Sokan fotózzák a napokban az Állatkerti körúton a körhinta és a Cirkusz söröző közötti területet, ahol tél óta új épületek nőttek ki a földből. Az Állatkert új beruházása, a hamarosan nyíló Holnemvolt Vár építményeiről első pillantásra is szembeötlő, hogy replikaépületeket látunk. Most a történetüket is megismerheted, ha tovább olvasod a cikket.
Az Állatkerti körút látványterve, készítette Anthony Gall Ybl-díjas építész
A Holnemvolt Vár főbejárati kapuépítménye - Helfgott Sámuel gyorsfényképészete
A látványterv jobb oldalán látható bejárati kapuépítmény a Vurstliban álló Helfgott-féle gyorsfényképészet portáljának másolata. A papír gyorsfényképek előállítására szokosodott kis üzlet 1909-től, az új mutatványostelep kialakítása óta állt az Állatkerti körúton, mostani helye közelében.
A Mutatványostelep utcaképe az Állatkerti körút felől a 30-as években. Bal szélen: Helfgott fényképész üzlete, mellette a Royal Vio mozi, attól jobbra a körhinta. Hátul takarásban a Feszty-körkép rotundája
A 20. század első felében, egy vasárnap délutáni lizsézéshez elmaradhatatlanul hozzátartozott egy gyorsfénykép készítése Helfgott bácsinál. A tulajdonos legendás alakja volt a századelő Városligetének. Tekintélyét egyrészt szaktudása, másrészt termetes alakja alapozta meg. A ligeti legendárium szerint nem volt olyan "bicskás legény", akit puszta kézzel ne tudott volna ártalmatlanítani. A Mutatványosok Egyesületének majdnem haláláig elnöke volt. Több fényképet készített Molnár Ferencről, aki a Liliom írása közben naponta kijárt Helfgott műtermébe, hogy a Városliget jellegzetes figuráit tanulmányozza. Leghíresebb fennmaradt fotóján József Attila, Szántó Judit és baráti társaságuk pózol.
A gyorsfényképészet terve, 1908. forrás: BFL
Szép Ernő a Lila akácban megörökítette a Városliget halhatatlan fényképészének alakját:
"Azután csináltattunk gyorsfényképet Helfgott Sámuelnél, Manci egy hintalovon ül, én tartom a hintaló zabláját. Még most is megvan a kép."
Sárkányok
Az egyik sárkány már a helyén, a Holnemvolt Vár főbejárata mellett figyel
Az 1860-ban készült három szárnyas sárkány szobor az egykori Kirakodó téri (ma Széchenyi tér) raktár északi felének öntöttvas kapurácsát díszítette. Első ránézésre túlméretezett kerékvetőnek tűnnek, ám a korabeli források szerint jégtörő szerepet szántak nekik az esetleges télvégi áradásokkor. Alkotójuk személye vitatott, a szakirodalom korábban Feszl Frigyeshez, Feszl monográfusa viszont Reitter Ferenchez köti a szobrokat.
Eredeti helyükön, a pesti rakparton
A huszadik század elején átkerültek a Városliget szélére, a világító szökőkút felé vezető sétány elejére.
1902-ben mindhárman átkerültek a Városligetbe
A 60-as években egyikük a Kiscelli Múzeum előtt lelt új otthonra, jelenleg is ott látható, két sárkány pedig a Vidámparkban a Velence nevű látványosság, majd az Elvarázsolt kastély főbejáratát őrizte. Az Állatkertbe 2011-ben kerültek. Új helyük mostantól a Holnemvolt Vár bejárati kapuja előtt lesz.
Lovarda - Reymetter Árpád lovardája
A Reymetter-lovardát megidéző épület 2018. május 2-án
A jövőben lovardául szolgáló másik építmény eredetije, ugyanezzel a funkcióval nem az Állatkerti körúton, hanem a Mutatványos telep főutcáján, a Barlangvasút közelében állt. Ez a terület 2013-ig a Vidámparkhoz tartozott, azóta az Állatkert kezelésében van.
Az új Mutatványos telep parcellabeosztása 1909 -ben. Reymetter Árpád lovardája a 25-ös számú telken, a Vurstli főutcájában állt.
Az új Vurstli 1909-es kialakításakor a fenti helyszínrajzon ez a parcella, a 25-ös, még fenntartott helyként van jelezve. Hamarosan jelentkezett azonban az új bérlő, Reymetter Árpád, aki lovardát kívánt ezen a telken üzemeltetni.
Úgy látszik a mutatványos üzem nem hozta a várt bevételeket a tulajdonosnak, ezért Reymetter a lovardában egyéb produkcióknak is szorított helyet. Az alábbi 1910-es években készült fotón látható, hogy ugyanebben az épületben mutogatták Sylviát, és a világ legnagyobb, 241 cm magas katonáját. Hogy Sylvia, "a világ csodája" mivel kápráztatta el a kispénzű publikumot, arról nincs közelebbi információnk, de sokatmondó a reklámtábla figyelmeztetése: a produkciót csak felnőttek nézhették meg.
Reymetter Árpád lovardája a Vurstli 25-ös számú parcelláján 1910 körül
Reymetter szintén legendás alakja volt a Vurstlinak, több üzletbe is betársult. Egy ideig ő volt a slágerben is megénekelt Maud, a csodapók impresszáriója. A mutatvány lényege az volt, hogy a női statiszta végtagjait optikai trükkök segítségével eltüntették, így meglehetősen bizarr látványt nyújtott a csinos női arc, és a vetített pók test. Lényegét tekintve jövendőmondó mutatványos üzem volt, tehát a betérő delikvenseknek a póktestű jósnő néhány krajcárért boldog jövőt, jó férjet/feleséget, és anyagi biztonságot olvasott ki varázsgömbjéből.
Reymetter lovardája a Pöltl-féle céllövölde és a Fortuna mozgó között a Vurstli főutcájában, 1910 körül
Hetekig tartotta lázban a sajtót Reymetter másik vállalkozása, Okkultusz, a beszélő fej, amelyet a Lauffer kávéház (később Cirkusz étterem) tulajdonosával együtt alapított. A mutatvány lényege az volt, hogy egy viaszból készült, szakállas férfifejbe apró, láthatatlan hangszórót és mikrofonokat szereltek, amelyek a közeli helyiségben tartózkodó statisztához továbbították a látogatók hangját. Így a feltett kérdésekre Okkultusz, a gépfej válaszolni tudott, azt a látszatot keltve, mintha egy gondolkodó robot társalkodna a közönséggel. A vállalkozás azonban csúfosan megbukott. Reymetterék nem vették figyelembe, hogy a mikrofonos trükköt kicsivel korábban egy Otto Widmann nevű német mérnök szabadalmi oltalom alá helyeztette, így jogosulatlanul használták fel a pesti Vurstliban. Az ügyből per lett, amelyet Okkultusz feltalálója megnyert, így Reymetterék hatalmasat buktak a reményteljesnek tűnő vállalkozáson.
A tulajdonost azonban ez a fiaskó sem tántorította el az állandó megújulástól: az 1920-as évek elején, hallgatva az idők szavára, lovardáját dodzsemmé építtette át.
A Vurstli főutcája a 30-as években, x-szel jelölve a Reymetter-féle lovardából kialakított dodzsem
Az újonnan felhúzott Állatkerti körúti lovardának van azonban még egy figyelemreméltó részlete. A körhinta felőli oldalhomlokzatába a tervező, Anthony Gall belekomponálta a hajdan az Angol Parkban álló ún. Orfeumépület ablaksorát. Erről az építményről a Budapest folyóirat egy korábbi számában Ráday Mihály és Saly Noémi írt cikket. Akkor már évek óta leromlott állapotban tengődött, felújításába belekezdtek ugyan, de sajnálatosan félbehagyták.
A Vidám Park ún. Orfeum épülete a nevezetes ablaksorral 2014-ben
A szerzők vélekedése szerint az eredetileg vendéglátóhely funkciójú épület ablakai valaha a Fővárosi pavilont, közkeletű nevén a Weingruber vendéglőt díszítették. Mi ezt a feltételezést nem tudtuk ugyan kutatásaink során igazolni, de az bizonyos, hogy az ablakok egy másik épületről kerülhettek a vidámparki Orfeumba. Hogy pontosan mikor, és melyik épület maradványait építették be a vendéglőbe, annak kiderítése még a jövő zenéje. Az Orfeumot 2016-ban, a biodóm építési munkálatainak megkezdése előtt lebontották. A legendás ablaksor mostantól az állatkerti lovarda oldalsó homlokzatát díszíti.
Az ablaksor új helyén, a lovarda oldalsó homlokzatába építve
Majkó Zsuzsanna - Ligetfalvi György
