) Beck Ö. Fülöp (3) Beszédes János (1) Blondin (1) Boráros (1) Borszéky Frigyes (2) Both Béla (1) Budapest (2) Budapest Színház (1) bűnügy (1) céllövölde (1) cirkusz (1) Csengery Antal szobra (1) Dózsa György út (1) Dróthíd (1) Dunaiszky László (1) Ecclestone (1) ejtőernyő (1) elefánt (1) Eötvös József (1) építészeti tervpályázat (1) Ezredéves Emlékmű (1) Ezredéves Kiállítás (1) Faírtás (1) fairtás (1) fakivágás (1) fasor (1) Feld Mátyás (1) Feld Zsigmond (1) Felső-tó (1) Felvonulási tér (1) Ferenc József (1) Feszty (1) Feszty Árpád (1) földalatti (1) Fontaine Lumineuse (1) Forma 1 (1) Fővárosi Múzeum (2) Francsek Imre (1) Fuchs Emil (1) Garnerin (1) Géprombolók (1) Gizella tér (1) Gloriette (1) gyorsfénykép (1) Habsburg szobrok (1) hadikórház (1) harangláb (2) Hattyú-sziget (1) Hattyú sziget (1) Hattyú tó (1) Helfgott (2) Hofhauser Antal (1) Holló Barnabás (1) Holnemvolt Vár (1) Horthy Miklós mellszobra (1) Hősök tere (1) hullámvasút (1) huszadik század (1) Hüvelyk Matyi (1) I. Világháború (1) Időkapszula (1) Időkerék (1) Ifjúság kútja (3) Iparcsarnok (1) Istók János (1) István a király (1) Janáki István (1) Jókai (2) József nádor (1) Képzőművészeti Kivitelező Vállalt (1) Kertészlányok (2) Királydomb (1) Királypavilon (2) Király utca (1) Kisfaludi Stróbl Zsigmond (3) Kisfiú korsóval (2) korcsolya (1) körhinta (1) Körkép (1) koronázás (1) kötéltáncos (1) kötöttpályás közlekedés (1) Közlekedési Múzeum (1) Közlekedési szoborpanteon (1) Kresz Géza (1) Kronberger Lili (1) Leányfalu (1) Lechner Ödön (1) légitámadás (1) Lenin szobor (1) LigetBudapest (1) Ligetbudapest (1) Liget Budapest (1) Liliom (1) Liszt Ferenc (1) Magyar Alkotóművészek Háza (1) majorság (1) Mária Terézia (1) mesecsónak (1) Mezőgazdasági Múzeum (1) Mikus Sándor (2) millennium (2) Molnár Ferenc (1) Műcsarnok (3) Művészsétány (1) Művész majális (1) Múzeumi negyed (2) Múzeumi Negyed (1) Múzsák (1) Nádor sziget (1) Nebbien (1) Oborzil-Jenei (2) Ocskay László (1) Ökördűlő (1) Olof Palme ház (2) Oroszlánok (1) Országos kiállítás (4) ostrom (2) Palasovszky Ödön (1) panorámakép (1) Pányvavető (1) parkosítás (1) parkrekonstrukció (1) Pátzay Pál (1) pavilon (1) Pesti Korcsolyázó Egylet (1) Petőfi Csarnok (1) Petőfi ház (1) Pfaff Ferenc (1) Reymetter (1) rondó (1) Royal Gerbeaud Pavilon (2) Samu Géza (1) sárkányok (1) Sidló Ferenc (1) Siemens (1) Stefánia (1) Stokvájdli (1) Sugárút (1) Szabad Színház (1) Szánkó (1) Széchenyi István mellszobra (1) Szépművészeti Múzeum (2) Szépségverseny (1) Sziám (1) színház (1) szobor (1) Sztálin-szobor (2) tájképi kert (2) Tanácsköztársasági emlékmű (1) Telcs Ede (1) teve (1) Toldi (1) Toldi Miklós (1) történelem (1) Úttörőpalota (1) Vajdahunyadvár (1) várárok (1) varieté (1) Városerdő (1) Városliget (8) Városligeti-tó (2) Városligeti Aréna (1) Városligeti jégpálya (1) Városligeti Színkör (3) városligeti vendéglő (1) Vénusz születése (3) Vidámpark (1) Világító szökőkút (1) Virágkiállítás (2) Virágkiállítási Pavilon (1) Vízhordó fiú (1) víziló (1) Vojtek Ödön (1) Vurstli (2) Weichinger Károly (2) Witsch Rudolf (1) Wünsch Róbert (1) Zsákody Csiszér János (1) Címkefelhő

Mesék a pesti Városligetből

2012.09.10. 10:04 liget

Metrót építünk anno1896

Címkék: földalatti millennium 1896 kötöttpályás közlekedés Siemens Városliget Aréna út Ferenc József Sugárút Wünsch Róbert Vojtek Ödön Gizella tér

Az Ezredéves Kiállítás közeledtével újra felszínre került a tömegközlekedés megannyi gondja a világvárosi címre pályázó Budapesten. Azt tudták a városatyák, hogy tömegek igyekszenek majd elérni a belvárosból a Városligetet, de hogy hogyan, arra nem nagyon volt ötletük. 

sugarut.jpg

A Sugárút az Operánál

Bár a főváros gyönyörű Sugárútja 1876-ra elkészült, az esztétikai kívánalmakon szigorúan őrködő Fővárosi Közmunkatanács nem engedte a kötöttpályás közlekedés kiépítését. Féltették a fakocka burkolatot, és csúnyának találták az úton végigfutó vaspályát. Az omnibusz közlekedés pedig nem tudta orvosolni a problémákat, zsúfolt volt, tömegek utaztatására alkalmatlan. A mentő ötlet Balázs Mórtól, a Budapesti Villamos Városi Vasút elnökétől származott: a közlekedést a föld alatt kell megoldani. Mivel a fővárosi törvényhatóságot sikerült meggyőzni a nagy tervnek, az elvi építési engedélyt - egy kikötéssel - 1894. nyarán meg is kapták. A kikötés az volt, hogy a kiállítás nyitóünnepségére, 1896. május 2-ra a földalattinak üzembe kell állnia.

epit2.jpg

A munkagödör

A kivitelezés ezután rohamtempóban indult. A kész terveket a Siemens cég szállíította, a munkások kiemelt bérezést kaptak, igaz hétvégén is dolgozni kellett. Munkába állítottak korszerű kotrógépet, villamos üzemű betonkeverőt, elektromos szivattyút is. A munkagödrök kiásását több ponton - az Eötvös utcánál, a Rippl Rónai utcánál - egyszerre kezdték. A földmunkák után a dúcolás következett, és októberre már álltak az Oetl vasöntöde oszlopai, amelyek a födémet voltak hívatva tartani. A beton minőségére annyira ügyeltek, hogy a Mérnök Egylet külön, e célra egy vizsgálóállomást létesített az Aréna - ma Dózsa György úton. Az Oktogonnál húzódó nagykörúti főgyűjtőcsatorna komoly fejtörést okozott a munkálatokat vezető Vojtek Ödönnek. A tanács nem engedte megbontani a csatornát, így végül egy bravúros mérnöki megoldással a pályát fölötte vezették el.

epit.jpg

A födém tartószerkezete

 

 

A földalatti teljes hossza a Gizella (ma Vörösmarty) tértől a Széchényi fürdőig - itt volt a végállomás- 3688, 76 méter, az állomások átlag 380 méterenként követik egymást. A Hősök tere után felszínen haladt mintegy 480 métert. (A pálya felett átívelő hajdani gyalogos átjáró, a vasbeton szerkezetű Wünsch-híd még ma is megvan a tó partján.)

hosok.jpg

A Hősök tere után a föld felett haladt az Állatkertig

A korabeli biztosítóberendezések is világszínvonalúak voltak - szintén a Siemens termékei. Automata fényjelző biztosította, hogy a kocsik állomásnyi távolságban kövessék egymást, és hogy a vezető pontosan tartsa a sebességet. A motorkocsikat a Schlick cégtől rendelték, amely pontosan szállította (vesd össze Alstom) a díszesen kivitelezett vonatokat (mahagóni burkolat, fenyő ablakkeret...). A megállók lejáratai gyönyörű pavilonok voltak, szecessziós stílusban, a peronok csempéit pedig a pécsi Zsolnay külön erre a célra készítette.

 

lejaro.jpg

Lejáró szecessziós stílben

 

Még két csoda: az építkezés határidőre elkészült, a költségkeretet pedig egyetlen petákkal se lépték túl.

Ezek után nem meglepő, hogy őfelsége I. Ferenc József 1896. május 8-án, büszkeségtől dagadó kebellel szállt fel a Gizella téri végállomáson, hogy mintegy 8 perc alatt megtegye  útját a városligeti végállomásig. Ott az üdvözlésére felsorakozott városi elöljárók és miniszterek előtt pedig kegyesen kinyilvánította:  hozzájárul, hogy a kontinens első földalatti vasútja e naptól felséges nevét viselje.

belül.jpg

Belső kiképzés mahagóniból

siemens.jpg

Az eredeti Siemens motorkocsi

metszet.jpg

Keresztmetszeti rajz egy állomásról


Szólj hozzá! · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://ujjealigetben.blog.hu/api/trackback/id/4765844

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2012.09.10. 14:30:01

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal

süti beállítások módosítása