Városliget

Felhasználás, jogok

Creative Commons Licenc

Címkék

1797 (1) 1869 (1) 1885 (1) 1896 (2) 1945 (1) 1951 (1) 1983 (1) 2.világháború (1) 23-s villamos (1) Állatkert (4) Alsó-tó (1) amfiteátrum (1) angol kert (1) Angol Park (1) Aréna út (2) autóverseny (1) Barlangvasút (1) Barokaldi (1) Batthyány (1) Blondin (1) Boráros (1) Both Béla (1) Budapest (2) Budapest Színház (1) bűnügy (1) céllövölde (1) cirkusz (1) Dózsa György út (1) Dróthíd (1) Ecclestone (1) ejtőernyő (1) elefánt (1) Eötvös József (1) építészeti tervpályázat (1) Ezredéves Emlékmű (1) Ezredéves Kiállítás (1) Faírtás (1) fairtás (1) fakivágás (1) fasor (1) Feld Mátyás (1) Feld Zsigmond (1) Felső-tó (1) Felvonulási tér (1) Ferenc József (1) Feszty (1) Feszty Árpád (1) földalatti (1) Forma 1 (1) Fővárosi Múzeum (2) Francsek Imre (1) Fuchs Emil (1) Garnerin (1) Géprombolók (1) Gizella tér (1) gyorsfénykép (1) hadikórház (1) harangláb (1) Hattyú-sziget (1) Hattyú sziget (1) Hattyú tó (1) Helfgott (2) Hofhauser Antal (1) Holnemvolt Vár (1) Hősök tere (1) hullámvasút (1) huszadik század (1) I. Világháború (1) Időkapszula (1) Iparcsarnok (1) István a király (1) Jókai (2) József nádor (1) Képzőművészeti Kivitelező Vállalt (1) Királydomb (1) Királypavilon (2) Király utca (1) korcsolya (1) körhinta (1) Körkép (1) koronázás (1) kötéltáncos (1) kötöttpályás közlekedés (1) Kresz Géza (1) Kronberger Lili (1) Lechner Ödön (1) légitámadás (1) LigetBudapest (1) Ligetbudapest (1) Liget Budapest (1) Liliom (1) Magyar Alkotóművészek Háza (1) majorság (1) Mária Terézia (1) mesecsónak (1) Mezőgazdasági Múzeum (1) Mikus Sándor (1) millennium (2) Molnár Ferenc (1) Műcsarnok (3) Művész majális (1) Múzeumi negyed (2) Múzeumi Negyed (1) Nádor sziget (1) Nebbien (1) Oborzil-Jenei (1) Ökördűlő (1) Olof Palme ház (2) Országos kiállítás (4) ostrom (2) Palasovszky Ödön (1) panorámakép (1) parkosítás (1) parkrekonstrukció (1) pavilon (1) Pesti Korcsolyázó Egylet (1) Petőfi Csarnok (1) Petőfi ház (1) Pfaff Ferenc (1) Reymetter (1) rondó (1) Royal Gerbeaud Pavilon (2) sárkányok (1) Siemens (1) Stefánia (1) Stokvájdli (1) Sugárút (1) Szabad Színház (1) Szépművészeti Múzeum (2) Szépségverseny (1) Sziám (1) színház (1) szobor (1) Sztálin-szobor (1) tájképi kert (2) teve (1) történelem (1) Úttörőpalota (1) Vajdahunyadvár (1) várárok (1) varieté (1) Városerdő (1) Városliget (8) Városligeti-tó (2) Városligeti Aréna (1) Városligeti jégpálya (1) Városligeti Színkör (3) városligeti vendéglő (1) Vidámpark (1) Vízhordó fiú (1) víziló (1) Vojtek Ödön (1) Vurstli (2) Witsch Rudolf (1) Wünsch Róbert (1) Címkefelhő

Mesék a pesti Városligetből

2014.12.18. 21:08 liget

A kisgömböc esete a Városligettel - 2. rész

Címkék: Múzeumi negyed Ligetbudapest

Az írás első részében a ligetprojekt történetét vázoltuk fel, ebben a részben a projekt ellentmondásait, a nyitva hagyott kérdéseket vesszük számba.

 

Párhuzamos dialógusok, avagy hogy beszélnek el egymás mellett a felek

Miközben a projekt miniszteri biztosa Baán László rendre azzal érvel, hogy 3 éve folyamatos egyeztetésen van a Liget megújítása átépítése, szakmai szervezetek, civilek és magánemberek ennek az ellenkezőjét érzékelik. Tény, hogy a városligeti helyszínt a közvélemény, mint eldöntött tényt ismerte meg, és bár folyamatosan születtek alternatív helyszínjavaslatok, ezeket soha nem vették  figyelembe a döntéshozók. Olybá tűnik a múzeumi negyed megvalósításánál szinte már fontosabb a helyszín, a 200 éves közpark felbolygatása. Hogy miért, arról csak találgatni lehet: talán egy félresikerült történelmi narratíva vezetett ide - a millenniumi, egyébként ideiglenes kiállítás feletti nemzeti büszkeségérzet és dicső múlt iránti nosztalgia motiválta a nagy alkotás vágyát - , de valószínűbb, hogy valahol-valakik kapitális üzletet sejtettek a Városliget ma még áruba nem bocsátott területeinek bérbeadásában, a turisztikai attrakciókból szedett jövedelemben.

Mint már említettük nem sikerült nyugvópontra jutni a vitában az alul -vagy túlhasznált Városliget kérdésében sem. Az elhelyezési ötletpályázat egyetlen tájépítész szakértője tényként rögzíti, hogy túlhasznált a Városliget, Baánék állítják, hogy ellenkezőleg, alulhasznált. Az ellentmondás abból ered, hogy a tájépítészek a pihenőparkokra irányadó mutatószámokkal dolgoznak, Baánék már egy élménypark számaival.

10.jpgSokan vagyunk vagy kevesen?

A csökkenő vagy növekvő zöldfelületi arányt már annyian rágták, hogy részleteiben most nem térünk ki rá, holott ez az egyik legfontosabb pontja a projektnek. Az ellenzők a zöldet féltik, a projektiroda növekvő zöldfelületekről beszél. Az ördög megint a számok közé van elrejtve: jelenleg a liget zöldfelületét csökkentő tételként számolják be a területbe a lebetonozott volt felvonulási teret. Ha ebből valamennyit - vagy az egészet - befüvesítik, máris jelentősen nőtt a zöldfelület, ez pedig lehetővé teszi, hogy máshol akár nagy számban vágjanak ki fákat, mégsem borul fel a mutató. Hogy egy 100 éves fa biológiai aktivitása hogyan aránylik egy gyeptéglával burkolt sávhoz, azt mindenki döntse el maga. Nem feltételezvén, hogy a projekt gazdáinak kéjes örömöt okoz a fakivágás, azt azért mindenképpen meg kell jegyeznem: félő, hogy a mégoly jóindulatú szándékot sem sikerül majd valóra váltani, és sokkal több fa fog áldozatul esni az építkezésnek, mint amennyit terveznek. Ennek belátásához meg kellett volna hallgatni M Szilágyi Kinga docenst: a 80-100-150 éves fákra a térszint alatti építkezések, a talajvíz megbolygatása olyan veszélyt jelent, amelyet ezek a fák nem valószínű, hogy túlélnek.

Amiről kevesebb szó esik, pedig a projekt legfájóbb pontja: a 200 éves angol kert szétszabdalása. Mivel a tájépítészeti pályázatot majd csak jövőre írják ki, a történelmi kert gyakorlatilag alárendelődik a tervezett modern épületeknek. A tervezők majd a múzeumok előkertjeit, nem pedig egy önálló parkot lesznek kénytelenek megtervezni. A turisztikai funkciók valószínűleg tovább szabdalják a tájképi elemeket, félő, hogy az egészből a lényeg, a természetes táj élménye vész el. Bár a projektiroda nyilván ezt is cáfolni fogja, az már a helyszín kijelölésénél kiderült, nem tisztelik a történelmi kert minősítésre is joggal aspiráló Városligetet.

tulelok.jpgTalán túlélik

 

Lepusztult vagy sem a Városliget?

nemeu.jpgEz tényleg nem túl európai...

europa.jpg...na meg ez sem. De ki ad erre engedélyt? Csak nem a főváros?

Egészen más ligetkép él a területre csak alkalomszerűen érkező turistákban és a rendszeres ligethasználókban. Előbbiek főleg a Városliget északi területeit - Állatkert, Hősök tere, Széchenyi fürdő -  látogatják, utóbbiak a liget belsejét, a királydomb és napozórét környékét keresik fel. Míg az Állatkerti körúton kibírhatatlan a zsúfoltság és vele a kosz, a zaj és parkoló autók sokasága, a liget belsejében ősfákkal, tisztásokkal és csenddel találkoznak a látogatók.

szep.jpgŐk biztosan szépnek látják

Abban minden fél többé-kevésbé egyetért, hogy a Liget megérdemelne egy olyan rekonstrukciót, mely elsősorban a tájképi kert elemeit erősíti, illetve a használók komfortérzetét növeli. Rendszeres karbantartásra szorulnak a zöldfelületek, kéne több pad és illemhely, ki kéne tiltani az autókat a Ligetből. Rendbe kéne hozni a nyaktörő sétautakat, irtani kéne az özönnövényeket, intenzíven tisztítani kéne a tavat, fel kéne számolni a bodegákat, és le kéne bontani végre a volt BNV irodákat. Ehhez pedig pénzt kéne költeni a Ligetre, méghozzá a közvetlen megtérülés igénye nélkül. Ez a megtérülés ugyanis nem a kezelő bankszámláján, hanem a fővárosiak közérzetében, egészségi állapotában, kedélyében és elégedettségében jelentkezne. Ehhez azonban nincs szükség építkezésekre, és a rendszeres karbantartás a Ligetprojektre szánt összeg töredékéből megoldható lenne.

Egyáltalán ki kérte ezt?

szep2.jpgA többség a  természetélményért, az idős fákért, a csendért jár a Ligetbe

A LigetBudapest projektiroda felkérésére a Corvinus Egyetem Táj-és kertépítészeti tanszéke két lépcsős, nagyszabású kutatást végzett az aktív ligethasználók körében. A kutatás arra irányult, hogy feltérképezzék a Városligetet használók értékprioritásait és parkhasználati szokásait.  Ebből az derült ki, hogy a Ligetbe látogatók 62,8%-a a park természetszerű jellegét
48,2% -a a növényzet, idős fák,
29,1%-a a csend, nyugalom meglétét említette fő vonzerőnek.
21,7% tartja fontosnak az intézményeket (Szecska, Állatkert), 19,7% a park történelmi hangulatát, 18,3% a tavat.   A múzeumokat ugyanakkor csak 15%, a rendezvényeket mindössze 6% preferálta.

A felmérés eredménye alapjaiban kérdőjelezi meg a projekt ésszerűségét, talán ez az oka, hogy egészében soha nem publikálták.

punnyadas.jpgPunnyadás helyett irány a múzeum!

 

Miből?

Baán László még 2013 őszén is a projekt megvalósíthatóságának kulcsát az uniós források lehívásában látta. Az időközben 150 mrd -ra duzzadt költségvetésre azonban a jelek szerint az unió egyetlen fillért sem biztosít. Bár a miniszterek feladatul kapták, vizsgálják meg hogyan teremthető elő a projekt fedezete, erről mindezidáig semmit nem tudunk. A jövő évi költségvetésben nevesítve kevesebb mint 9 millió forint van betervezve, de Baán László szerint a 2015-ös igény - 19-20 mrd forint - egyedi kormánydöntésekkel rendelkezésre áll majd. Hogy hogyan tovább, arról jelenleg nyilvános diskurzus nem folyik. Nem tudni, hogy a 150 mrd-ot lenyeli -e a költségvetés vagy magántőkét is be akarnak vonni az építkezésbe, erősítve ezzel a projekt profittermelő kényszerét.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Mozsár István (Városliget zrt) a vs-hu-nak adott interjúja szerint a Városligetet érintő közlekedési fejlesztéseket nem tartalmazza a Városliget zrt által kezelt büdzsé. Azokra tehát vagy a főváros áldoz vagy nem lesz lezárva a Kós Károly sétány és nem épül új földalatti megálló sem a Ligetben.

szep3.jpgA természetes táj érzete, a tájképi kert lényege - ez biztosan nem marad érintetlen

 

Ez itt a forma, de hol marad a tartalom?

A Városliget átalakítása körüli kommunikáció dübörög, a projekt tartalmi elemeit mindeközben homály fedi. A mai napig nincs nevesítve az a stáb, amely a projekten dolgozik.  Élő ember nem látta még a múzeumi - intézményi koncepciókat, holott a köz gyűjteményeiről beszélünk. Nem tudni mi fán terem a Magyar Zene Háza (eddig csak néhány mondatos bécsi Haus der Music utánérzés került napvilágra), nem tudni mit akarnak a Vajdahunyadvárával kezdeni - hogy valamit akarnak, azt senki nem cáfolta, és nem tudni maradhat-e a  cirkusz a Ligetben, vagy végleg kiszorul onnan. Nem világos, hogyan, mikor és miből akarják a múzeumi gyűjteményeket szakszerűen elköltöztetni, az új raktározási rendszerben elhelyezni, az új kiállításokat berendezni. Nem tudni ennek mekkora a költségvonzata és mennyi időt vesz igénybe. Nem tudni továbbá azt sem, hogy mi lesz az elköltöző múzeumoknak jelenleg otthont adó épületek sorsa - a Néprajzit kivéve, oda visszaköltözik a Kúria. Nem tudhatjuk meg azt sem, hogy egységes irányítás alá kerülnek-e a Ligetben új otthonra lelő múzeumok, vagy megőrizhetik függetlenségüket.

Szintén homály fedi a Városligetbe tervezett turisztikai attrakciókat, amelyek majd a több millió turistát, köztük a gyerekes családokat idevonzzák és az extraprofitot termelik, amely elengedhetetlen az elvárt megtérüléshez. Mindenesetre sok jóra a rendszeres parkhasználók nem számítanak. A ligetben már most is alig kiheverhető pusztításokat okoznak a rendszersen felbukkanó gasztrofesztiválok, ideiglenes bódévárosok vagy politikai nagyrendezvények. Félő, hogy a jelenleg még szabadon használható terület a vendéglátós, kereskedő, egyéb szolgáltató lobbik igényei vagy épp politikai nyomás hatására  zsugorodni fog.

szinpad.jpgA turisztikailag hasznosított Városliget 2014 őszén - gasztrofesztivál vidámparkkal, színpaddal, sörpaddal és kukával

 A Ligetbudapest projekt veszélyei

Az már most biztosan látszik, hogy a 2018-ra ígért átadás nem tartható, nem igazán érthető miért ragaszkodik ehhez a miniszteri biztos a kommunikációban olyan makacsul. Az épületeket persze fel lehet húzni erre a határidőre, de azokban komoly kiállításokat - az anyag költöztetését is figyelemebe véve - biztosan nem lehet berendezni a fennmaradó kb 1,5 szűk év alatt. Szakemberek szerint csak a Galériában lévő középkori anyag költöztetése több éves restaurátori előkészítő munkát igényelne, amelynek a személyi feltételei sem adottak a legtöbb múzeumban. (Emlékeztetnék pl, hogy az Építészeti Múzeumnak jelenleg 1 db aktív munkavállalója van - maga az igazgató)

Ugyanilyen veszélyforrást rejt a projekt költségvetése. Jelenleg erre 149 mrd forint áll - illetve nem áll - rendelkezésre, mindenesetre a kormány ennyinek adott zöld utat. Hogy  uniós források híján honnan teremtik elő a pénzt, nem látható egyelőre. A nyilvánosság nem tudhatja, mennyire részletesen kidolgozott a költségvetés, mindenesetre az építési költségeket sem látjuk pontosan, a múzeumok intézményi költségvetését pedig egyáltalán nem. Még az sem tudható, ez benne van-e a 149 mrd-ban, vagy pluszban kell majd ezzel a költségelemmel számolni. Az építkezés során olyan problémák merülhetnek fel, olyan előre nem várt kiadások generálódhatnak, amelyek a projekt költségvetését nagyon meg fogják emelni (Pl kevesen tudják, hogy a Közlekedési Múzeum ideiglenes, cölöpökre épült alapozását anno nem erősítették meg megfelelően, ezért az épület ma is süllyed. Erre az épületre szeretnének egy a kortársak szerint is bődületesen túlméretezett kupolát visszaépíteni). A szkeptikusok szerinti legvalószínűbb forgatókönyvek egyike sem megnyugtató: lehet, hogy projektelemek maradnak el, esetleg egy-két múzeum nem épül meg, a Kós Károly sétány lezárásából nem lesz semmi, vagy épp a park rendezésére nem marad elég pénz.

A közlekedési fejlesztéseket nem tartalmazza a projekt büdzséje, mint ahogy erősen kétséges a KPMG tanulmányában vázolt megtérülés is. Légből kapottnak tűnnek azok a számok, amelyek pusztán egy intézmény helyváltoztatása miatt 600 %-os látogatószám emelkedést prognosztizálnak. Ha pedig a Liget nem képes a várt bevételeket megtermelni könnyen válhat egy közpénznyelő feneketlen zsákká vagy a területet lerabolni szándékozó ügyeskedők prédájává.

Városképi szempontból is nehezen emészthető a projekt.  Elgondolta-e már valaki, mit fog látni mondjuk a Nemzeti Galéria elé érkező látogató? Egy minden bizonnyal modern épületet 40 méteres építészeti jellel, balra fordulva a Közlekedési Múzeum neoreneszánsz épületét egy barokk kupolával, kicsit előre egy diadalívet a Stefánián, majd egy modern épületsort a Dózsa György út mentén, megszakítva a Csete_Makovecz-féle Regnum Marianum emlékhellyel, majd a Hősök tere klasszicizáló épületei után az Állatkert szürreális biodómja zárja a sort. Szabadtéri építészeti múzeumnak elmegy, de a Városligetnek biztos nem fog jót tenni ez az új imidzs.

08.jpgIparcsarnok korzóval, szökőkúttal - na ez biztosan nem lesz

Van még egy eddig nem tárgyalt veszélye is a projektnek. A  hamis történelmi narratíva- 70 éve pusztul a Liget -  tömegekben ébresztett nosztalgiát a Klösz fotókról ismert liget-kép iránt. Internetes fórumokat, több ezres létszámú facebook csoportok hozzászólásait tanulmányozva jól látszik, hogy az emberek  - talán a Várkert bazár felújításán felbuzdulva - századfordulós ligetet követelnek Iparcsarnokkal, Királypavilonnal, Kolegerszky kioszkkal és Angol parkkal. A historizmuson túllépni nem bíró hazai közízlés nehezen barátkozik a modern épületekkel, és nehezen emészti meg, hogy a millenniumi kiállítás csinos pavilonjait visszakívánni anakronizmus. Nekik mindenképpen csalódás lesz az új Városliget. Kérdés, akkor kinek is építjük ezt az egészet?

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ujjealigetben.blog.hu/api/trackback/id/tr126991837

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zsalugater 2014.12.19. 09:31:39

Meg vagyok döbbenve, hogy képtelenek vagyunk összefogni ez ellen az értelmetlen ámokfutás ellen.

Ma Baker 2014.12.19. 10:04:28

"A többség a természetélményért, az idős fákért, a csendért jár a Ligetbe"
Jobbanmondva épp ezért nem jár. Ha a többség járna, nem lenne ilyen csend... Tehát ezek szerint a többség jelen pillanatban sz@rik a városligetre, mert minek menne oda a szecskán meg az állatkerten kívül.

die nadel 2014.12.19. 10:08:29

@Ma Baker: Persze így jár, aki csak a képaláírásokat olvassa. Lehet cáfolni a Corvinus parkhasználati szokásokról szóló felmérését, de akkor mutatni kell egy másikat, egy autentikusabbat. Ja, hogy az meg nincs?

apr494 2014.12.19. 11:02:46

Hetente legalább 3-4 szer körbe sétálom a Ligetet. Véleményem szerint haldoklik. Amúgy is kicsi, alig van olyan pontja, ahová a környező többsávos utak zaja nem hallatszik be. Nem hogy alul, de túlhasznált. Olyasmire használják, aminek semmi keresnivalója nincs ott. Tömegrendezvényeket, vásárokat, különböző "sporteseményeket" nem bírja kiheverni. Az autóknak semmi keresnivalója nem lenne benne, de a Közlekedési Múzeumnál és a Műcsarnoknál parkolónak használják. Utóbbi mellett jó érzékkel buszokat parkoltatnak. Ezek járó motorral várakoznak. Nyáron hűtik, télen meg fűtik az utasteret. A parkolást tiltó "átmenő forgalom tilos" táblákat figyelmen kívül hagyják. Tehetik, mert a bírságolás kerékbilincs előttem ismeretlen oknál fogva csak időnként és ritkán működik.Van, hogy az egész belső körúton és a parkokban is autók állnak és büntetésnek nyoma nincs, míg más esetben már egy félméteres túlparkolást is kerékbilinccsel "jutalmaznak". Külön visszatetsző, amikor az Ajtósi Dürer soron a park felőli oldalon kissé ferdén beállókat bilincselik (itt is kampányszerűen) parkrongálás címén, holott csak az iszonyatos sarat kátyút kerülték ki, ezért lóg be a "parkba" az autó 1-2 kereke.
Fű már rég nincs sehol, csak vágott gyom, az öntözés nyáron alig oldható meg. Most is tele van minden lehullott lombbal. A fákat metszegetik, alakítják, innen is látszik, hogy rengeteg az odvas, öreg, beteg növény.
Külön megér egy misét, hogy a tó vizét már augusztus első felében leengedik. A puszta beton nem szép látvány, az ott tartott "rendezvények" irtózatos zajjal járó a hajnalba nyúló " koncertek" elviselhetetlenek. Érthetetlen hogy ki ad engedélyt ezekre. Idén augusztusban hajnali fél ötkor - egy átalvatlan éjszaka után - megnéztem mi az, ami miatt a környéken még csukott ablaknál sem lehetett pihenni. Akkor ért véget egy " koncert". A publikum akkor "ment" vagy inkább dülöngélt, vánszorgott haza, üvegeket dobálva, rugdosva szemetelve, ordítozva, WC-nek használva az egész parkot. Volt aki mozdulatlanul hevert a Műjég bejáratánál és 3-4 ember tanakodott fölötte, hogy mitévő legyen. Visszafelé a Dózsa György út egyik kapualjában már a mentő volt kint egy önfeledt és eszméletlen " szórakozó" ifjú hölgynél. Írhatnék arról is, hogy a Sziget időpontjában kempingként használja sok külföldi. Beáll a lakóautóként funkcionáló ronccsal és 1-2 hétig ott szemetel, wc-zik és még ki tudja mit csinál. Mint park az élettartama utolsó órája 59. percének 50. másodpercénél jár. Szóval ha így marad, csak romjaiban emlékeztet arra, hogy minek szánták és alkalmatlan arra, hogy a városi emberhez kicsit közelebb lopja a természetet. Valamit tenni kell, de hogy mit azt nem tudom megítélni, legfeljebb vágyaim lennének, de az meg másnak nem érdekes.

die nadel 2014.12.19. 11:09:54

@apr494: Az engedélyeket a főváros adja ki a területhasználatra.
Valamit tenni kell - igen, ráereszteni még 3 millió turistát a fűre, hátha attól majd zöldebb lesz?

die nadel 2014.12.19. 11:15:00

"Külön megér egy misét, hogy a tó vizét már augusztus első felében leengedik." - szintén a főváros sara. A Műjégnek bevételt hoznak az ott tartott rendezvények, hát megengedik nekik, hogy betonteknőt mutogassanak tó helyett, mert a bevétel ugye előbbrevaló.

liget · http://ujjealigetben.blog.hu 2014.12.19. 11:36:57

Az a probléma, hogy a valamit tenni kell mondatban a "valamit" egyáltalán felmerül. Elég egyértelmű, hogy mit kéne tenni: rehabilitálni és folyamatosan karbantartani a PARKOT. De az elég könnyen belátható, hogy ehhez nincs szükség építkezésre, sőt bontani kéne.

Ma Baker 2014.12.19. 12:40:49

A bontás és "parkrehabilitálás" azt célozza meg, hogy nyugodtabb legyen a park. De ez ellentmond annak, hogy egy sokak számára vonzó területet hozzanak létre a Városligetben. Ha sokan mennének ki, megintcsak nyavajgás lenne, hogy túlhasználják a rehabilitált parkot, sok a szemét, a büfé, a részeg stb.
Teljesen hibás érvelés tehát a bontás és "mégjobban parkosítás" álláspont. Az csak annyit eredményezne, hogy továbbra is kevesen használnák ezt a kivételesen értékes területet.
süti beállítások módosítása