Az időkapszula korrajz, a múlt lenyomata és egyben üzenet a jövőnek. Izgalmas miniatűr múzeum egy kor jellemző tárgyaival, papírra vetett gondolataival. Szokás jelentős építkezésekkor vagy világraszóló események tiszteletére időkapszulát készíteni, hogy aztán a kíváncsi utókor jellemzően valamilyen bontás, átalakítás során rátaláljon. A világon előkerült időkapszulákat a tudomány és közvélekedés is nagy becsben tartja. Előbbi a kutatnivalót, utóbbi az elődök gesztusát értékeli benne.

Mindez mifelénk

A Városligetben is van időkapszula. Lehet, hogy több is, de egyről bizonyosan tudunk. A Pecsa melletti elhanyagolt haranglábra felfüggesztett, világszabadalomnak számító harang alá rejtették a ház dolgozói és látogatói 1987 elején. A harangláb mára teljesen gazdátlanná vált, évek óta nem újítja fel senki.

A mára erősen megviselt, gazdátlan harangláb jelöli az időkapszula helyét

A ligeti időkapszula 1987 fiataljainak üzenetét tartalmazza az 50 évvel későbbi tiniknek. Az eredeti szándék szerint 2037-ben kellett volna felnyitni, most azonban, hogy a Pecsa bontása napirendre került, nem tudni, mi lesz a sorsa.

A Pecsa idén 30 éves, a kép az átadás előtt, 1985 kora tavaszán készült

Hogy kezdődött?

Az ötletről a lapoknak a ház akkori igazgatója, a 2005-ben elhunyt Lehel László mesélt. A Pecsa akkor mindössze másfél éves, nagyon sikeres, a fiatalok körében népszerű és látogatott fővárosi fenntartású szabadidőközpont volt. 1986 végén felhívást tettek közzé, hogy az akkori tizen-huszonévesek írjanak üzenetet 50 évvel későbbi kortársaiknak, illetve hozzák el jellemzőnek vélt használati - és emléktárgyaikat. Az ünnepélyes elhelyezés 1987 január 3-án, 16 órakor kezdődött. Úgy tervezték, minden év januárjában megszólaltatják majd a harangot, ezzel emlékeztetve az időkapszulára a Ligetben járókat.

Az üzeneteket egy műanyag hordóba tették, a hordót pedig egy kb 2 méter mély kibetonozott üregbe eresztették, majd egy beton zárófedelet helyeztek rá. Az ünnepségen mintegy 200 érdeklődő vett részt, illetve a sajtó is komoly erőkkel képviseltette magát. Emelte a délután fényét Dinnyés József daltulajdonos, illetve Mandel Róbert zeneművész, hangszertörténész, aki külön erre az alkalomra írt és előadott harangjátékkal örvendeztette meg a jelenlévőket (a harangok szerepéről még lesz szó). 

A leeresztés előtti pillanatok, 1987. január 3.

A hordó tartalmát nem volt könnyű rekonstruálnunk ennyi év után. Ami biztosra vehető: a rengeteg 2037 fiataljainak szóló írásos üzenet, fénykép mellett hangkazetták is kerültek a földbe magánemberek felmondott üzeneteivel. Lehel László késői utódának, a Csarnok 2037-es igazgatójának küldött üzenetet, az időkapszula fölött álló harang alkotói Jenei Tibor és Oborzil Edit pedig unokájuknak írtak. Az eseményen személyesen megjelent Benkő László, az Omega billentyűse, ő a banda 12. albumát helyezte el a tartályban. Mai tudásunk szerint a hordóba került még Kaláka és Matt Bianco kazetta, Pecsa plakátok, a Berzsenyi Gimnázium diákjainak kollektív üzenete, a Kossuth Rádió aznap reggeli hírcsokra, aznapi lapok egy-egy példánya, egy lejárt személyi igazolvány, 1 üveg pezsgő, emlékkönyv, játékmacik, babacipő, és nagy derültség közepette a Pecsa akkori dolgozóinak bérkartonja (ha tudták volna, hogy 2037-re már a Csarnok hűlt helye sem lesz meg…).

A hordó leeresztése

Az időkapszula helyét egy harangláb és az azon függő kb 80 cm-es harang jelzi. Felirata: 1987 üzenete 2037-be. Sokáig nem volt világos, miért épp egy harang került a 80-as években a KISZ által erősen pártolt ifjúsági intézmény mellé, aztán némi nyomozással sikerült felgöngyölíteni a rejtélyt.

A harangok rejtélye

A Ligetben járók valószínűleg nem is tudják, hogy a valaha kecses, mára elhanyagolt harangláb egy igazi magyar világszabadalmat rejt. A Pecsa mellett függő harang az Oborzil Edit- Jenei Tibor alkotópáros műve. Sajnos mindketten elhunytak már, de a 80-as években szabadalmaztatott találmányukból egy példányt felajánlottak a Petőfi Csarnoknak 1987-ben, kifejezetten az időkapszula megjelölésének céljára. A szabadalom lényege, hogy a drága bronz, réz és ón helyett speciális alumínium -ón ötvözetből, réseléses technikával állítottak elő harangot.  A harangköpenyen eltérő méretű réseket vágtak, ezzel lehetett tetszés szerint szabályozni a hangmélységet. Szabadalmukat 1988-ban a brisbane-i világkiállításon is bemutatták. Ilyen technikával készült harangokon játszott Mandel Róbert 1987. január 3-án, az időkapszula elhelyezésekor.

A Hajdúszoboszlóról származó Oborzil Edit harangjait szülővárosára hagyta, ott állnak ma is a 2000 -ben épült Harangházban. Egy példányuk azonban a Ligetben van, remélhetőleg olyan helyre kerül majd, ahol jobban megbecsülik..

Oborzil Edit és Jenei Tibor harangjai Hajdúszoboszlón, ilyen van a Pecsa mellett is
(hajduszoboszlo.utisugo.hu)

A lenti videó 1987. január 3-án készült, megjelent a 15 éves a Petőfi Csarnok című kis példányszámú cd-n, 2000-ben. Szerkesztette Majkó Zsuzsa és Ligetfalvi György. A felvételen Galambos Róbert, a Pecsa akkori klubvezetője beszél.

Az írás, illetve annak részletei forrásmegjelölés nélkül nem közölhetők. Korabeli résztvevők, szemtanúk kommentjeinek viszont nagyon örülnék.

Majkó Zsuzsa