A cikk az Arcanum Adatbázisának felhasználásával készült
A II. világháború alatt a Városligetet ért 1944. júliusi és szeptemberi bombatámadások következtében a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum mintegy 35%-a elpusztult. A múzeumban keletkezett károk kijavítása és a múzeum újra nyitása elhúzódott, erre csak jó húsz évvel a háború befejezése után, 1966 áprilisában került sor.
KÖZLEKEDÉSI SZOBORPANTEON
A Múzeum vezetése már az újjáépítés tervezésekor elhatározta, hogy az újra nyitás után, ahogy erre lehetősége nyílik, szobrot állíttat a magyar közlekedés legnagyobb műszaki alkotóinak. Tervük az volt, hogy a múzeum előtt húzódó Városligeti körúton egy nyolc szoborból álló szoborpanteont létesítenek, ahová terveik szerint Clark Ádám, Jedlik Ányos, Csonka János, Schwarz Dávid, Vásárhelyi Pál, Martin Lajos, Zelovich Kornél és Kandó Kálmán szobrai kerülnek majd.
Clark Ádám szobrát halálának 100. évfordulója alkalmából már az újra nyitás évében, 1966-ban felállították, míg a szoborpanteon átadására és a többi szobor felavatására két évvel később, 1968. április 20-án került sor. Ezzel egy időben a nyolc nagy alkotó életművét bemutató emlékkiállítás is nyílt a múzeumban.
A magyar közlekedés műszaki alkotói szoborpanteonjának leleplezése a
Közlekedési Múzeum előtt 1968. április 20-án. Középen Dr. Csanádi György, az MTA tagja, közlekedés- és postaügyi miniszter (forrás: Közlekedéstudományi Szemle, 1968 augusztus)
A szoborpanteon "tagjai":
A múzeum 2016-os lebontását megelőzően a szobrokat elszállították.
CAROLINA GŐZHAJÓ EMLÉKTÁBLA
1817–ben, mindössze 10 évvel Fulton gőzhajójának első sikeres útja után, egy pécsi illetőségű polgár, Bernhard Antal saját tervei szerint megépítette kis gőzhajóját, a Carolinát. 1820-ban Pest város tanácsához fordult az átkelőhajózás megindításának engedélyezéséért: „Ezen intézmény célja: személyeket olcsón, amellett mégis kényelmes módon a hídtól a Bomba térre …. vinni, ami eddig csak parton történhetett. E cél minden tekintetben gőzhajó által érhető el, ha utána egy kényelmes uszályhajót akasztanak. Abban a reményben, hogy a két város lakossága, ezen közhasznú intézmény által részükre nyújtott előnyöket kellően méltányolni és támogatni fogja, alulírott elhatározta egy vizidelizsánsz létesítését.”( Jankó Béla: A gőzhajózás kezdete a Dunán, „Carolina”, az első gőzhajó – a Közlekedési Múzeum füzetei 2., 1967).
Bernhard elgondolása az volt, hogy egy kényelmes uszályhajót rendez be, amelyet zárt helyiségekkel és galériás fedélzettel lát el a közönség kényelmére. Ám még mielőtt folyamodványára válasz érkezett volna, a Carolina május 9-én, a pesti oldalon léket kapott és elsüllyedt. Még abban a hónapban kiemelték és kijavították. 1820. július 16-án megindult az első gőzhajó, amely rendszeres átkelő forgalmat bonyolított a Dunán. Óbudáig naponta kétszer, a közbenső állomásokra sűrűbben járt, indulását 5 perccel előbb lövés jelezte. A forgalom november 20-ig tartott. Bernhard ezután visszavitte hajóját Eszékre, itt egy ideig még a jégzajlás által elsodort Dráva-hidat pótolva közlekedett, majd - máig nem ismert okok miatt - elsüllyedt,
A kőből készült, 125x105cm-es emléktábla, mely a hajó vésett képét ábrázolja, a 2016-ban lebontott Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum falán 1967 óta volt látható. Felirata: „CAROLINA / AZ ELSŐ MAGYAR / GŐZHAJÓ / ÉPÍTETTE / BARNHARD ANTAL / SELLYÉN / 1817.”
A múzeum 2016-os lebontását megelőzően a szobrot elszállították.
SZÉCHENYI ISTVÁN MELLSZOBOR
Széchenyi István (1791-1860) a XIX. század húszas éveiben megindult reformmozgalom kezdeményezője, kiváló író és államférfi, a magyar lóversenyzés alapjainak megteremtője, a Magyar Tudományos Akadémia alapítója, a balatoni gőzhajózás létrehozója. Kiemelkedő munkája a "Hitel", mely Magyarország polgári átalakulásának, gazdasági-társadalmi programjának összefoglalója. Nevéhez kapcsolódik egyebek között az Al-Duna szabályozása, a Lánchíd felépítésének kezdeményezése.
Az 1866-ban meghirdetett Széchenyi szoborpályázatra 17 művész küldte be szobortervét, közülük a bírálóbizottság Dunaiszky László (1822-1904) pályamunkájának megvalósítását támogatta. Az eredeti szobor titokzatos körülmények között eltűnt, sorsa ismeretlen. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum a megmaradt kisminta alapján újraöntette, és a 150 cm kőtalapzaton álló 80 cm-es bronz mellszobrot 1968-ban a Múzeum főbejáratánál helyezte el.
Felirata: „GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN / 1791-1860 / MIDŐN A KÖZLEKEDÉSI / ÜGYEK RENDEZÉSÉBEN / HAZÁNK ANYAGI / FELVIRÁGZÁSÁNAK / TALPKÖVEIT AKARJUK / LETENNI, NE FELEJTSÜK / HOGY EZÁLTAL / EGYSZERSMIND / VISZONYAINK EGÉSZ / ÉPÜLETÉT ÉRINTJÜK. / SZÉCHENYI ISTVÁN JAVASLATA / A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY / RENDEZÉSÉRŐL 1848”
A múzeum 2016-os lebontását megelőzően a szobrot elszállították.
IRÁNYJELZŐ
Az emlékművet Wild László (1944-) építész tervezte, 1987-től állt a Műszaki és Közlekedési Múzeum előtt. A 360 cm átmérőjű 45 cm magas kőmedencében 46 cm-es talapzaton egy kb. 200 cm magas mérföldkő látható. A medencét burkoló fémlapon irányjelzés olvasható, illetve 38 város távolságát tüntették fel km-ben. Felirata: "A MÉRFÖLDKŐ 1850-TŐL / A BUDA-BÉCS KÖZÖTTI POSTAÚT MENTÉN / ÚJSZŐNYBEN, A MAI KOMÁROM TÉRSÉGÉBEN ÁLLT / 1 BÉCSI M / =7,5859 KM."
Irányjelző a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum előtt
A múzeum 2016-os lebontását megelőzően a szobrot elszállították.
TURUL SZOBOR
Az 1903-ban épült Erzsébet híd akkoriban a világ legnagyobb nyílású lánchídja volt. Egy tervezési hiba következtében a híd budai lánckamrájában alkalmazott aszfaltréteg a termálforrások hőhatása miatt megolvadt és a Duna felé kezdett csúszni, ezért vált szükségessé a 17 méter magas talapzatok megépítése, melyekre az akkori esztétika jegyében kerültek rá a Turul szobrok.
A hidat 1945-ben felrobbantották, az egyik megmentett Turul szobor később hosszú évekig a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum előtt állt. A múzeum 2016-os lebontását megelőzően az ütött-kopott, több helyen sérült szobrot elszállították, raktárba helyezték.
A régi Erzsébet híd turul szobra a Közlekedési Múzeum előtt
2017-ben a Varga Zoltán restaurátor által helyreállított szobrot az „A HÍD” Zrt. kertjében helyezték el, ahol 2011-óta - múzeumokkal és a Hídépítők Egyesületével együttműködve - szabadtéri kiállításon mutatják be a hazai hídépítés történetének mentett elemeit.
A Turul szobor új helyén
