Városliget

Felhasználás, jogok

Creative Commons Licenc

Címkék

1797 (1) 1869 (1) 1885 (1) 1896 (2) 1945 (1) 1951 (1) 1983 (1) 2.világháború (1) 23-s villamos (1) Állatkert (4) Alpár Ignác (1) Alsó-tó (1) amfiteátrum (1) angol kert (1) Angol Park (1) Arany János Emlékpad (1) Arany Manó (1) Aréna im Stadtwäldchen (1) Aréna út (2) autóverseny (1) Barlangvasút (1) Barokaldi (1) Bartha Miklós (1) Batthyány (1) Beck Ö. Fülöp (3) Béke Színház (1) Beszédes János László (1) Blondin (1) Boráros (1) Borszéky Frigyes (2) Both Béla (2) Bródy István (1) Budapest (2) Budapest Színház (2) bűnügy (1) Buzzi Bódog (1) Carolina gőzhajó (1) céllövölde (1) cirkusz (1) Colosseum (1) Csengery Antal szobra (1) Dalos Színház (1) Díszítőszobor (1) Dózsa György út (1) Dróthíd (1) Dunaiszky László (1) Ecclestone (1) ejtőernyő (1) elefánt (1) Eötvös József (1) építészeti tervpályázat (1) Erdélyi Mihály (1) Ezredéves Emlékmű (1) Ezredéves Kiállítás (1) fairtás (1) Faírtás (1) fakivágás (1) fasor (1) Feld Mátyás (2) Feld Zsigmond (3) Felső-tó (1) Felvonulási tér (1) Ferenc József (2) Fessler Leó (1) Feszty (1) Feszty Árpád (1) földalatti (1) Fontaine Lumineuse (1) Forma 1 (1) Fortuna Varieté (1) Fővárosi Múzeum (2) Francsek Imre (1) Fuchs Emil (1) Gádor István (1) Galó György (2) Garnerin (1) Géprombolók (1) Gizella tér (1) Gloriette (1) gróf Széchenyi István (1) Gyerekszínház (1) gyorsfénykép (1) Habsburg szobrok (1) hadikórház (1) harangláb (1) Harangláb (1) Hattyú-sziget (1) Hattyú sziget (1) Hattyú tó (1) Helfgott (2) Herner János (1) Hofhauser Antal (1) Hőköm Színház (1) Holló Barnabás (1) Holnemvolt Vár (1) Horthy Miklós mellszobra (1) Horváth Zsigmond (1) Hősök tere (1) hullámvasút (1) huszadik század (1) Hüvelyk Matyi (1) I. Ferdinánd (1) I. Világháború (1) Időkapszula (1) Időkerék (1) Ifjúság kútja (3) III. Károly (1) Iparcsarnok (1) Irányjelző (1) Istók János (1) István a király (1) Janáky István (1) Jókai (2) József nádor (1) Kazimír Károly (1) Képzőművészeti Kivitelező Vállalt (1) Kertészlányok (2) Királydomb (1) Királypavilon (2) Király utca (1) Kisfaludi Strobl Zsigmond (1) Kisfaludi Stróbl Zsigmond (3) Kisfiú korsóval (2) Kiss István (1) Kis Színház (1) Kőmíves Imre (1) korcsolya (1) körhinta (1) Körkép (1) koronázás (1) Körszínház (1) kötéltáncos (1) kötöttpályás közlekedés (1) Közlekedési Múzeum (1) Közlekedési szoborpanteon (1) Kratochwil Ferenc (1) Kresz Géza (1) Kronberger Lili (1) Leányfalu (1) Lechner Ödön (1) légitámadás (1) Lehner Ödön (1) Lenin szobor (1) LigetBudapest (1) Ligetbudapest (1) Liget Budapest (1) Liliom (1) Liszt Ferenc fejszobor (1) Lomb Színpad (1) Magyar Alkotóművészek Háza (1) Magyar Műszínkör (1) majorság (1) Mária Terézia (2) Mátray Lajos (1) mesecsónak (1) Mezőgazdasági Múzeum (1) Miklóssy/Miklósy Gyula (1) Miklósy Színkör (1) Mikus Sándor (2) millennium (2) Molnár Ferenc (1) Műcsarnok (3) Művészsétány (1) Művész majális (1) Múzeumi Negyed (1) Múzeumi negyed (2) Múzsák (1) Nádor sziget (1) Nagy Endre (1) Nebbien (1) Népvarieté (1) Oborzil-Jenei (2) Ökördűlő (1) Olof Palme ház (2) Oroszlánok (1) Országos kiállítás (4) Oskar Marmorek (1) ostrom (2) Palasovszky Ödön (1) panorámakép (1) Pányvavető (1) parkosítás (1) parkrekonstrukció (1) Pátzay Pál (1) pavilon (1) Pesti Korcsolyázó Egylet (1) Pest városligeti magyar színkör (1) Petőfi Csarnok (1) Petőfi ház (1) Pfaff Ferenc (1) Reményi József (1) Reymetter (1) rondó (1) Royal Gerbeaud Pavilon (2) Samu Géza (1) sárkányok (1) ScalaSzínház (1) Sidló Ferenc (1) Siemens (1) Stefánia (1) Stokvájdli (1) Strobl Alajos (1) Sugárút (1) Szabad Színház (2) Szalkay Sándor (1) Szánkó (1) Szépművészeti Múzeum (2) Szépségverseny (1) Sziám (1) Sziklay Béla (1) Sziklay Kornél (1) színház (2) szobor (1) Szobormesék (1) Sztálin-szobor (2) tájképi kert (2) Tanácsköztársasági emlékmű (1) Telcs Ede (1) teve (1) Toldi szobor (1) történelem (1) Turul szobor (1) Úttörőpalota (1) Vajdahunyadvár (1) várárok (1) varieté (1) Városerdő (1) Városliget (9) Városligeti-tó (2) Városligeti Aréna (1) Városligeti jégpálya (1) Városligeti Színkör (4) városligeti vendéglő (1) Vaudeville Színház (1) Vénusz születése (3) Vidámpark (1) Vígszínkör (1) Víg Opera (1) Világító szökőkút (1) Virágkiállítás (1) Virágkiállítási Pavilon (1) Vízhordó fiú (1) víziló (1) Vojtek Ödön (1) Vurstli (2) Weichinger Károly (3) Witsch Rudolf (1) Wünsch Róbert (1) Ybl Miklós (1) Zöldi Márton (1) Zsákody Csiszér János (1) Címkefelhő

Mesék a pesti Városligetből

2012.10.30. 21:14 liget

A jég hátán - a Korcsolyázó Egylet első 30 éve

Címkék: korcsolya 1869 Eötvös József Városligeti jégpálya Francsek Imre Hofhauser Antal Kresz Géza Lechner Ödön Pesti Korcsolyázó Egylet Stefánia Kronberger Lili

Ennek az egészséges és népszerű sportnak  - a korcsolyázásnak - a hazai elterjesztése nem ment éppen zökkenők nélkül a monarchia második fővárosában. Tanúja ennek a polgári családba született Kresz Géza, az Önkéntes Mentőegyesület későbbi megalapítója, aki az 1860-s évek közepén hiába igyekezett kedvteléséhez követőket találni. Napilapokban adott fel hirdetéseket, hogy egyleti tagokat toborozzon a császárvárosban már kedvelt szórakozáshoz, de senki nem jelentkezett. Így a fiatal orvostanhallgató nyakába vette a várost, hogy személyesen győzze meg a reménybeli csatlakozókat. Zsebében ott lapult a Bécsből frissen importált korcsolya egyleti alapszabályzat, melyet maga ültetett át  hazai viszonyokra. Végül 1869. december 2-án, a hajdani Steingassner kávéházban 15 "előítélet nélküli" taggal megalakult a Pesti Korcsolyázó Egylet. A valódi nehézségek azonban csak ezután következtek.

kresz.jpgKresz Géza

Először is gondoskodni kellett egy állandó pályáról. A belvárosból társaskocsival könnyen elérhető városligeti tó jó választásnak ígérkezett, azonban azt azidő szerint a szegényebb rétegek gyerekei használták póriasabb mulatságokra, távol tartva ezzel az arisztokrácia leánygyermekeit. Kreszék a kiváló politikai kapcsolatokkal bíró Thaisz Elek pesti főkapitány segítségét kérték, aki a polgármesternél kieszközölte, hogy a frissen alakult egyesület a tóból egy részt lekeríthessen a tagok számára. Miután az osztálykülönbségeket ilyen kevéssé demokratikus módon elfedték, még meg kellett győzni a lányos szülőket a téli sportok haszna felől. Az 1860-s években ugyanis a korcsolyázást a felsőbb körök a hölgyek számára illetlen foglalatosságnak tartották, az orvosok pedig kifejezetten ellenjavalltnak gondolták. Nem kisebb név, mint a liberális beállítottságú báró Eötvös József sietett az ifjak segítségére, aki az ellenérveket badarságnak minősítve engedélyt adott lányainak a friss levegőn végzett, egészséges testgyakorlás elsajátítására.

korcsolya4.jpgTéli örömök a tavon, háttérben az első melegedő

A húzódozó arisztokráciának a végső lökést Rudolf trónörökös látogatása adta az 1870-s szezonnyitón.  Ezután az arisztokrácia tódulni kezdett az addig télen kihasználatlan Városligetbe. A népszerűsítésben Kresz mellett - aki még korcsolyakiállítást is szervezett a Kristóf téren - a magas rangú feleségek jártak elöl. Rendszeresen szerveztek bécsi-virslis és teás uzsonnákat a jégen, Andrássy Manóné pedig egy kintornát adott kölcsönbe az Egyletnek, melyet maguk a fiatal urak tekertek felváltva. A körülmények még meglehetősen spártaiak voltak: az ifjú hölgyeket kísérő szülők  pokrócba bugyolálva, lábuknál agyagedénybe rejtett faszénparázs mellett dacoltak a fagyhalállal. Az első melegedő helyiséget a tó Állatkert felőli oldalán maguk Kreszék húzták fel, ez egy egyszerű deszkabódé volt, melyet közösen használtak a nyári idény halászati jogát birtokló bérlővel.  Hamarosan azonban a bódé leégett, de az általa nyújtott szerény komfort már amúgy sem  elégítette volna ki a magasabb körökből érkező vendégeket. Ezért állandó, szép kivitelű pavilonépület felhúzásában gondolkodtak. A tervpályázatot nem kisebb név, mint Lechner Ödön nyerte, aki gyönyörű, keleties hangulatú csarnokot álmodott a tó Stefánia felőli oldalára. Az egyemeletes épület mindkét oldalához nyitott folyosóval egy-egy kisebb, nyolcszögletű pavilon csatlakozott. Az egyikben büfé, a másikban melegedőhelyiség kapott helyet. Az épület tó felől nyitott, fából készült tetőrészén helyezték el a zenekart. A földszinten volt a korcsolya-csatoló, felette pedig a nagyterem, ahol a garde-dame-ok ( a fiatal leányok jó hírére és erkölcsire vigyázó idősebb nőrokon) élvezhették a pazar kilátást.

korcsolya_csarnok.jpgA Lechner  - féle pavilon a tó felőli nézetben

1879-re a respektusban és anyagiakban is megerősödött Egyesület már állandó világítás kiépítésére is tudott költeni, azonban a társasági élet kedvelt színterének számító ligeti jégpálya mindennél erősebben függött az időjárás szeszélyétől. Ha a tél enyhe volt, a tó csak január közepén, végén fagyott be, fájdalmasan rövidre szabva ezzel a korcsolya-szezont. Ezért folyamodvánnyal éltek a törvényhatósághoz, hogy egy kisebb, mesterséges jégpályát alakíthassanak ki a Stefánián, feljebb, a mai Olof Palme házzal szemközt. Így történt, hogy a Ligetben két jégpálya is volt az 1880-s években, egy a tavon, az enyhe telekre pedig egy locsolt, kisegítő pálya a fenti helyszínen. Az ott felhúzott pavilon Hofhauser Antal tervei szerint készült 1887-ben, és 1902-ig szolgálta a pesti lakosokat.

000527.jpgA Hofhauser-féle csarnok az ideiglenes pályánál, a Stefánián

A 19. század vége felé a pesti korcsolyaéletnek nem a sport, hanem a társasági életben betöltött szerepe volt az elsődleges. Tulajdonképpen a báli szezon alig két hónapját sikerült így optimális esetben négy-öt hónapra nyújtani, ami a férjkeresés fázisában lévő fiatal arisztokrata lányok esélyeit is megduplázta. Valószínűleg ennek a vendégkörnek az igényei indokolták a tóparti pavilon 1893-s lebontását, és egy állandó, impozáns korcsolya-csarnok felépítését. Ennek terveit  a Közmunkatanács fiatal mérnöke, Francsek Imre alkotta, és még ugyanazon év decemberében fel is avatták az új, neobarokk jégcsarnokot A 115 méter hosszú épület tó felőli oldalán helyezték el a korcsolyázók számára épített helyiségeket, a Stefánia felőli oldalon pedig az irodák kaptak helyet. Az épület előtt fakockákkal burkolt elegáns sétányt alakítottak ki, az alagsorban volt a korcsolya-csatoló a ruhatár és az öltözők. A pályát 12 ívlámpa világította meg, az egész beruházás 110 ezer forintba került, melyet teljes egészében az Egylet állt.

francsek_klap.jpgA Francsek-féle csarnok

korcsolyazok002.jpg

Elegáns hölgyek a pályán

 1897-ben az Egylet megszerezte a kizárólagos korcsolyázási jogot a tavon, a Főváros azonban kikötötte, hogy "köteles egy részt a  kevésbé vagyonos néposztály által szükségelt korcsolyapálya céljára felhasználni." Talán nem is gondolták a városatyák, hogy mekkora lökést adtak ezzel - ha máshol még nem is, a jégpályán - a lassan induló demokratizálódási folyamatnak, a Vasárnapi Újság mindenesetre lelkes kommentárban üdvözölte a döntést: „Talán ez az egyedüli hely a fővárosban, hol a demokráciát leginkább megvalósulva látjuk. Nem kérdezik itt egymás címét, vegyest képeznek kört a legkülönbözőbb osztályok, és udvarias engedékenységgel nyit tért egyik a másiknak."

jeggyalu.jpgDolgozik a jéggyalu

jegfrancsek.jpg

Tömeg egy téli napon

A huszadik század elejére a pálya mindenki számára nyitva állt, így lassan a jégsport fejlődése is megindulhatott. Ez természetesen állandó, biztonságos, jó minőségű jeget követelt, és ezáltal újabb beruházásokat indukált. A Pesti Korcsolyázó Egylet számos kiváló sportembert nevelt Magyarországnak, az első világbajnok, Kronberger Lili (1908) is a Városligeti pályán koptatta a jeget.

mujeg_rotter_1929003.jpgA világbajnok Rotter - Szollás páros 1929-ben

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://ujjealigetben.blog.hu/api/trackback/id/tr824879837

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása