A Városliget a manapság terjedő közvélekedéssel szemben a Kádár-korban is kiemelkedő fontosságú közpark volt. Téves az a sokat hangoztatott nézet, hogy hagyták lepusztulni, a fővárosi tanács sokat költött a fővárosiak kedvelt pihenőparkjára, és olyan forradalmian újnak számító ötleteket is támogatott, mint az 1972 augusztusában átadott Vakok kertje.
Az ötletet nyilvánvalóan az inspirálta, hogy a Városliget peremén található több, a vakok és gyengénlátók szervezetihez köthető intézmény: pl. iskola, bentlakásos otthon. Így a vak emberek mindig is előszeretettel használták a Városligetet, saját, kényelmüket és biztonságukat szolgáló pihenő kertrész kialakítása akkor merült fel a szakemberekben, mikor a világon még csak három hasonló park működött (Bécsben, Hágában és New Hampshire-ben). A FŐKERT fiatal tervezőjének, Csorba Verának tehát nem volt módja sok külföldi, bejáratott mintát a hazai viszonyok közé adaptálni, saját fantáziája, illetve az érintettek igényei szabták mostani formájára a Vakok kertjét. Sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egy 1998-as felújítás alkalmával végzett kisebb módosításoktól eltekintve ma is eredeti állapotában működik, és a napokban kezdődő rekonstrukció sem változtat majd az alapkoncepción.
A pihenőkert átadására a Vakok Szövetsége megalapításának 60. évfordulója alkalmából, 1972. augusztus 25-én került sor. A 3800 m2 elkerített és őrzött terület – mely csak a vakok és gyengénlátók számára látogatható – tervezésénél és kialakításánál alapvető szempont volt, hogy leendő használóik nem látnak, viszont többi érzékszervük az átlagosnál érzékenyebb. Kerten belül a tájékozódásukat egy márványba faragott Braille-írásos térkép, valamint a korláttal ellátott kiemelt növényágyakhoz vezető különböző burkolatú utak (bazalt kockakő, fakocka, aszfalt, klinkertégla) és gyepfelület segíti. Az útburkolatok kb 20 méterenként változnak.
A kertben 4-féle fenyőfa található, tűlevelük más és más tapintású, de van itt mogyorófa, birsalma, szilva, eper, valamint szivarfa is. Az ágyásokba ültetett fűszernövényeket (bazsalikom, rozmaring, kakukkfű, citromfű, zsálya stb.) illatuk és tapintásuk alapján ismerhetik és különböztethetik meg. A vak emberek tájékozódását segíti a víz csobogásának hangja is, elsősorban a kert közepén működő akusztikus szökőkút, illetve a csobogóval kombinált kis élménymedence. A tervező arra is figyelt, hogy az eltérő vízarchitektúrák eltérő intenzitású és magasságú hangot bocsássanak ki. Főleg gyerekek használják a csőorgonát (különböző színűre festett, különböző hosszúságú fémcsövek, melyek fa bottal megütve különböző magasságú hangot adnak ki) és a pancsoló medencét. Tájékozódásukat szolgálta a medence közepén 1977-ben elhelyezett fémplasztika, Marosán László alkotása, melyet azonban néhány éve ismeretlen tettesek elloptak. Hinta, lengőteke, sakk és speciálisan kiképzett pingpongasztal várja a pihenni, kikapcsolódni vágyó látássérülteket és családjukat. A kert időnként bensőséges hangulatú családi rendezvényeknek is helyt ad.
A Liget projekt keretén belül kezdődő felújítás tervezésekor a Garten Stúdió - a park rehabilitációs pályázatát elnyerő tájépítész stúdió - úgy gondolta, a vak emberek elkülönítése idejétmúlt nézet, ezért a kertet mindenki számára megnyitották volna, hogy egy integrált pihenőkert jöhessen létre. A tervezésbe bevont vak és gyengénlátó szervezetek azonban ragaszkodtak a zárt területhez, zavartalan kikapcsolódásuk és biztonságuk érdekében. Így a Vakok kertje továbbra is elzárt terület marad, alkalmanként azonban terveznek nyílt napokat, integrált programokat a szervezetek bevonásával.
forrásanyag: Ligetfalvi György - Majkó Zsuzsanna: Városliget lexikon. 2017.
