cikk az Arcanum Adatbázisának felhasználásával készült
ARANY JÁNOS EMLÉKPAD
Arany János halálának 50. évfordulójáról 1932-ben a főváros külön emlékművel kívánt megemlékezni. Mivel Arany idős korában ideje jelentős részét a Városligetben töltötte, és egyik legszebb verse, az „Ének a pesti Ligetről” című a Városliget szépségeit énekelte meg, kézenfekvő volt, hogy az emlékmű a Városligetben kerüljön felállításra. A város vezetése ezért úgy döntött, hogy a költő emlékét egy mindenki által használható emlékpaddal kívánja megörökíteni.
Úgy tervezték, hogy az emlékpadot domborművek díszítik majd. Először a költő képzelete által életre hívott alakokat gondolták domborműbe faragni, később felmerült, hogy az „Ének a Pesti Ligetről” c. vers alakjai szerepeljen a műalkotáson.
Végül megszületett a döntés: a pad magas középső hátfalán, mely előtt egy gyermekpad állt, kb. 2 méter magasságban 3,5 m hosszú dombormű futott végig, amely Arany János költészetének legismertebb hőseit jelenítette meg: Toldit, Hunort a csodaszarvassal, Budát, Attilát és Detrét, Szilágyi Erzsébetet és Kund Abigélt. A kiemelkedő középső részt két alacsonyabb szárny fogta közre felnőttek részére szolgáló padokkal.
Az emlékpadot Weichinger Károly (1893-1982) építész tervei alapján Reményi József (1887-1977) érem- és szobrászművész készítette mészkőből. Reményi ismert és elismert művész volt, Beck Ö. Fülöp és Telcs Ede mellett a magyar éremművészet egyik megteremtőjeként tartják számon - közel 900 érmet alkotott és számtalan pénztervet készített-, mégis ez lett egyetlen köztéri alkotása. Weichingert több műve is köti a Városligethez, ő tervezte az 1939-ben átadott Virágkiállítási pavilont, illetve nevéhez fűződik Pátzay Pál 1965-ben felavatott Lenin szobrának monumentális gránit hátterének tervezése.
Arany János emlékpadja
Az emlékpadot 1934-ben az Ajtósi Dürer-sor és a Hermina út sarkánál, a volt Közlekedési Múzeum előtti játszótéren (nagyjából a mai KRESZ park helyén) állították fel. Falszerű, mészkőből készült körtámlájára az alábbi feliratot vésték: „Állította kedvelt ligetében Arany Jánosnak , a magyar múlt nagy énekesének, a főváros közönsége.“
Az emlékművet 1936-ban 17 helyen megrongálták, a dombormű alakjainak fejét kalapáccsal letörték. A II. világháborúban megsérült, lebontották, sajtóhírek szerint egy ideig a pesti Duna parton tárolták, majd onnan is eltűnt. További sorsa ismeretlen.
BARTHA MIKLÓS SZOBRA
Bartha Miklós (1848-1905) politikus, publicista, 1873-tól haláláig Függetlenségi párti országgyűlési képviselő, a magyarság dunavölgyi szupremáciájának elkötelezett híve. Úttörő szerepe volt az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) megalakításában.
Tisztelői eredetileg a síremléke elkészíttetésére szerveztek jótékony akciót, de a befolyt összegek minden várakozást felülmúltak, így egy szobor felállítása mellett döntöttek. A mű elkészítésére kiírt pályázaton 15 szobrász vett részt, melyet a második fordulót követően Istók János (1873-1972) szobrászművész nyert meg.
Az 5,5 méteres, pátyi mészkőből készült talapzaton álló 250 cm-s bronz alak szónoklat közben, szívére szorított kézzel ábrázolta a politikust. „Bartha Miklós arca nyílt, energikus tekintetét tükrözi vissza, jobb lábával előre lép. Bal kezében kéziratcsomót szorít mellére, jobbját pedig a mögötte levő padon nyugtatja, amelyen köpenye hever.” A talapzat két oldalán pihenő kőpadot alakítottak ki.
A szobrot 1914. június 21-én állították fel az Ajtósi Dürer sor és a Stefánia (mai Olof Palme sétány) sarkán.
A második világháború után először a Világosság c. lap intézett támadást a szobor ellen mondván, hogy „állanak olyan szobrok Budapesten, amelyek sértik a dolgozó nép demokratikus érzületét.” Bartha Miklós különösen a bögyükben volt, mert állításuk szerint „a frázisokkal tűzdelt hatásvadászó, uszító vezércikkek műfajának megalapítója volt Magyarországon. Ő az, aki »hazátlan bitangoknak«, nevezte a szocialistákat és a nemzetiségek ellen uszító, soviniszta publicisztika atyamestere volt.” Goda Gábor fővárosi kultúrpolitikai tanácsnok megnyugtatta a háborgókat és közölte, hogy fokozatosan el fogják távolítani az ilyen szobrokat. Megígérte, hogy már a legközelebbi jövőben sor kerül a Bartha szobor lebontására. Így is történt, a szobrot 1949-ben a Budapest Galéria raktárában helyezték el.
2000 után kétszer is felmerült a szobor visszaállításának terve. Először 2004-ben Zsinka László fővárosi önkormányzati képviselő javasolta, hogy kerüljön vissza eredeti helyére a szobor. Javaslatát elutasították. 10 évvel később, 2014-ben a szobor felállításának 100. évfordulója kapcsán ismét felmerült „rehabilitációja”, de erre sem akkor, sem az óta nem került sor
Bartha Miklós szobra a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatósága
XVI. Pálya utca 27. alatti telephelyén.
Közben 2005-ben felszámolták a Budapest Galéria sülysápi raktárbázisát. Az ott őrzött műalkotások más raktárakba kerültek. A Budapest Galéria folyamatosan keresett olyan helyeket, ahol a gondozására bízott, de köztéren valamilyen oknál fogva ki nem állított szobrokat elhelyezheti úgy, hogy nem kell raktározási díjat fizetnie, ugyanakkor a szobrokat biztonságban tudhatja. Ilyen helynek tűnt a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatósága XVI. Pálya utca 27. alatt a telephelye. Így került ide – osztályon felüli társaságba - 2020-ban Bartha Miklós szobra. A telepen helyezték el ugyanis az Ezredéves Emlékmű 1958-as felújítása során eltávolított Habsburg szobrok közül I. Ferdinánd, III. Károly és Ferenc József szobrát.
DÍSZÍTŐSZOBOR
Gádor István (1891-1984) keramikusművész 30 cm-es kő talapzaton álló, 190 cm magas, egyszerű, elvont formákból szerkesztett porcelánplasztikáját 1979-ben állították fel a Kis Botanikus kertben.
Gádor István porcelánplasztikája fénykorában a Kis Botanikus kertben
2009-ben vandál pusztításnak esett áldozatául, összetörték, darabjait szétdobálták.
A szobor romjai
FONTAINE LUMINEUSE (VILÁGÍTÓ SZÖKŐKÚT)
Az 1896-ban, az Ezredéves kiállítás alkalmából az Iparcsarnok előtti korzón állították fel a kiállítás egyik attrakcióját, az Oskar Marmorek által tervezett és a Ganz gyár által kivitelezett világító szökőkutat (fontaine lumineuse), amely Sió tündér legendáját ábrázolta. A színes fényekkel megvilágított vízsugarakat lövellő szökőkút nagyobb és impozánsabb volt, mint a korábbi országos kiállítás hasonló alkotásai. A szobrokat Mátray Lajos György (1850-1906) szobrász készítette. Talpazata sziklás, hegyszerű, aljában 700 m2 vízmedence, legfelül Sió tündér, a Balaton nimfája, kezében sásvessző, mellette és körülötte nimfái. A szökőkút a kiállítási korzó központjában állt, kedvelt találkozóhely volt nyári estéken.
A szökőkút kivilágítva
A szökőkút legmagasabb vízsugara 20 méter, körülbelül öt emelet magas volt. A kiállítás zárása után kiderült, hogy a kút elektromos és hidraulikus berendezései a Ganz gyár tulajdonában vannak, fel is ajánlották a fővárosnak megvételre, de olyan sokat kértek, hogy a városatyák elálltak az előnytelen üzlettől. Így a szökőkút építészeti része és szobrai ugyan a helyszínen maradtak, de a pereskedés idején, mintegy négy évig a kút nem üzemelt. 1900 –ra a mérnöki hivatal rendbe hozta, az első világháború végére azonban meglehetősen rossz állapotba került.
A szökőkút korabeli képeslapon
Felújítása után, az 1930-as évektől már rendszeresen működött, hétköznap általában világítás nélkül, hétvégén esténként kivilágítva. A második világháborúban megsérült, és mivel a horganyzott lemez, amiből a szobrok készültek értékes anyagnak számított, a maradványokat a pestiek széthordták. A medence szobrok nélkül a háború után is a helyén maradt, egyszerűbb szökőkúttal a Budapesti Nemzetközi Vásár központi helyén állt, az 1974-es elbontásáig.
Szökőkút a Budapesti Nemzetközi Vásáron (Fortepan / Gulyás Zsuzsa)
HARANGLÁB
1986-ban a Petőfi Csarnok első igazgatója, Lehel László (1943-2003) felhívást tett közzé a kor tizenéveseinek: hozzák el népszerű használati tárgyaikat, kedvenc bakelitlemezeiket, papírra írott üzeneteiket, bármit, amit mindennapjaikra jellemzőnek, és az utókor számára megőrzendőnek gondolnak. A terv az volt, hogy a tárgyakat – mintegy időkapszulát – a Petőfi Csarnok közelében a földbe rejtik. Így is történt, 1987. január 3-án eresztették a föld alá a két hordót, benne egyebek között Lehel László üzenetét a „Pecsa” 2037-es igazgatójának, a Kossuth rádió aznap reggeli híreinek leiratát, újságokat, számos könnyűzenei lemezt és kazettát (az Omega 12. albumát maga Benkő László hozta el), plakátokat, a Berzsenyi Gimnázium végzőseinek kollektív üzenetét, és a Petőfi Csarnok dolgozóinak 1987-es bérkartonját.
Az időkapszulát őrző harang a Petőfi Csarnoknál
Az időkapszula helyének megjelölésére Oborzil Edit képzőművész (1921-1996) és férje, Jeney Tibor iparművész (1923-1995) a Petőfi Csarnoknak ajándékozta egyik alumínium harangját. A harang egyedisége abban állt, hogy speciális alumínium-ón ötvözetből készült, réseléses technikával (azaz a harangköpenyen található, eltérő méretű rések szabályozták a hangmélységet). Ilyen technikával készült harangokon játszott harangjátékot Mandel Róbert az időkapszula elhelyezésekor.
A kb. 400 cm magas fekete haranglábra felfüggesztett 80 cm-es alumínium harang a Petőfi Csarnok Zichy Mihály út felöli oldala közelében elásott időkapszula fölött állt.
2016-ban, a Petőfi Csarnok bontásakor a földbe ásott időkapszulák – folyosói pletykák szerint - a Rock múzeumba kerültek, a harang pedig a Fejér megyei Kincsesbányán talált új otthonra. 2016-ban, a falu önálló településsé nyilvánításának 50. évfordulója alkalmából Kincsesbányán bányász emlékhelyet létesítettek, egy évvel később ide került a valaha a Petőfi Csarnok időkapszuláját őrző harang.
A harang Kincsesbányán
Az időkapszula és a harang részletes története itt olvasható
HÜVELYK MATYI SZOBOR
Az 1920-as években felmerült, hogy a főváros játszóterein épüljenek a gyerekek képzeletét megmozgató díszkutak. Ennek megvalósítása érdekében a főváros felkérte Telcs Ede (1872-1948) szobrászművészt, hogy a már több kiállításon díjat nyert Hüvelyk Matyi szobrát ilyen kút céljára formázza újra.
Hüvelyk Matyi a Városmajorban a II. világháború előtt
A bronzból készült Hüvelyk Matyi egy nyolcszögű oszlopon állt, melyet kerek medence vett körül. „Félig a mesebeli alakból, félig a valóságból gyúrtam össze a kis figurát, amely oly népszerűségre tett szert, hogy azt bronzban és terrakottában is kiviteleztem, sőt később a herendi gyár porcelánban is forgalomba hozta.” ( … éltem, és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói, 2011)
Hüvelyk Matyi a Kis Vidám Parkban
A kalandos sorsú szobrot eredetileg a városmajori nagy játszóterén állították fel 1932-ben. Budapest ostromát Hüvelyk Matyi szerencsésen megúszta, csak a talapzata semmisült meg. 1954-ben a Kis Vidámparkban állították fel, innen 1981-ben kútszoborként újra visszakerült a Városmajorba, ahonnan később ellopták. 2007-ben, a Baján 1974-ben felállított bronz másolat alapján kőből újra elkészítették a szobrot, melyet ismét a Városmajorban látható.
Hüvelyk Matyi ma a Városmajorban
