A cikk az Arcanum Adatbázisának felhasználásával készült
Az Ezredéves Emlékművön - hosszas viták után - eredetileg öt Árpád-házi és öt Habsburg uralkodó szobrát helyezték el uralkodásuk legfontosabbnak ítélt mozzanatait bemutató domborművek kíséretében.
1919-ben, a Tanácsköztársaság alatt azonban a már meglévő Habsburg szobrokat – I. Ferdinánd (szobrász: Margó Ede), III. Károly (szobrász: Telcs Ede), Mária Terézia (szobrász: Zala György) és II. Lipót (szobrász: Füredi Richárd) - levették talapzatukról, Ferenc József szobrát (szobrász: Zala György) pedig összetörték.
A ledöntött Mária Terézia szobor 1919 áprilisában
Ferenc József ledöntött és összetört szobra
1919 áprilisában (forrás: Új Idők, 1919. április 13.)
A Tanácsköztársaság bukása után a szobrokat visszahelyezték, Ferenc József szobrát Zala György újra mintázta, de már nem az eredeti, huszárgenerálisi egyenruhában, hanem a Szent István rend ornátusában.
Az eredeti Ferenc József szobor
A II. Világháború során II. Lipót szobra megsemmisült, Mária Terézia és Ferenc József szobra erősen megrongálódott, a többiek viszonylag épen vészelték át a Városliget bombázását. A Habsburg uralkodók szobrait az Ezredéves Emlékműről 1953-ban eltávolították és a Budapest Galéria sülysápi raktárában helyezték el.
Királyszobrok Sülysápon (Fortepan / Erdei Katalin)
2002-ben, a Mária Terézia által 1777-ben kiadott tanügyi rendelet, a Ratio Educationis megszületésének 225. évfordulója alkalmából Magyar Bálint oktatási miniszter kezdeményezésére, Illyés Antal szobrászművész irányításával restaurálták a Sülysápon őrzött Mária Terézia-szobrot. A szépen felújított műalkotást ezután a Szépművészeti Múzeum bejáratánál helyezték el.
Mária Terézia szobra restaurálás előtt és restaurálás után a Szépművészeti Múzeum előtt
2010-ben Gödöllő polgármestere, Gémesi György kezdeményezte a kulturális tárcánál, hogy Mária Terézia szobrát a Gödöllő Grassalkovich Kastély kertjében helyezzék el. A minisztérium beleegyezését követően 2011. március 5-én a szobrot a Barokk Év rendezvénysorozat megnyitó ünnepsége keretén belül Zsigmond Attila, a Budapest Galéria főigazgatója adta át Gödöllő városának. Az ünnepségen részt vett Habsburg Ottó fia, a Magyarországon élő Habsburg György is.
Mária Terézia szobra a
Gödöllői Grassalkovich kastély udvarán
Időközben napirendre került a többi Habsburg szobor „rehabilitációja” is. A Habsburg-ház történetének kutatására 2002-ben létrehozott Habsburg Kutatások Közalapítványának egyik kiemelt feladata volt a szobrok restaurálása és köztéren történő elhelyezése.
2003-ban felmerült, hogy a szobrok egyesével, a Hősök terén, a Szépművészeti Múzeum előtt kerüljenek felállításra. Ám az illetékesek ezt a javaslatot elsősorban arra hivatkozva vetették el, hogy ezeknek a szobroknak a Szépművészeti Múzeum elé történő felállításával nem kívánt módon változna meg a Hősök tere hosszú évek alatt kialakult és megszokott térstruktúrája.
Néhány más elképzelés mellett volt egy olyan javaslat is, hogy a királyszobrokat a városligeti Rondón helyezzék el, esetleg a mai Millennium Háza mellett kialakítandó szoborparkba kerüljenek. A tervek tervek maradtak, a Habsburg szobrok továbbra is Sűlysápi raktárban várták a végső döntést.
A szoborraktárat 2005-ben felszámolták. Ezt követően a Budapest Galéria folyamatosan keresett olyan helyeket, ahol a gondozása alatt álló, de köztéren valamilyen oknál fogva ki nem állított szobrokat elhelyezheti. Ilyen helynek tűnt Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatósága XVI. Pálya utca 27. alatti telephelye. Több más szobor mellett végül itt kapott helyet I. Ferdinánd, III. Károly és Ferenc József szobra, melyek ma is megtekinthetőek.
III. Károly, I. Ferdinánd és Ferenc József szobra a XVI. Pálya utca 27. szám alatt,
a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatósága parkolójában
Pálya utcai „csoportkép”: Bartha Miklós (b1), Gróf Pálffy János b2 – a Kodály Köröndről került ide),
I. Ferdinánd (j2) és III. Károly (j1)
