Városliget

Felhasználás, jogok

Creative Commons Licenc

Címkék

1797 (1) 1869 (1) 1885 (1) 1896 (2) 1945 (1) 1951 (1) 1983 (1) 2.világháború (1) 23-s villamos (1) Állatkert (4) Alsó-tó (1) amfiteátrum (1) angol kert (1) Angol Park (1) Aréna út (2) autóverseny (1) Barlangvasút (1) Barokaldi (1) Batthyány (1) Blondin (1) Boráros (1) Both Béla (1) Budapest (2) Budapest Színház (1) bűnügy (1) céllövölde (1) cirkusz (1) Dózsa György út (1) Dróthíd (1) Ecclestone (1) ejtőernyő (1) elefánt (1) Eötvös József (1) építészeti tervpályázat (1) Ezredéves Emlékmű (1) Ezredéves Kiállítás (1) fairtás (1) Faírtás (1) fakivágás (1) fasor (1) Feld Mátyás (1) Feld Zsigmond (1) Felső-tó (1) Felvonulási tér (1) Ferenc József (1) Feszty (1) Feszty Árpád (1) földalatti (1) Forma 1 (1) Fővárosi Múzeum (2) Francsek Imre (1) Fuchs Emil (1) Garnerin (1) Géprombolók (1) Gizella tér (1) gyorsfénykép (1) hadikórház (1) harangláb (1) Hattyú-sziget (1) Hattyú sziget (1) Hattyú tó (1) Helfgott (2) Hofhauser Antal (1) Holnemvolt Vár (1) Hősök tere (1) hullámvasút (1) huszadik század (1) I. Világháború (1) Időkapszula (1) Iparcsarnok (1) István a király (1) Jókai (2) József nádor (1) Képzőművészeti Kivitelező Vállalt (1) Királydomb (1) Királypavilon (2) Király utca (1) korcsolya (1) körhinta (1) Körkép (1) koronázás (1) kötéltáncos (1) kötöttpályás közlekedés (1) Kresz Géza (1) Kronberger Lili (1) Lechner Ödön (1) légitámadás (1) LigetBudapest (1) Ligetbudapest (1) Liget Budapest (1) Liliom (1) Magyar Alkotóművészek Háza (1) majorság (1) Mária Terézia (1) mesecsónak (1) Mezőgazdasági Múzeum (1) Mikus Sándor (1) millennium (2) Molnár Ferenc (1) Műcsarnok (3) Művész majális (1) Múzeumi Negyed (1) Múzeumi negyed (2) Nádor sziget (1) Nebbien (1) Oborzil-Jenei (1) Ökördűlő (1) Olof Palme ház (2) Országos kiállítás (4) ostrom (2) Palasovszky Ödön (1) panorámakép (1) parkosítás (1) parkrekonstrukció (1) pavilon (1) Pesti Korcsolyázó Egylet (1) Petőfi Csarnok (1) Petőfi ház (1) Pfaff Ferenc (1) Reymetter (1) rondó (1) Royal Gerbeaud Pavilon (2) sárkányok (1) Siemens (1) Stefánia (1) Stokvájdli (1) Sugárút (1) Szabad Színház (1) Szépművészeti Múzeum (2) Szépségverseny (1) Sziám (1) színház (1) szobor (1) Sztálin-szobor (1) tájképi kert (2) teve (1) történelem (1) Úttörőpalota (1) Vajdahunyadvár (1) várárok (1) varieté (1) Városerdő (1) Városliget (8) Városligeti-tó (2) Városligeti Aréna (1) Városligeti jégpálya (1) Városligeti Színkör (3) városligeti vendéglő (1) Vidámpark (1) Vízhordó fiú (1) víziló (1) Vojtek Ödön (1) Vurstli (2) Witsch Rudolf (1) Wünsch Róbert (1) Címkefelhő

Mesék a pesti Városligetből

2018.01.22. 18:06 liget

Tényleg, miért is Királydomb?

Címkék: koronázás István a király Királydomb

A nyest.hu-n két éve jelent meg egy írás, amely a Királydomb elnevezésének eredetét igyekezett kinyomozni. A szerző két, párhuzamosan élő elméletet is ismertet, de egyiket sem találja elég meggyőzőnek, azaz mindkettőt megkérdőjelezi. Pedig míg az egyik nagyon is jól dokumentált tényeken alapul, a másik minden alapot nélkülöző városi legenda csupán.

1kdomb2017nyar.jpg
Balra a Szánkódomb, azaz ma ismert nevén a Királydomb

 

Az egyes számú elmélet  kiinduló állítása a mi, varosliget.info honlapunknak korábban részét képező Kislexikonból származik, innen került át a Wikipédia vonatkozó szócikkébe. Eszerint "Ekkor (ti. 1974-78 között) építették a BNV elköltözése után elbontott épületek anyagából és a Városliget rendezéséhez kitermelt földből az Olof Palme sétány mellett, a Magyar Alkotóművészek Házával majdnem szemben álló dombot (47°30'40"N 19°5'15"E), amit akkor még Szánkódombnak hívtak. Országosan ismertté 1983-ban Szörényi Levente és Bródy János: István, a király c.rockoperájának bemutatója tette – azóta Királydombnak nevezik."

A nyest.hu cikkírója viszont úgy véli, talán korábban is Királydomb lehetett a terepalakulat neve, és elképzelhető, hogy a rockopera bemutatója is ezért került 1983-ban a Városligetbe. Tovább árnyalja a képet egy másik - teljességgel téves állításon alapuló - elmélet, eszerint a Királydombot a millenniumra építették, méghozzá a vármegyék által a fővárosba küldött földből.

Mi tehát az igazság? Ennek jártunk utána.

1975-ig nem volt domb ezen a helyen

A vita eldöntéséhez persze nem árt ismerni a Városliget parktörténetét. A fent emlegetett terepalakulat, azaz a domb, 1975-ig, a BNV kiköltözését követő parkrendezésig nem létezett. Akkoriban szánkódomb építési láz söpört végig a fővároson, így logikusnak tűnt, hogy a Liget megújításával egyidejűleg, az elbontott kiállítási pavilonok törmelékéből és a kitermelt földből a Városligetben is építsenek egyet.

"Bár még nyár van, már magasodik a rendezésnél kitermelt földből,  bontási anyagokból emelt szánkódomb."

Népszava, 1975. július 17.

A domb helyén korábban fenyves, majd a XIX. század végétől épületek álltak: 1883-tól a hajdani mesterséges jégpálya, és annak Hofhauser Antal által tervezett melegedője, később a Kolegerszky kioszk nevű kávézó, majd lebontása után, 1938-tól a Weichinger Károly tervei alapján épült Virágkiállítási pavilon. Ha áttekintjük az 1820 és 1974 között született térképeket, szintén megerősítést nyer, hogy a Városliget ezen részén olyan sík volt a terep, mint a Nagyalföld. Ezzel tehát az első vélelem, miszerint a területet korábban is Királydombnak hívták volna, és épp ezért került ide a rockopera bemutatója, megdőlt.

viragkiallitasi_pavilon2.jpg

A Királydomb helyén állt Virágkiállítási pavilont a háború után elbontották

 

Kevesen emlékeznek már arra, hogy az István, a király bemutatóját, és a további előadásokat az alkotók egyáltalán nem a Városligetbe szánták. Az eredeti helyszín az óbudai Amfiteátrum lett volna, már a plakátokat és a jegyeket is kinyomtatták amikor kiderült, olyan hatalmas az érdeklődés az itthon még alig ismert műfajú történelmi rockopera iránt, hogy új, nagyobb befogadóképességű helyszínre kell áttenni az előadásokat. Ekkor esett a választás a Városligetre, ahol nem csak a nagyszabású, rengeteg statisztát mozgató előadáshoz, de a nagyszámú közönség fogadáshoz is megfelelő méretű tér állt rendelkezésre.

kiralydombjegyek1.jpg

Az eredeti helyszínre, az óbudai Amfiteátrumba szóló jegyek

A korabeli napilapokban kutakodva feltűnik, hogy a domb első említése mai nevén, azaz Királydombként a Népszava 1983. július 13-i számában bukkan fel, ott is egy mindössze néhány soros közleményben, amely a helyszínváltoztatásról értesíti a közönséget. Ezután terjedt el a sajtóban a Királydomb elnevezés, de még jó ideig együtt élt a korábbi, az eredeti funkciót tükröző Szánkódomb névvel. A területet egyébként hivatalosan sosem keresztelték át, az elnevezés a sajtónyelvből került a köznyelvbe a bemutató után.

Egyértelmű tehát, hogy ragadványnévvel van dolgunk.  Nagyon valószínűnek tűnik, hogy a keresztapát a hajdani stáb meghatározó tagjai között kell keresnünk. Szóba jöhet az előadást, és az abból készült filmet rendezőként jegyző Koltay Gábor, de még valószínűbb, hogy a mítoszteremtésben máskor is jeleskedő Nemeskürty Istvánt kell sejtenünk a névadó személye mögött. Nemeskürty akkor az eredeti előadásból filmet készítő MAFILM stúdióvezetője volt, és mivel a filmet az eredeti, királydombi előadás rögzítéseként reklámozták, nem is meglepő, hogy igyekezett a nagyon is prózai és cseppet sem fennkölt Szánkódombnak új nevet találni.

kd125565.jpg

Az István, a király királydombi előadása 1983-ban. Jobban hangzik, mint az "István, a király szánkódombi előadása", ugye?

 

A másik elmélet cáfolata

A másik, közszájon forgó elmélet szerint a Királydombot az Ezredéves Kiállításra alakították ki, mégpedig a vármegyék által Pestre küldött földből. Ezt a verziót erősíti a Demokrata c. lapban, 2009-ben megjelent írás is. Már első olvasatra gyanúsnak kéne lennie ennek az állításnak, királydombot, vagy ha úgy tetszik koronázódombot ugyanis csak királykoronázás alkalmából szokás építeni. 1896-ban a budapesti Városliget egy ipari-kereskedelmi kiállításnak adott helyet, melyben volt ugyan történelmi szekció is, a ma Vajdahunyadvár néven ismert épület falain belül, koronázásra viszont ekkor nem került sor.

Megünnepelték ugyanakkor az 1867.évi koronázás 29. évfordulóját, méghozzá egy díszfelvonulással. Az 1896. június 8-i ünnepélyes aktusra a törvényhatóságok nem egy-egy láda földet, hanem díszruhába öltözött lovasokat küldtek a fővárosba, akik aztán immár bandériumba szerveződve a Vérmezőről a vár érintésével, a Margit-hídon át, az Országház épülete elé vonultak.

A menet a Városligetet tehát nem érintette, az 1867-es koronázásnak mégis van egy, a szakirodalomban eddig egyáltalán nem tárgyalt, épp ezért alig ismert kapcsolódási pontja a Ligettel.

Koronázódomb a Ligetben?

kordomb.jpg

A koronázódomb a Lánchíd pesti hídfőjénél egykorú rajzon

 

Ferenc József magyar királlyá koronázásakor, 1867-ben Szkalniczky Antal és Koch Henrik tervei alapján emeltek díszes koronázódombot a Lánchíd pesti hídfőjénél. Említett urak tervezték egyébként az 1866-ban megnyílt Állatkert állattartó házait, melyek közül a bagolyvárként ismert romantikus romimitáció a mai napig látható. A királydombhoz a földet a törvényhatóságok küldték Pestre, a budai törvényhatóság a János-hegy csúcsáról, a pesti a városligeti Hermina kápolna szomszédságából ásatott ki földet a szakrális dombhoz.

" A lánczhídtér fölséges képet nyújtott. Közepén a Szkalniczky és Koch építette királydomb, másfél öl magas földhányás, három széles feljáróval, melyeket bástyás, faragványos körzet foglal be. Meredek oldalain, e tér sivár kövei között, jól esik a szemnek egy kis zöld gyep, melyet alant súlyos bronz színű láncok védenek, tetején pedig a megyék és városok szentelt földén tapos a láb. "

Vasárnapi Ujság, 1867. 299.p.

 

Az ünnepségek elcsitultával Pest város tanácsa jelezte, hogy a domb akadályozza a hídra tartó forgalmat, ezért elhordása időszerű lenne. Azt azonban nem tudták eldönteni, mi legyen a földhalom sorsa. Végül 1869-ben született döntés arról, hogy a koronázódombot áthelyezik a Városligetbe.

"A királydomb lehordatása végleg elhatároztatott. A kerítést képező kövek és lánczok az Állatkertnek ajándékoztatnak, az ország minden részéből egybehordott föld pedig a Városliget egy kiváló helyére fog tétetni."

Budapesti Közlöny, 1869. 3. szám, 115.p.

 

Az optimista híradások akkor úgy kalkuláltak, a munkálatokat egy hét alatt be is tudják fejezni, bár a földhalom Ligeten belüli pontos helyét egyelőre nem sikerült kijelölni. Nem sokkal később már arról tudósítottak a fővárosi lapok, hogy a domb elhordása mégsem megy könnyen, túl drága lenne ugyanis - a korabeli becslések szerint 6400 Ft-ba került volna -, ezért az ügyet egy időre Pest leveszi a naprendről. Mivel a város központi terén árválkodó koronázási dombot sem kímélte az idő vasfoga, 1871-ben újabb terv született, ezúttal nem az elhordására, hanem a kicsinosítására. Ekkor kapott díszes vasrácsot a három bejárat, a köveket olajfestékkel átfestették, a domb oldalait befuttatták kúszónövényekkel, környezetébe pedig újabb gázlámpákat telepítettek.

akademia9.jpg

A Ferenc József tér a koronázódombbal, 1875 körül. Klösz György felvétele

 

1872-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa tervbe vette a tér rendezését. A koronázódomb elhordását és a tér parkosítását ugyan közmegegyezés övezte, a tervezett szobrok azonban olyan mértékben bontották volna meg a tér arányait és harmonikus elrendezését, hogy erről végül letettek. A királydomb eltüntetésére tíz évig,  1877-ig kellett várni. A kezdeti elgondolásoknál jóval egyszerűbb megoldást választottak a városatyák: nem vitették át a Városligetbe a dombot, hanem  ott helyben, a mai Széchenyi téren beásták.

1872sany0326_resize_1.JPG

A koronázódomb nélküli Ferencz József tér rendezési terve, 1872. Közreadta Frisnyák Zsuzsa, Timelord blog

" A koronázási dombot, melyet 1867-ben csak ideiglenesen emeltek a lánczhíd téren, végre bontani kezdik, mert a tért szabályozzák, s nem szolgált valami díszül. A domb korlátkövét elviszik valami városi területre megőrzés végett, a domb földjét pedig, melyet a koronázáskor a megyék adtak össze, ugyanazon a helyen egy gödörbe süllyesztik, s afölött fog majd egy lovasszobor emelkedni."

Vasárnapi Ujság, 1877, 29.sz, 460.p.

 

Az 1867-es, eredeti, a vármegyék által küldött földből emelt koronázódomb tehát végül nem került át a Városligetbe. A megszentelt föld ma is ott van a Széchényi tér alatt, valahol a mélyben. A ligeti Királydomb névre hallgató terepalakulat története jóval prózaibb: szánkódombnak építették, és nagyon valószínű, hogy a rockopera bemutatójához kötődő brilliáns marketingfogás eredményeképp kapta új, mára meghonosodott nevét. Ha valaki leásna a mélyére, a termőföld borítás alatt megszentelt földet nem, de volt kiállítási pavilonok törmelékét még felfedezhetné.

 1kiralyd.jpg

A Királydomb napjainkban, kutyások, gyerekek és napozók paradicsoma

Majkó Zsuzsanna

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ujjealigetben.blog.hu/api/trackback/id/tr5313595271

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása