A cikk az Arcanum Adatbázisának felhasználásával készült
IFJÚSÁG KÚTJA KÚTSZOBOR
Beck Ö. Fülöp (1873-1945) első köztéri szobrát, az Ifjúság kútja kútszobrot 65 éves korában, 1938 tavaszán, a Rózsadomb alján a Zárda és Margit utcák összeszögelésénél kiképzett rózsaligetben állították fel. Néhány hónappal később a szomszédos Ferences rendi kolostor főnöke, Pater Valerian beadványban kérte a város vezetésétől, hogy az erkölcsöket sértő meztelen nőalakot távolítsák el a környékről. Az illetékes ügyosztály a kérést figyelmen kívül hagyta, az aktát pedig egész egyszerűen elsüllyesztette. Pater Valerian azonban nem hagyta annyiban a dolgot és egy megfelelő pillanatban személyesen a polgármesternek panaszolta el kérése figyelmen kívül hagyását. Ekkor már nem volt mese, egy héttel, a polgármesterrel történt találkozás után a szobrot elszállították és a Fővárosi Képtár raktárában helyezték el.
Beck Ö. Fülöp és kútszobor terve
Mikor 1939-ben a Városligetben átadásra került a Virágkiállítási pavilon, a szobrot áthelyezték a pavilon körül kialakított kertbe. Ekkor egyszerű kőtalapzatra állították, melyet a városi kertészet egyik mérnöke tervezett. „Szebb és kedvezőbb elhelyezést nem kívánhattam, és ha fájdalmam, amiért együtteséből, a gonddal kitervelt összhatásából kiragadták, még sajgott is, megvigasztalt az, hogy méltó és megbecsült helyre került.” – írta visszaemlékezéseiben a művész.
Az Ifjúság kútja a városligeti Virágkiállítási Pavilon előtt (forrás: Fortepán/20431)
A szobor túlélte az 1944-es bombázásokat, majd 1950-ben visszahelyezték eredeti helyére, a Margit térre, ahol az eredeti elképzeléseknek megfelelően ismét kútszoborként látható.
Az Ifjúság kútja kútszobor ismét régi helyén
VÉNUSZ SZÜLETÉSE
Kisfaludi Stróbl Zsigmond 1908-ban készült Vénusz születése című szobrát, mely a művész egyik legsikeresebb aktja volt, 1939-ben állították fel a városligeti Virágkiállítási pavilon kertjében. Ezzel a szobrával Kisfaludi 1925-ben a Műcsarnok akt-kiállításán első díjat, az 1929-es barcelonai világkiállításon pedig aranyérmet nyert.
Kisfaludi Stróbl Zsigmond Vénusz születése c. szobra a Virágkiállítás pavilon kertjében
A szoborból több példány is készült, melyek ma is láthatóak nagyvárosaink (pl. Pécs, Nyíregyháza, Zalaegerszeg, Eger) közterein, de található egy másolat a FÉSZEK klubban is, állítólag az eredeti példány a kaliforniai Santa Barbarába került.
Kisfaludi Stróbl Zsigmond Vénusz születése c. szobra Nyíregyházán
A városligeti példány háború utáni sorsa ismeretlen.
KISFIÚ KORSÓVAL
A kb. 80 cm-es kő talapzaton álló, 150 cm-es, kerámiából formált kisfiú szobor a Virágkiállítási pavilon kertjében állt. Készítője és háború utáni sorsa ismeretlen, vélhetően a Városligetet ért bombatámadás során megsemmisült.
KERTÉSZLÁNYOK SZOBRA
A két leányalakot ábrázoló, kb. 100 cm-es talapzaton álló színes kerámia szobor Borszéky Frigyes (1880-1955) keramikus alkotása. A művész 1940-ben kérte a főváros vezetését, hogy szobrát helyezzék el valamelyik parkban. Kérését ekkor még arra hivatkozva utasították el, hogy a szobor túl kicsi. Végül megszületett a megoldás, a Kertészlányokat - stílszerűen - a városligeti Virágkiállítási Pavilont körülvevő parkrészen helyezték el.
Kertészlányok a Virágkiállítási Pavilonnál
Egészen napjainkig úgy tudtuk, hogy a szobor a háború során elpusztult. Ám a Kertészlányok Leányfalun, a Providus Ház Nyugdíjas Otthon kertjében ma is megtekinthető. A szobor részletes története itt elolvasható.
Kertészlányok Leányfalun napjainkban, a Providus Ház Nyugdíjas Otthon kertjében
(fotó: Aradszki Enikő)
HORTHY MIKLÓS MELLSZOBRA
1942 elején gróf Széchenyi Károly, az Országos Kertészeti Egyesület elnöke megbízta Sidló Ferenc (1882-1954) szobrászművészt Horthy Miklós mellszobrának elkészítésével. Széchenyi szándéka szerint a szobor a Városligetben 1939-ben átadott Virágkiállítási pavilonban kapott helyet.
Sidló Ferenc: Horthy Miklós mellszobra
A művész a megbízást határidőre teljesítette, a szobor avatására május 13-án került sor, amelyen részt vett Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter és dr. Morvay Endre alpolgármester.
A szobor háború utáni sorsa ismeretlen.
