Városliget

Felhasználás, jogok

Creative Commons Licenc

Címkék

1797 (1) 1869 (1) 1885 (1) 1896 (2) 1945 (1) 1951 (1) 1983 (1) 2.világháború (1) 23-s villamos (1) Állatkert (4) Alsó-tó (1) amfiteátrum (1) angol kert (1) Angol Park (1) Aréna út (2) autóverseny (1) Barlangvasút (1) Barokaldi (1) Batthyány (1) Blondin (1) Boráros (1) Both Béla (1) Budapest (2) Budapest Színház (1) bűnügy (1) céllövölde (1) cirkusz (1) Dózsa György út (1) Dróthíd (1) Ecclestone (1) ejtőernyő (1) elefánt (1) Eötvös József (1) építészeti tervpályázat (1) Ezredéves Emlékmű (1) Ezredéves Kiállítás (1) Faírtás (1) fairtás (1) fakivágás (1) fasor (1) Feld Mátyás (1) Feld Zsigmond (1) Felső-tó (1) Felvonulási tér (1) Ferenc József (1) Feszty (1) Feszty Árpád (1) földalatti (1) Forma 1 (1) Fővárosi Múzeum (2) Francsek Imre (1) Fuchs Emil (1) Garnerin (1) Géprombolók (1) Gizella tér (1) gyorsfénykép (1) hadikórház (1) harangláb (1) Hattyú-sziget (1) Hattyú sziget (1) Hattyú tó (1) Helfgott (2) Hofhauser Antal (1) Holnemvolt Vár (1) Hősök tere (1) hullámvasút (1) huszadik század (1) I. Világháború (1) Időkapszula (1) Iparcsarnok (1) István a király (1) Jókai (2) József nádor (1) Képzőművészeti Kivitelező Vállalt (1) Királydomb (1) Királypavilon (2) Király utca (1) korcsolya (1) körhinta (1) Körkép (1) koronázás (1) kötéltáncos (1) kötöttpályás közlekedés (1) Kresz Géza (1) Kronberger Lili (1) Lechner Ödön (1) légitámadás (1) LigetBudapest (1) Ligetbudapest (1) Liget Budapest (1) Liliom (1) Magyar Alkotóművészek Háza (1) majorság (1) Mária Terézia (1) mesecsónak (1) Mezőgazdasági Múzeum (1) Mikus Sándor (1) millennium (2) Molnár Ferenc (1) Műcsarnok (3) Művész majális (1) Múzeumi negyed (2) Múzeumi Negyed (1) Nádor sziget (1) Nebbien (1) Oborzil-Jenei (1) Ökördűlő (1) Olof Palme ház (2) Országos kiállítás (4) ostrom (2) Palasovszky Ödön (1) panorámakép (1) parkosítás (1) parkrekonstrukció (1) pavilon (1) Pesti Korcsolyázó Egylet (1) Petőfi Csarnok (1) Petőfi ház (1) Pfaff Ferenc (1) Reymetter (1) rondó (1) Royal Gerbeaud Pavilon (2) sárkányok (1) Siemens (1) Stefánia (1) Stokvájdli (1) Sugárút (1) Szabad Színház (1) Szépművészeti Múzeum (2) Szépségverseny (1) Sziám (1) színház (1) szobor (1) Sztálin-szobor (1) tájképi kert (2) teve (1) történelem (1) Úttörőpalota (1) Vajdahunyadvár (1) várárok (1) varieté (1) Városerdő (1) Városliget (8) Városligeti-tó (2) Városligeti Aréna (1) Városligeti jégpálya (1) Városligeti Színkör (3) városligeti vendéglő (1) Vidámpark (1) Vízhordó fiú (1) víziló (1) Vojtek Ödön (1) Vurstli (2) Witsch Rudolf (1) Wünsch Róbert (1) Címkefelhő

Mesék a pesti Városligetből

2013.03.25. 21:21 liget

Huszadik század

Címkék: történelem huszadik század Városliget

Fotókat válogatok. Az az érzésem, hogy a városligeti fényképekkel kicsiben lekottázható az egész XX. századi magyar történelem.

Ha kicsit messzebbről indulunk, az 1896-s kiállítás felemelő kulisszái az elsők a sorban. Furcsa kettősség lengi be azt a kort. Egyrészt a mindennél erősebb vágy, hogy önálló, értéket alkotó, Bécstől független nemzetként mutatkozzunk be a világnak, másrészt a monarchia és az uralkodó iránti feltétlen lojalitás demonstrálása. Ha korabeli tudósításokat olvas az ember nem is tudja mire büszkébbek a hírlapírók: a fiatal magyar ipar kiemelkedő teljesítményére vagy arra, hogy Ferenc József 6 percig nézte Munkácsy Ecce Homoját.

kiraly_1.jpgA királyra várva a megnyitón - 1896. május 2.

Aztán hamar jött a nagy háború. Az Angol Parkot sebtében Nemzeti Parkká keresztelték, a Beketow Cirkusz bohócai a muszkákról énekeltek gúnydalokat, a Műcsarnokból hadikórházat csinált Andrássy, majd az Auguszta Alap jótékonykodó rendezvényei költöztek a Ligetbe, melyek ugyan a hadiárvákon nem sokat segítettek, viszont jót tettek a lelkiismeretnek. A törökök felháborodtak az elefántház mecsetre hasonlító tornyán, az Állatkert jobb a békesség alapon lebontatta.

nemzeti park.jpg

A proletárdiktatúra vörös gúnyába öltöztette a Millenniumi Emlékművet, az obeliszk elé állított Marx szobrot és a két mellékalakot ugyanaz a Zala György szobrotta a térre, aki korábban Árpádot.  (Valamiből a művésznek is élnie kell, ugye).

tanacskozt_19190501.jpgHősök tere 1919. - FSZEK

A Trianon utáni hangulat elsöpör sok nagyszabású tervet. Nem épül meg a Gyógyszálló a Szecska mellé, üresen marad a háborúban éhen halt fókák medencéje az Állatkertben,  csúszik a jégpálya műjéggé alakítása. A világválság megtépázza az Angol Parkot, a Vurstlit, az artisták szakszervezetbe tömörülnek, a munkásmozgalom az Iparcsarnok közelébe és a Hungária kert nevű vendéglőbe költözik. A politikai agitációk szünetében kugliznak és Berger bácsi házias kosztját eszik.

Közben a hivatalos politika a Hősök terét részesíti előnyben. Felavatják a Hősök Emlékkövét, Bethlen mond beszédet. Gömbös munkahetének nyitórendezvénye is itt zajlik, aztán 38-ban elbontják a szökőkutakat és a szép parkot, a frissen lerakott kő burkolaton az Eucharisztikus Kongresszus kulisszái emelkednek.

tortenelem19386_1.jpgEucharisztikus Kongresszus - 1938 - FORTEPAN

42-ben horogkeresztes zászlót kap a Műcsarnok, igaz csak arra az időre míg Ribbentrop megkoszorúzza a Hősök Emlékkövét. Sokba kerül Magyarországnak ez a látogatás. A BNV-n egymás mellett van a Harmadik Birodalom  és a Szovjetunió pavilonja. Utóbbinál akkora  a tolongás, hogy lovas rendőrök tartják fent a rendet. Az Angol Park megint nevet vált, aktuálisan Hungária Parknak hívják, a háborút felejtendő a Fővárosi Pavilonban és a Kutassy teraszon jazz zenére táncol a nép. A bombákat alig ússza meg néhány épület. 1945 tavaszán a Széchenyi Fürdőben nincs víz, az üres medencékben napoznak az emberek. A tó körül rögtönzött piac, tojást vesznek Húsvétra. Zsigmondy mérnök artézi forrásánál lepedőt, fehérneműt mosnak az asszonyok, a sápadt, sovány gyerekeket az üres Állatkertben igyekszik jóllakatni a Nemzeti Segély. A Plasztikonban Sándor király viaszfigurájáról lelopják a nadrágot, a Mezőgazdasági Múzeumból elhordják a kiállított gépalkatrészeket, a Világító Szökőkút horganyzott acéldíszei kelendők a feketepiacon. Az Iparcsarnok, a Gerbeaud pavilon megsemmisül, a Közlekedési Múzeum kupolája beomolva, a Műcsarnoknak nincs teteje, a Szépművészeti kincsei elhurcolva. Az Angol Parkot a német tulajdonostól lefoglalja a szovjet jóvátételi bizottság, katonazene szól a hangszórókból. Zoli, a Fényes Cirkusz törpe bohóc sztárja nem jön haza Auschwitzból.

mucsarnok.jpgMűcsarnok 1945

Gundel Károly viszont hazajön az előzetesből, ahová azért csukták, mert kevés húst (!) szolgált fel Vas Zoltánéknak a partizán-díszvacsorán.

A Millenniumi Emlékműről leszedik a Habsburgokat. Darányi Ignác szobra a Vajdahunyadvár udvaráról öntödébe kerül, hogy aztán sok társával együtt beolvadjon Sztálinba. A hajdani német színház Múzsái a Fővárosi Múzeum előtt megsemmisülnek. A kék cédulás választások után kommunisták randalíroznak a Hősök terén, Rákosi egy ki tudja honnan szerzett kanapén állva integet nekik. Később felrobbantják a Regnum Marianumot és legyalulják a Liget szélét, hogy legyen hely a díszszemléknek (rossz nyelvek szerint meg repülőgép leszálló pályának, ha hirtelen menekülni kéne). A vendéglőket rendeletileg államosítják, a kávéházakat mint a különösen utált polgárság törzshelyeit bezárják. Rudolf koronaherceg szobrának eltávolítását olvasói levelek követelik a Szabad Népben. El is viszik egy állami gazdaság udvarára, levésik a talapzatról a feliratot. Ott áll 30 évig egy vadászruhás szobor a TSZ-ben, senki nem tudja, kit ábrázol.  A Vajdahunyadvár az utolsó pillanatban menekül meg a szovjet mintájú „Úttörő palotává” alakítástól.

hosok1948.jpgA 48-s honvédzászlók visszaadása, hátul a romos Millenniumi Emlékmű

Sztálin 1956-ig mered a Liget fölé, akkor ledöntik, de a csizmákat nem sikerül. A pestiek egymás között csizma térnek hívják a helyet. Kádárék 1957. május 1-jét gyorsan átteszik a Hősök terére, majd még évekig kínlódnak, hogy a gyászos emlékű dísztribünt átépítsék. Mire sikerül a Liget igazi szocialista néppark lesz. Sörös-virslis majálisok, a szocialista ipar nagyságát zengő BNV-k, a dolgozók Vidámparkja, egy presszó a tó közepén, ahol van Unicum meg bikinis táncosnő, aztán 85-ben felépül az Ifjúsági Szabadidő Központ, ahová a KISZ előzetes forgatókönyvével ellentétben beveszi magát az alternatív kultúra.  Hofer Miklóssal 20 évig terveztetik az új Nemzeti Színházat a Felvonulási térre, mígnem 88-ra rájönnek, hogy a múlt emlékével terhelt helyszín nem lesz jó, ezért inkább az egészet kezdik elölről az Erzsébet téren.

nemszeti_szinhaz_terv002.jpgA Nemzeti Színház terve a Felvonulási téren

Az utolsó felvonás 88-ban az erdélyi falurombolás elleni tüntetésen összejött soha nem látott tömeg. Lenint és a Tanácsköztársasági emlékművet gyorsan, minden felhajtás nélkül  átviszik a szoborparkba, a feketébe burkolt Műcsarnoknál pedig felravatalozzák a mártír miniszterelnököt és társait. Már csak ráadás II. János Pál 1991-ben. Misézik a sokat látott Hősök terén. Hogy a legendás mondatát – Ne féljetek! – mondta-e?  Nos, arra már nem emlékszem.

kadar.jpgKádár a Pecsában az átadáskor 1985-ben

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ujjealigetben.blog.hu/api/trackback/id/tr955171393

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása